nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nyelvszámlálás

A népszámlálási kérdőív több nyelvre vonatkozó kérdést is tartalmaz. A válaszlehetőségek azonban korlátozottak, ami megkérdőjelezi, hogy sikerül-e egyáltalán valós adatokat gyűjteni. Más esetekben az abszurd válaszlehetőségek arra csábíthatják a tréfásabb kedvű kitöltőket, hogy megtévesztő válaszokat adjanak akkor is, ha egyébként ilyesmi eszükbe sem jutott volna.

nyest.hu | 2011. október 13.
|  

A népszámlálás 21. kérdése a nyelvtudásra vonatkozik. Megjelölhető, hogy a válaszadó beszél-e magyarul, illetve megjelölhető további három nyelv. Nem világos, hogy a megjelölhető nyelvek számát miért korlátozzák háromban. Mivel a háromnál több idegen nyelvet beszélők nem sorolhatnak fel minden nyelvet, amelyen beszélnek, a statisztikák óhatatlanul hibásak lesznek: egyfelől nem számolható ki, hogy átlagosan hány nyelvet beszél egy magyar állampolgár, másfelől az sem, hogy egy-egy nyelvet hányan beszélnek. Arról nem is szólva, hogy a több nyelven is beszélő állampolgárok kedvét ez a korlátozás el is veheti a kitöltéstől, melynek következtében az adott kérdésre egyáltalán nem válaszolnak.

A cikkben többször említjük, hogy mi mindent nem tudunk. Természetesen a választ igyekeztünk fellelni, méghozzá a lehető legtermészetesebb módon: elektronikus levélben felkerestük Virágh Esztert, a népszámlálás szóvivőjét. Szerkesztőségünk egy hét alatt semmilyen választ nem kapott.

Arra, hogy a korlátozás milyen mértékben torzítja az adatokat, abból következtethetnénk, hogy hányan jelöltek meg a népszámláláson három nyelvet. Leginkább köztük lehetnek ugyanis azok, akik egy negyedik vagy ötödik nyelvet is megjelöltek volna. Sajnos azonban nem sikerült kiderítenünk, hogy 2001-ben hány ilyen válasz született. A 2001-es népszálálás (egyébként csigalassúsággal működő) honlapján ugyanis nem sikerült megtalálnunk a vonatkozó adatokat. Még ez sem világos, hogy a népszámlálási adatokat feldolgozó kötetek közül melyik tartalmazza a vonatkozó adatokat.

Beszél-e Ön óporoszul?
Beszél-e Ön óporoszul?
(Forrás: egy olvasónk)

Ha a kérdőívet az interneten töltjük ki, nem adhatunk meg akármilyen nyelvet, a rendszer csak az általa ismerteket fogadja el. Nem tudjuk, mi van, ha valaki olyan nyelvet beszél, amely nem szerepel a listán – kihez fordulhat ilyenkor? Egyelőre azonban inkább úgy tűnik, inkább a bőség zavara okoz gondokat. Az angol mellett nem csak az amerikai angolt választhatjuk, de az angol (amerikai)-t is (hasonló választás elé vagyunk állítva, ha az angol kanadai, ausztráliai vagy új-zélandi változatát beszéljük, azt azonban nem jelölhetjük meg, hogy a brit, a skót vagy az ír angolt beszéljük – szerepel viszont a taki-taki angol és az angol (taki-taki): ez utóbbi azonban nem az angol egy változata, hanem egy angol alapú kreol nyelv).

A fenti illusztráción azt láthatjuk, hogy milyen lehetőségeket kapunk, ha az oroszt próbáljuk begépelni: a nagyorosz ugyanaz, mint az orosz, általában arra használjuk, hogy megkülönböztessük a kisorosztól (melyet ma már inkább ukránnak nevezünk), illetve a fehérorosztól – ma viszont már ezek egyikét sem nevezzük egyszerűen orosznak! A porosznak azonban semmi köze az oroszhoz, és aligha képzelhető el, hogy valaki beszéli, hiszen legkésőbb a 18. század elején kihalt. Persze lehet, hogy valaki kutatóként – ha nem is beszéli – ismeri, de ilyen alapon fel kellene venni a listába például az óangolt is.

Bár nem nyelvi kérdés, meg kell jegyeznünk, hogy a 38., a vallási közösséghez vagy felekezethez tartozás esetében is csupán az előre megadott válaszok közül lehet választani, így az ember nem vallhatja magát szabadon például pasztafariánusnak.

