nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Haza, Hold és haladás
Nyelv és tudomány, 1817–1841

„Hírek a nyelvek és a tudomány világából, a történettudománytól a nyelvészeten, a statisztikán és filozófián át a néprajzig” – írhatta volna magáról az először 1817 januárjában megjelent Tudományos Gyűjtemény című első hazai tudományos folyóirat. Ezt ugyan nem tette, de így is maradandót alkotott a magyar sajtótörténelemben.

Horváth Krisztián | 2015. december 16.
|  

Még le sem zajlott a waterlooi csata, még nem ért véget a bécsi kongresszus, amikor 1815 tavaszán a kor pesti értelmisége egy Kazinczy tiszteletére adott vacsorán felveti annak gondolatát, hogy – mivel Magyarországon ilyen ekkor nemigen volt – szükség lenne egy szigorúan tudományos, magyar nyelvű folyóiratra. A lap köré szerveződő körben fontos szerep jut Trattner János Tamás nyomdásznak és kiadónak (kinek nevével már többször találkozhattunk a magyar sajtótörténetben is), aki az ügy érdekében úttörő jelleggel azt is bevállalja, hogy a szerzőknek és a szerkesztőknek előre meghatározott honoráriumot fizet.

Trattner János Tamás (1789–1825)
Trattner János Tamás (1789–1825)
(Forrás: Wikimedia Commons / Vasárnapi Ujság)

Haza

A leendő folyóirat megszervezése különösen aprólékos és körültekintő módon zajlik: a Trattner köré szerveződő pesti értelmiségi kör tagjai olyan enciklopédikus folyóiratot szerettek volna, ahol (elvben) a politika és a vallás kivételével minden közérdekre számot tartó tudományos kérdést meg lehet vitatni, az állattenyésztéstől az orvostudományig. Egyedüli feltétel a magyarnyelvűség és az eredetiség volt: utóbbitól azonban, fordításoknak is teret engedve, hamarosan eltekintettek. Az 1817 és1841 között kiadott folyóirat összterjedelme mintegy negyvenezer oldal, a lap eredeti szerkezete szerint pedig tartalmazott értekezéseket, (hazai és külföldi) recenziókat, illetve Tudománybeli jelentések cím alatt minden más, a tudomány világával kapcsolatos információról is értesülhetett az olvasó.

Fejér György (1766–1851)
Fejér György (1766–1851)
(Forrás: Wikimedia Commons / Tudományos gyüjtemény)

A Tudományos Gyűjtemény címmel először 1817 januárjában megjelenő havilap szerkesztését először Fejér György, a teológia doktora látta el. Az első számban a szerkesztőség közös előszavában ezt olvashatjuk:

Mindennémű tudományos írás nélkül létünket tudós földieink régtől fogva fájlalták; a külföldiek panasszal, sőt szemrehányással is vették: nem lévén Európában oly előkelt nemzet, mely többféle tudománybeli folyóírásokkal ne dicsekednék; mely meg ne esmérte volna, hogy az ily tudósításokkal az ő szükséges esméretekben neveltetése folytattatik, killebb vitetik, föllebb emeltetik.

A Tudományos Gyűjtemény lapjain maga Kazinczy is publikál: 1819-ben itt jelenik meg Ortológus és neológus; nálunk és más nemzeteknél című írása, melyben a nyelvújítás addigi eredményeit foglalja össze, kijelölve az utat a folytatáshoz.

Haladás

Kazinczy azonban nem csupán a Tudományos Gyűjtemény szerzőjeként jeleskedett, hanem kritikusaként is; a valóban széles palettán írásokat közlő folyóirattal kapcsolatban igen kemény kritikát fogalmaz meg Berzsenyinek írt egy levelében. Így ír a folyóirat szerkesztőségéről:

Ezek az urak most a nationalismust pengetik. Szent szó, de szent szó-e, ha ez alatt oly nationalismust értenek, mely irtózik az idegentől, ha az szép is?

A Tudományos Gyűjtemény 1817-es első kötete
A Tudományos Gyűjtemény 1817-es első kötete
(Forrás: mek.oszk.hu)

A Kazinczy által itt bírált, az önmagába bezárkózó, saját múltjának dicsőségére nosztalgiával gondoló, de a más nemzetekhez képest elmaradt, az újításokat és a fejlődést elutasító nacionalizmus az a hagyományos, rendi alapokon nyugvó nemzetfelfogás, mely az ország lakosságának nagy részét is kizárja a nemzet fogalmából, s melyet a szerkesztőség is képviselt a kezdeti években. Hamarosan azonban szerkesztőváltásra kerül sor a Tudományos Gyűjtemény élén: az amúgy jogász végzettségű Thaisz András közel tíz évig szerkeszti a lapot. Az ő idején a folyóiratban a nemzetfogalom korábbi értelmezése is módosul.

