nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ahol mindenből kettő van
Nincs béke a bosnyákok és a horvátok között

Reggelente a Bosznia-Hercegovina középső részén, a Bosnyák-horvát Föderációban lévő Vitez nevű kisvárosban a korábban Testvériség és Egység nevű általános iskolához érve a katolikus horvát diákok jobbra, a muzulmán bosnyák nebulók pedig balra tartanak. A horvátok az iskola nemrég felújított vidám külsejű főépületében tanulnak, a mohamedánok tantermei pedig egy rozzant, kopott melléképületben vannak.

MTI | 2011. július 23.
|  

A mintegy százezer ember életét követelő, 1992-95 közötti háború végére az iskola a horvát vonalak mögé került, és ott is maradt. A gyerekek szülei a szerbekkel szemben korábban szövetséges, de aztán egymás ellen fordult muzulmán bosnyákok és horvátok egyik legkegyetlenebb háborúját vívták meg. Vitez a „gyűrűn” belülre került, enklávévá vált az enklávéban – kis muzulmán sziget volt a horvát milíciától körülvéve, amelyet bosnyák erők kerítettek körbe.

Vitez Bosznia-Hercegovinán belül
Vitez Bosznia-Hercegovinán belül
(Forrás: Wikimedia commons / CC BY-SA 3.0)

A megosztottság továbbra is megvan, és különösen éles az iskolán belül.

„Inkább elköltöznék, semhogy vegyes iskolába járassam a gyerekemet. Nagy itt a gyűlölet” – mondta Borislav Krizanac 32 éves horvát melegburkoló a The New York Timesnak.

Az iskola mai diákjai még meg se születtek, amikor 15 évvel ezelőtt a daytoni békemegállapodás véget vetett a harcoknak, és létrehozott két entitást: a Bosnyák–Horvát Föderációt és a Szerb Köztársaságot. A helyiek szerint a három népcsoport – szerbek, horvátok és muzulmán bosnyákok – közti bonyolult egyensúly inkább megszilárdította a megosztottságot, mintsem eltüntette volna. Az biztos, hogy megbékélésre nem került sor.

A háborúnak nem tudnak véget vetni

A Vitezi Általános Iskola nevű intézményben, ahol 820 gyerek jár a horvát főépületbe és 500 muzulmán a melléképületbe, a gyerekek azt mondják, hogy állandóak a diákok közti verekedések, amelyek rendszerint vallási vagy nyelvi különbségek miatt törnek ki. A két iskolában egyforma a tanítási rend, és a tanárok panaszkodnak, hogy rendkívüli erőfeszítéssel tudják csak fenntartani a rendet a szünetekben.
„A verekedéseket le tudják állítani, de a háborúnak nem képesek véget vetni” – vélekedett Rijad Pedljak, egy hatalmas barna szemű muzulmán nyolcadikos.

Dzsámi Vitez Šantići negyedében
Dzsámi Vitez Šantići negyedében
(Forrás: Wikimedia commons / Quahadi Añtó / CC BY-SA 3.0)

Damir Masic, a boszniai föderáció oktatási minisztere szerint 34 hasonló iskola van a föderációban, és bár léteznek köztük különbségek, a miniszter mindegyiket „megosztottnak” nevezi. Kilencben egy tető alatt külön horvát és külön bosnyák iskola működik; tizenkettő elvben egységes, de a két nemzetiséghez tartozó diákok külön osztályokban tanulnak; hat hivatalosan valamelyik nemzetiségé, és más iskolákból is befogad osztályokat, hat pedig más iskolákba is küld gyerekeket, hogy az ottani, az övétől eltérő tanmenet alapján tanuljanak. Egy iskolaépületben általános és középiskola is működik, mindegyik két külön tanrenddel.

A posztját tavaly október óta betöltő oktatási miniszter szerint miközben az egységesítés elsődleges cél, nehéz lesz elérni, mert az oktatáspolitika csaknem teljes egészében a Bosnyák–Horvát Föderáció tíz kantonjának hatáskörébe tartozik. Van némi költségvetési hatásköre, amellyel befolyásolhatja a kantonokat, de kemény ellenállásra számít a politikusok részéről, akik szerinte etnikai alapon politizálnak, és „megpróbálják tönkretenni ezt az országot”.