Hasonló kérdés merül fel a 34.-37. kérdéssel kapcsolatban. Ezek a kérdések a nemzetiségre, az anyanyelvre, illetve a családban, baráti közösségben használható nyelvre vonatkozik. Ezekben az esetekben 18 nyelv, nemzetiség van megjelölve, illetve van egy további szabad választási lehetőség. Ez a lehetőség azonban csak „papíron szabad”, internetes kitöltés esetén ugyanis itt is listához vagyunk kötve. Szabadon megjelölhetjük tehát, hogy családi körben magyarul és horvátul, oroszul és arabul beszélgetünk, de azt már nem, hogy finnül és svédül, mert ezt a két nyelvet csak az egyéb rubrikába írhatnánk be, és oda csak egyet lehet. Az sem elképzelhetetlen, hogy egy azeri férfi Moszkvában tanul, és egy szintén ott tanuló magyar lányt vesz el, majd Magyarországra költöznek – a családban pedig egyaránt beszélnek azeriül, magyarul és oroszul. A népszámlálási kérdőív eleve elképzelhetetlennek tartja, hogy egy kisebb közösségen belül akár három nyelvet is használjanak.

További „érdekessége” a listának, hogy anyanyelvként egy kategóriaként kezeli a romani és a beás nyelvet, holott ezek egyáltalán nem hasonlítanak egymásra. (Távoli rokonok ugyan, de ez a távolság kb. akkora, mint amekkorát a spanyol és a hindi vagy a francia és az orosz között találunk.) De még ha közeli rokonok lennének, az sem indokolná az összevonást (ahogy a szerb és a horvát is külön választási lehetőségként szerepel). Nem tarthatjuk másnak, mint súlyos hibának, hogy a hazai cigányság két legfontosabb „saját” nyelvének beszélőit a népszámlálási kérdőív eleve összemossa.

Szintén hiba, hogy a 18 kiemelt nyelv a magyar nyelv mellett a hazai nemzetiségek és a legnagyobb bevándorlócsoportok nyelvei, ugyanakkor nem szerepel a felsorolásban egy jelentős hazai kisebbség, a siketek jelnyelve.

Ezek után óhatatlanul felmerül a kérdés: a kérdőív megszerkesztésekor milyen nyelvész szakértőkkel vagy nyelvtudományi műhelyekkel konzultáltak a kérdőív összeállítói? Honnan vették az elektronikus kitöltésnél használt, a válaszadást korlátozó listákat? Milyen nyelvészeti előtanulmányok készültek, és ezek hol férhetők hozzá?

A választ nem tudjuk, csak azt, hogy a hiteles adatokra ismét egy évtizedet kell várnunk.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Szajci 2011. október 13. 07:39

egy rakat szemét lett az interneten való kitöltést. Én írtam a ksh-nak, aki azt írta vissza, hogy már nem tudnak változtatni a rendszeren, így én, aki baranyai bosnyák vagyok, nem tudom szerepeltetni a származásom és az anyanyelvem, úgyhogy azt írtam oda, hogy nem kívánok nyilatkozni a származásomról. De még a vallásnál sem lehet bármit beírni.

Ez a szabad vallásszabadság és a saját nemzeted szabad megvallása!

2 doncsecz 2011. október 13. 08:04

Figyelembe kell még vennünk, hogy a magyarországi nemzetiségek közül a beszélt nyelv némelyiknél nem épp az a nyelv, ami az anyaország hivatalos nyelve. Múltkoriban szóbakerült Burgenland kapcsán az ott élő horvátok, akiknek a nyelve külön sztenderdizált, oktatott és a hivatali életben is használt nyelv, ami más mint a horvátországi irodalmi nyelv. Ráadásul a burgenlandi horvát nyelv már elismert Magyarországon és a vas megyei, győr-moson-sopron megyei horvátságnak gyakorlatilag a burgenlandi horvát a kizárólagos anyanyelve. Szerintem ilyen lehetőséget kellett volna biztosítani a kérdőívben, de egyúttal komoly viták is kerekednek, mert akkor a békési szlovákok, sokácok, bunyevácok nyelvét is külön jelölni kellene. Nem is beszélve a vendekről.

3 El Mexicano 2011. október 13. 08:07

"További „érdekessége” a listának, hogy anyanyelvként egy kategóriaként kezeli a romani és a beás nyelvet, holott ezek egyáltalán nem hasonlítanak egymásra" – persze, mert a köztudatban az a tévhit él, hogy a beás ugye egy roma népcsoport nyelve, tehát = romani nyelvváltozat.