Guzmics Izidor bencés szerzetes és közíró, utóbb a Magyar Tudós Társaság tagja, 1822-ben kelt A nyelvnek hármas befolyása az ember emberisítésébe, nemzetisítésébe és hazafiúsításába című írásában azt a kérdést veszi szemügyre, ki is a jó hazafi. Egyebek közt így ír:

Hogy nem mind valódi hazafi az, ki magzatja a hazának, sőt gyakran hazájának tékozló, pusztító vagy áruló fia, következésképpen ellensége, nincs igazabb. Aki hazáját azért szereti, mert annak földjéből sokat bír, mert abban szép fényes hivatalokra léphet, vagy már lépett is; mert a hazának polgári alkotmánya szabadságának fenntartója; szóval aki hazáját csak magáért szereti: nem valódi hazafi.

Thaisz idején a lap még tovább halad a tudományosság igényének útján, bár az is kétségtelen, hogy ez időszakban olyan írások is megjelennek a folyóiratban, melyek nem csupán a mai tudományos állásponttal, de a kortársak általában elfogadott vélekedésével sem egyeznek. Ilyen volt Raisz Károly 1825-ben megjelent A Hold nem gömbölyű című cikke, melyben a szerző azt állítja, hogy

a Hold vagy csak kevéssel több, mint fél golyóbis, vagy éppen olyan, mint egy üst, s hogy hozzánk látszó részével általellenben lévő oldala mint egy széjjel vettetett bomba ki van vájva.

A Hold felszíne, ahogy 1879-ben elképzelték
A Hold felszíne, ahogy 1879-ben elképzelték
(Forrás: Wikimedia Commons)

Időközben felnövekedett egy új, fiatal nemzedék, akik számára már a Thaisz által szerkesztett Tudományos Gyűjtemény sem volt elég érdekes: újítani szerettek volna.

Haza és haladás?

1828-ban a fiatal Vörösmarty Mihály veszi át a lap szerkesztését: szerkesztőségének öt éve alatt jelentek meg Széchenyi első írásai is. Vörösmarty idején a folyóirat aktív terjesztője a reformok és Széchenyi gondolatvilágának, ám ennek ellenére a lap – enciklopédikus jellegénél fogva – lassanként mégis háttérbe szorul: a század harmincas éveiben egymás után jelennek meg a jóval specifikusabb szaklapok, ezáltal a Tudományos Gyűjtemény fokozatosan elveszti olvasóközönségét.

Nem emeli a lap népszerűségét a Vörösmartyt a szerkesztőségben követő Horvát István történész alatt végbement irányváltás sem: az őstörténet kutatása során Horvát és munkatársai arra a téves felismerésre jutottak, hogy a magyar a világ legrégibb nyelve a földön, a magyarság pedig ezzel együtt a legősibb a földkerekségen. Munkatársa, az amúgy bámulatosan sokoldalú Sasku Károly a tézis bizonyítása érdekében több, a Tudományos Gyűjteményben megjelent tanulmányában (A magyar nyelvből vett római gyökérszók; Magyar eredetű angol szók; Magyar eredetű franczia szók) arra vállalkozott, hogy több nyelvben is felkutatja a „még” fellelhető magyar szavakat. Sasku az egyetemes nyelv hazai történetébe is beírja nevét Érteközés egy közönséges nyelvről című tanulmányával, melyben világnyelvként a magyart javasolja. Utóbb Érteközés a nyelvek és nemzetek életéről és haláláról című írásában 1839-ben azt veti fel, hogy a Kárpát-medence népeinek a magyar nyelv elfogadása mellett kellene egyesülniük, hiszen a magyar „tökéletességével minden ismeretes nyelveket messze felülhalad”.

A Tudományos Gyűjtemény, mely felett elhaladt az idő, végül 1841-ben minden nagyobb feltűnés nélkül megszűnik, átadva helyét a kor szellemének jobban megfelelő lapoknak: a reformkor előkészítésében játszott szerepe azonban mégis kiemelkedő.

Források

Tudományos Gyűjtemény 1817-1841. Magvető, Budapest, 1985

A magyar sajtó története I.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X