„Ezek a politikusok valamikor mind együtt, egy fedél alá jártak iskolába. Évszázadokon keresztül együtt éltünk, nem egymás mellett. Ez a probléma csak húsz éve létezik” – húzta alá Damir Masic az amerikai lapnak.

Mindenből kettő van

Vitezben sok intézmény – sportklubok, de a tűzoltóság is – máig megosztott. A háború alatt a mohamedánok szerezték meg a régi tűzoltóságot, úgyhogy a horvátoknak létre kellett hozniuk a sajátjukat.
„Vitezben mindenből kettő van – fedte fel Senad Omanovic, a mohamedán tűzoltóság 55 éves parancsnoka. – Ami nekik van, az nekünk is van.”

Katolikus templomuk viszont csak a horvátoknak van.
Katolikus templomuk viszont csak a horvátoknak van.
(Forrás: Wikimedia commons / Bosna Srebrena / CC BY-SA 3.0)

A tűzoltóság azonban csak egy számon hívható, és a hívás a telefonáló mobiljának előhívó számától függően automatikusan fut be vagy a mohamedán, vagy a horvát állomásra. A nagyjából egyforma lefedettség mellett a muszlimok többnyire a BH Telecom, a horvátok pedig az Eronet szolgáltatását veszik igénybe. Többé nem kell megkérdezni egy boszniaitól a nevét, hogy el lehessen dönteni, melyik nemzetiséghez tartozik, elég megtudni a telefonszámát...

A horvát tűzoltóság egy ideiglenes épület a város központi, horvát részén. A felszerelése gyér. Borislav Krizanac, a melegburkoló, aki a tűzoltó készülékét vitte ellenőriztetni, erős ellenérzéssel nyilatkozott a szomszédairól. Az egyik legsúlyosabb sértés szerinte az, amikor muszlimok vallási üdvözlést, például szálem alejkumot mondanak „jó napot” helyett közintézményekben, például a városházán. A horvátok szerint ez a győzelmi pöffeszkedés jele. „Olyankor dühös vagyok és elátkozom őket” – vallotta be.

Arra a kérdésre, hogy ha kigyulladna a háza, felhívná-e a muzulmán tűzoltóságot, hogy oltsa el a tüzet, a férfi határozottan válaszolta: „inkább hagynám leégni”.

Más tévéshow-kat néznek, és más szavakat használnak

A városházán Marija Grabovac polgármester-helyettes kifejtette, hogy szerinte az iskolával kapcsolatos problémákat a boszniai muzulmán politikai párt nagyította fel azért, hogy jó pontokat szerezzen. Meggyőződése, hogy a muszlim szülők a megosztott iskolába járatják a gyerekeiket akkor is, ha a közelükben van jobb iskola, „csak hogy azt mondhassák: ez az iskola nagyon zsúfolt, nézzék, milyen rosszak a körülmények”.

Bosznia és Hercegovina etnikai összetétele 1991-ben
Bosznia és Hercegovina etnikai összetétele 1991-ben
(Forrás: Wikimedia commons / Bapja / CC BY-SA 3.0)

A mohamedánok hasonló vádakat sorolnak: szerintük a horvát politikai pártok nyomást gyakorolnak a szülőkre azért, hogy a tőlük távoli iskolába járassák a gyerekeiket, megakadályozva, hogy üres termek legyenek, amelyeket a mohamedánok megtölthetnének, hogy aztán „elfoglalják” az egész intézményt.

Vitezben és Bosznia más részein sok horvát fél attól, hogy a hangjukat elnyomja a föderáció népesebb muzulmán lakossága, amely nemzetközi tisztviselők becslése szerint az országrész népességének 70 százalékát teszi ki, miközben a horvátok az 5, a szerbek pedig 25 százalékát adják.