(Egyébként kíváncsi lennék, ki beszél "óporosz"-ul – már csak a betett képről :))

4 tenegri 2011. október 13. 09:22

Már azóta vártam a Nyesten erről egy cikket, hogy először belenéztem a kérdőívbe. A nyelvi rész valóban borzasztó lett (nem csak az). Különösen vicces a papír kérdőívvel összehasonlítva, ahol a nyelvismeretnél szerepel a "Milyen nyelven beszél?" kérdés is - ehhez képest az internetes kitöltésnél választható pl. az ékírásos hettita vagy a közép-mongol, amik évezredek vagy évszázadok óta kihalt nyelvek. Hasonlóan fura lenne beszélni csak írásban létező nyelveken, pl. ilyen a klasszikus mongol a listában (arról már ne is beszéljünk, hogy vajon miért szerepel a posztklasszikus mongol is, ami - még ha sejtem is hogy mire gondolt aki kitalálta - nem igazán bevett elnevezés). A mongolnál a listában ugye vagy 8-10 választási lehetőséget dob fel, ahogy a cikkben említett angolnál is sokat, de pl. kínaiból csak egy van, holott azért elég sok, egymás között nem is érthető változata van Kínában. Ha nagyon erőlködik valaki, a mandarint még megtalálhatja (de miért nem szerepel ez a kínainál is, mint pl. az ausztrál az angolnál?) Valamiért úgy tűnik, hogy a mennyiségre próbáltak rágyúrni, eszetlenül összelapátoltak mindenféle nyelvlistákból nyelveket, nem törődve vele, hogy mekkora hülyeség lesz a végeredmény.

A nyelvi rész mellett még azt furcsáltam erősen, hogy ha valaki pl. életvitelszerűen lakik valahol (mondjuk iskola, munka miatt albérletben), de időnként máshol is (pl. 1-2 hetente, havonta hazaugrik a szüleihez, ahova állandóra van bejelentve), akkor annak nem egy, hanem kettő kérdőívet kell kitöltenie... (komoly, a KSH-t megkérdezve ezt írták válaszként) Számomra nagyon úgy tűnik, hogy ekkor kétszer fogják megszámolni, hiszen meglehetősen nehéz az ország különböző helyeiről származó két névtelen kérdőívről eldönteni, hogy valójában ugyanahhoz az emberhez tartozik (nem is szólva arról, hogy mi van, ha a két kérdőíven eltérő válaszokat ad a kérdésekre - abból milyen statisztikát lehet már csinálni). Szóval elég abszurdra sikeredett pár helyen a dolot :)

5 majtos 2011. október 13. 09:31

A romani / beás kérdéshez:

a kérdőív készítői az anyanyelvi/nemzetiségi kérdésnél csupán arra voltak kiváncsiak, hogy egy adott nemzetiséghez tartozó ember beszéli-e a kisebbség nyelvét. Tehát mivel a nemzetiség megvallásánál is cigány (roma) szerepel, ezért az anyanyelvnél is cigány (beás, romani). Tehát egyszerűbben: ha cigány vagy, beszélsz-e cigányul, vagy csak magyarul.

6 Fejes László (nyest.hu) 2011. október 13. 10:24

@tenegri: „Már azóta vártam a Nyesten erről egy cikket, hogy először belenéztem a kérdőívbe.” Igyekeztünk rendesek lenni, és megkérdezni az illetékeseket. Sajnos még annyi választ sem kaptunk, hogy türelmünket kérik.

Köszönjük az újabb érdekes adatokat!

@majtos: Ez sajnos nem koherens magyarázat. Ebben az esetben ugyanis csak azt kérdezték volna, hogy beszéled-e az általad megjelölt nemzetiség nyelvét. Így viszont lehetőség van arra is, hogy bejelöld, h pl. horvát nemzetiségűnek tartod magad, de a családban elsősorban magyarul és németül beszéltek. És ez így is van jól. Viszont nem hiszem, hogy a népszámlálásnak ne lenen feladata adatokkal szolgálni arról, hogy hány beszélője van Magyarországon a romaninak, illetve a beásnak. Erre pedig képtelen lesz. És ez rendkívül súlyos szakmai hiba.

7 Ed'igen 2011. október 13. 10:37

El sem tudom képzelni, hogy milyen adatbázis alapján dolgozhattak. Szerintem ez annyira gáz, hogy csak na. Ilyenkor nem szedi össze magát az MTA NYTI, hogy elnézést, de azért ki lehetett volna kérni a véleményünket? Vagy leteremtőleg, hogy miért lett ilyen igénytelen ez a rész?

8 peripetia 2011. október 13. 10:49

Uralkodó osztályunk jobboldali része már annyi begőzölt agyú, hogy egy népszámlálást sem tud tisztességesen levezényelni. Szimpla barmok ezek.

9 majtos 2011. október 13. 11:15

@Fejes László (nyest.hu): Azért mert élnek Magyarországon olyan cigány "törzsek" akiknek nem a többség által beszélt romani a nyelve, hanem történetesen beás, és őket megkülönböztetjük a többi cigány nemzetségtől, akkor az nem sértő a többiekre nézve? Rendben hogy ők a romani nyelvjárásait beszélik, tehát nem külön nyelveket, de kultúrális, történeti stb... szempontból épp annyira különbözőek egymástól (kárpáti, oláh, szinto stb...). Ha már feladata lenne a népszámlálásnak az, hogy adatokat biztosítson arról, hány magyarországi cigány beszél a romani illetve beás nyelvet, akkor azt is felmérhetné, milyen törzsekre oszlik területileg, százalékosan stb... Láthatóan a kérdőívnek ez nem célja.

10 Fejes László (nyest.hu) 2011. október 13. 11:45

@majtos: Nem tudom, a „törzsek” mennyire helyénvaló kifejezés itt. Mindenesetre ilyen alapon számon kérhető lenne az is, hogy miért nem foglalkozik a népszámlálás azzal, hogy ki vallja magát palócnak, matyónak vagy éppen székelynek (a magyarságon belül). De ez gyökeresen más kérdés, mint az, hogy két teljesen különböző nyelvet egybemosnak. Persze elvben az lenne az igazi, ha a különböző csoportok meg tudnák nevezni a nyelveiket (pl. lovári), és ezeket lehetne összegezni romaniként. Kérdéses ugyanis, hányan mondanák a saját nyelvüket cigánynak. Persze az is lehet, hogy a válaszadó egyszerűen cigánynak nevezi a nyelvét – nem tudom, a beások mondanák-e így, ha igen, akkor ez valóban probléma lehet az adatok összesítésénél, de ez sem indokolja, hogy eleve lehetetlenné tegyék a megfelelő információk összegyűjtését.

11 majtos 2011. október 13. 12:15

@Fejes László (nyest.hu): törzs - igen, én is éreztem, azért tettem idézőjelbe.

Csak arra próbálok választ találni, miért így írták a kérdőívet, mert azt feltételezem, akik ezt összerakták tanult emberek. Az állításomat fenntartom, nem egybemosni akarták a két nyelvet (hiszen megkülönböztették, tehát tudják hogy a beás nem romani), csak szempontjukból irreleváns. Hogy mi ez a szempont? Szerintem változatlanul az, hogy az adott nemzetiségűnek valló emberek beszélik-e a nemzetiség nyelvét, vagy sem, emellett beszélnek-e magyarul vagy sem.

(csak a félreértés elkerülése végett: nem vettem részt a kérdőív összeállításában)

12 ed 2011. október 13. 14:28

A családban használt legalább 3 nyelv nem lehet olyan ritka: nekem a közvetlen környezetemben 2 példa is van:

Lányom barátnője marokkói berber fiúhoz ment feleségül (férj eleve több, mint 4 nyelvet beszél már: arab, berber, francia, angol, magyar). a szülők egymás közt franciául beszélnek, a gyerekek pedig magyarul, berberül, és franciául - apjukkal berberül vagy franciául, anyjukkal és az óvodában magyarul.

Egyik lányom német fiúhoz ment feleségül, amikor megismerkedtek, angolul beszéltek, évekig. Ma is használják, ha valamit meg kell részletesebben magyarázni. Ma már beszélik egymás nyelvét, így egyaránt használják a magyart és a németet is, az óvodás kislány is stabil kétnyelvű.

13 Fejes László (nyest.hu) 2011. október 13. 14:34

@ed: Én is legalább két hasonló példát ismerek, csak nem akartam őket felhozni a cikkben. :)

14 El Mexicano 2011. október 13. 14:40

@majtos: Na de épp az ilyen apróságokból születik a félreinformálódás és a tájékozatlanság. A "cigány nyelv" az a romani, és nem a beás (mert a beás újlatin nyelv, a román régies változata).