”Ha látom, ahogy az utcán játszó gyerekek a szünet végén más- és másfelé indulnak vissza az osztályaikba, különös érzés fog el – vallotta be Slavica Serbetic, a horvát iskola igazgatója. – Számukra azonban ez a normális, nem ismernek más megoldást.”

A horvát iskola folyosóján a 13 éves Ana Blaz tartott ügyeletet, trikóján a felirattal: „Az élet túl rövid ahhoz, hogy csúnya fiúkkal randizzunk”. Szerinte minden gyereknek együtt kellene tanulnia. Nem tudja, miért nincs így, de sejti, hogy a verekedések miatt. „Van itt egy fiú, Martin, aki mindig verekedést kezd a muzulmánokkal” – jegyezte meg.

„Szavak miatt veszekszünk, és még fogunk is hosszú ideig – vetette fel Ana, aki újabb háborúra számít. – Ahogy a dolgok állnak, hamarosan itt is lehet...”

„Nem lesz változás – vélekedett Laris Horic, egy 14 éves, magas, sovány mohamedán lány, aki hegedül, és a zenetanulásnak köszönhetően vannak horvát barátai. – Ilyenek az emberek. Nem akarják, hogy ez a helyzet megváltozzon.”

A 11 éves Dajana Drmic nem értett egyet azzal, hogy egy osztályba járjanak a muszlimokkal. „Jobb, hogy szét vagyunk választva” – közölte, hozzátéve, hogy otthonosabban érzi magát horvátok között, mert a mohamedánok „más tévéshow-kat néznek, és más szavakat használnak”.

Armin Imamovic, a muzulmán iskola igazgatója szerint „az emberek félnek elveszíteni nyelvüket és identitásukat. Félnek, hogy eltűnnek, ha együtt tanulnak másokkal”.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 doncsecz 2011. július 25. 15:04

@maxval: Hát nyilván, csak most elfelejtettem hozzátenni, hogy a katarok és a bogumilok lettek mohamedánok

7 maxval 2011. július 25. 12:57

@doncsecz:

A katarokból lettek a muzulmánok? Szerintem a bogumilekból is azok lettek,

6 Gaboras 2011. július 23. 21:54

@doncsecz: Nyilván úgy értettem, hogy a horvát-szerb etnikumokat az anyanemzetikhez kellene csatolni, csak ez a sok elszórt nemzetiségi enklávé miatt közel lehetetlen.

5 Szajci 2011. július 23. 21:37

detto, mint Mostar

4 doncsecz 2011. július 23. 16:55

@Gaboras: Külön államra ugyan minek? Legyen egy boszniai horvát állam, amikor a koszovói albán állam megalapozottsága elég rozoga. Hozzá kéne csatolni az anyanemzetekhez, de ez már megint nem egyszerű, sőt igencsak lehetetlen, mert a mindegyik nemzet testében vannak szigetszerű néha félmegye nagyságú horvát, bosnyák és szerb tömbök.

3 Gaboras 2011. július 23. 15:15

Külön államra kéne bontani ezeket a területeket. A Kaukázusban is hasonló helyzet uralkodik. Addig nem lesz béke sehol, amíg minden népcsoport nem tud a saját fenhatósága alatt élni. Bár ezutóbbi mondatom lehet kicsit sántít nyelvhelyesség szempontjából, de a lényeg valami ilyesmi lenne...

2 doncsecz 2011. július 23. 14:52

És innen jobb ha nem vonulnak ki a nemzetközi erők, mert akkor megint megszólalnak a fegyverek.

1 doncsecz 2011. július 23. 14:51

Soha, de soha nem volt itt béke a három nemzet között: az összecsapásokat mindig csak az akadályozta meg, hogy idegen uralom alatt állt az ország, 400 éven át török, negyven éven át osztrák és magyar, utána Jugoszlávia tagállama, de még az egyesült délszláv eszme, vagy a kommunista internacionalizmus sem tudta megszüntetni az ellenségeskedést. Mielőtt a mohamedán vallás elterjedt volna, a katharok és bogumilok ellenségeskedtek itt a katolikusokkal és ortodoxokkal, aztán a katharokból lettek a muzulmán bosnyákok.

Információ
X