Ez épp olyan, mint az, hogy "Dél-Amerikában spanyolul beszélnek? Igen. Akkor aki spanyolul beszél és nem európai, az dél-amerikai", és ez a marhaság elterjed, és ezt hallani utána a médiában mindenhol...

15 mikocami 2011. október 13. 14:56

Micsoda problémák.A vallás igenis bejegyezhető.Interneten azt nem tudom,de a tűzrevalón be lehet írni.

16 majtos 2011. október 13. 15:46

@El Mexicano: én nem tartom apróságnak, csak próbáltam rájönni miért szerepel a nemzetiség kérdésnél cigány (roma) az anyanyelvinél cigány (romani, beás). De "cigány nyelv" a beás is, csak romani nyelven a cigány (melléknév) romani-t jelent.

17 El Mexicano 2011. október 13. 15:54

@majtos: Értelmezés kérdése, én a beást a félreérthetőség elkerülése végett nem "cigány nyelvnek", hanem "a cigányok [egyik] nyelvánek" hívnám inkább. A spanyol nyelv is a kasztíliait jelenti, nem pedig a katalánt vagy baszkot, pedig ők is "spanyolok". ;)

18 majtos 2011. október 13. 16:21

Egyébként nem csak a nyelvi vonatkozású kérdésekre adható válasz korlátozott. Talán ez az ilyen típusú kérdőívek sajátja. (P: a fogyatékossági kérdésnél is csak hármat lehet x-elni, pedig lehetek én értelmi fogyatékos autista, aki nagyot hall, és egy baleset miatt mozgássérült. nem beszélve arról, hogy ha súlyos autista vagyok, akkor az utolsó kérdésre - ahol szintén három a megengedett - 7-et is lehetne, de egy jó képességű autista esetén is minimum 4. nem beszélve arról, hogy most minek tekintem: tartós betegségnek, vagy fogyatékosságnak.)

@El Mexicano: értem amit mondasz: a cigány nyelv az, amit a cigány etnikumú emberek az őshazában beszéltek, a cigányok nyelve pedig az amit később vettek át más népektől. Hm?

19 El Mexicano 2011. október 13. 17:30

@majtos: Igen, kb. így gondoltam. Már csak azért is, mert bármilyen lexikont, ha megnézel, "cigány nyelv" címszó alatt a romanit tárgyalja, nem a beást vagy egyéb más nyelveket. (Gyakorlati példa az érveimre, hogy pl. a sálgótárjóni nyelvjárásban beszélő magyar cigányra sem mondanád azt, hogy "cigányul beszél", nem? :) A beás és a román viszonya is hasonló.)

20 Fejes László (nyest.hu) 2011. október 14. 09:25

@majtos: Annak nincs értelme, hogy cigány nyelv. Ilyen alapon nem kellene külön kérdezni a kínait meg a vietnamit, hanem lehetne egy ázsiai vagy „sárga” nyelv opció is. Az ikszelhető válaszok mellett meg pont azért van a rubrika, hogy fel nem sorolt választ is meg lehessen nevezni. (Sőt, inkább a fordítottja az igaz: az ikszelés van azért, hogy a várhatóan leggyakoribb válaszokat ne kelljen leírni.) Ha pedig valóban irrelevánsnak tartják a különbséget, az egyenesen felháborító.

@mikocami: Érdekes eljárás, hogy ugyanazon kérdőívre mások a válaszlehetőségek, ha interneten, ill. ha papíron töltik ki. Aki interneten tölti ki, az aligha fogja egy negyed óra múlva az egészet félbehagyni azért, mert nem tudja bejegyezni a vallását. Különösen akkor, ha éppen azért töltötte ki interneten, mert nem akarja, h a számlálóbiztos ismerje a választ.

21 El Mexicano 2011. október 14. 10:31

@Fejes László (nyest.hu): "Annak nincs értelme, hogy cigány nyelv" – Miért ne lenne értelme? Az összes lexikonban, szótárban így szerepel, hogy cigány nyelv, ami a romanit jelenti.

"cigány: az újind nyelvek (→ hindi, →bengáli) közé tartozó, több változatban élő nyelv, azokhoz hasonlóan az óind (szanszkrit) leánynyelvei." (A világ nyelvei, Akadémiai Kiadó, 1999)

"Cigány

Indiát Iránon át az V–VII. században elhagyó, doma vagy domba csoporthoz tartozó néptöredékek nyelve." (A világ nyelvei és nyelvcsaládjai, Fodor István, Tinta Könykiadó, 2004)

"Cigány–magyar, magyar–cigány szótár (Rostás-Farkas György – Karsai Ervin, Kossuth Kiadó, 1991, 2001)...

22 Fejes László (nyest.hu) 2011. október 14. 11:20

@El Mexicano: OK, pontosítok. Úgy nincs értelme a „cigány nyelv”-nek, hogy az a nyelv, amit a cigányok beszélnek. (Azaz úgy, ahogy a kérdőíven szerepel.) Valóban, a romanit szokták egyszerűen cigány nyelvnek nevezni, mert tényleg ez volt a cigányság eredeti nyelve. (Ill. ez az, ami annak a folytatója, de ebbe már nem mennék bele.) Maga a cigányság azonban nagyon sokféleképp beszél. (A romanit cigány nyelvnek hívni picit olyan, mint a hébert zsidó nyelvnek hívni. Csak megszokottabb.)

24 El Mexicano 2011. október 14. 12:22

@Fejes László (nyest.hu): Igen, ebben igazad van, mert tkp. a romani makronyelv (ahogy pl. a szárd vagy a kecsua is).

25 téli vanília 2011. október 14. 17:38

nem feltétlenül sok a három, a kérdés ui.nem perfekt (vagy legalábbis nyelvvizsgával igazolt) nyelvtudásra vonatkozik, hanem arra, hogy az illető milyen nyelveken tudja megértetni magát, ebbe a konyhanyelv/turistanyelvismeret simán belefér.

26 sajtosstangli 2011. október 15. 12:06

Én be tudtam írni a siketek jelnyelvét is, ha jól emlékszem „jelbeszéd”-ként szerepelt a listában.

27 lhi 2011. október 16. 14:55

"Egyéb" címszó alatt az internetes kérdőívben nekem háromnál több idegen nyelvet is sikerült bejelölnöm, mert azért a "megérteti magát" tényleg nem egy C2-es nyelvtudást takar.

De mondjuk én mint olyan bilingvis, akinek az egyik nyelve diglossziás, eleve kicsit macerás eset vagyok :-).

28 Fejes László (nyest.hu) 2011. október 16. 15:25

@lhi: „az egyik nyelve diglossziás” :D

29 bibi 2011. október 16. 16:24

Az mindenesetre mulatságos, hogy a családban beszélt nyelv kérdése "szenzitív" kérdés. Azért ezen végre felül kellene emelkedni - mindenkinek.

30 El Mexicano 2011. október 16. 22:33

Én be akartam írni a spanyolt, hogy úgy is beszélek az ismerősökkel, de lebeszéltek róla, meg azt is be akartam írni, hogy angolul nem tudok (pontosabban nem akartam beírni az angolt a nyelvtudáshoz) de arról is lebeszéltek, mert papírom van róla. Na most ebből az a tanulság, hogy ez a kérdőív jelen esetben nem a valós adatokat tartalmazza, márpedig gondolom nagyon sok háztartásnál van úgy, hogy valaki valamilyen okból nem akarja beírni az igazságot. Innentől kezdve pedig nem ér semmit az egész. (Én őszintén válaszoltam volna, ha hagynak...)

31 Szalakóta 2011. október 20. 15:23

A jelbeszéd nem egy korrekt megnevezése a siket jelnyelvnek. Ráadásul nem egy jelnyelv van, tehát a listába bele kellett volna tenni mindenféle jelnyelvet is. Vagy egyáltalán, nem készíteni listákat, és hagyni szabadon válaszolni az embereket.

32 LvT 2011. október 21. 16:51

@Fejes László (nyest.hu): >> Persze az is lehet, hogy a válaszadó egyszerűen cigánynak nevezi a nyelvét – nem tudom, a beások mondanák-e így<<

Készült beás nyelvű kérdőív*, ha a rendes lektori munka el is maradt, így vannak benne magyarul maradt szövegrészletek, mondatok.

A személyi kérdőív első rovata így hangzik: „Neme: cîgan - cîgankă”. Beásul a <cîgan> annyit tesz: ’ember, férfi’. Az etnikai és nyelvi kérdésekben (34–37) <băjás> szerepelt önelnevezésként, mellette pedig a <lăkătár> mint a ’roma; romani’ megfelelője; vagyis beás szempontból a bányászok állnak szemben a lakatosokkal.

* Személyi kérdőív: www.nepszamlalas.hu/files/sharedUploads/Anyagok/2011/08_ho/idegen_ke

Lakáskérdőív:

www.nepszamlalas.hu/files/sharedUploads/Anyagok/2011/08_ho/idegen_ke

Információ
X