-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
-
szigetva: @Libertate: Onnan, hogy a Nyesten több, mint száz cikk címe alá odaírtam. Mederi téves ada...2021. 01. 12, 19:43 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Amit nem kell megjegyeznünk, azt nem is jegyezzük meg, vagy elfelejtjük. Az okostelefonjaink pedig túl jó társnak bizonyulnak a felejtésben.
Ön hány telefonszámot tud fejből? Megjegyzi a programjait, vagy inkább följegyzi őket a telefonjába? A bevásárlólista hány tételére tud visszaemlékezni? Ha valami nem jut eszébe, szokta ellenőrizni a Google segítségével? Megnyugtatja a tudat, hogy bármikor szinte bármilyen információt meg tud keresni az interneten a telefonja segítségével? – Állítólag az, hogy egyre több olyan eszköz érhető el, amelyek segítenek az információk visszakeresésében és raktározásában, ahhoz vezet, hogy egyre rosszabb a memóriánk. Most a The Telegraph-ban olvashatunk ezzel kapcsolatos kutatásokról.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Újabb felmérések szerint az, hogy egyre inkább a Google-re és az okostelefonunkra hagyatkozunk, rontja a memóriánkat, és végső soron „digitális amnéziához” vezet. Egy brit felmérés adatai szerint a megkérdezett felnőttek majdnem fele képtelen fejből felidézni a házastársa telefonszámát, és 71 százalékuk nem tudja a saját gyereke számát sem. A megkérdezett 16–24 éves fiatalok több mint fele pedig úgy gondolja, hogy az okostelefonja gyakorlatilag bármire használható: minden fontos információ megtudható a segítségével.
„Nagyon fontos lenne megértenünk a memóriánkra tett hosszú távú hatásait ennek [annak, hogy az okostelefonokra hagyatkozunk az információk tárolásában], és fel kell készülnünk arra, hogy megvédjük a memóriánkat” – mondta el David Emm, a kutatás egyik résztvevője. „Az olyan információk, mint a szeretteink telefonszáma, csupán egy kattintásra vannak, ezért nem fordítunk arra energiát, hogy megjegyezzük.”
„A felejtés eredendően nem rossz dolog. Az ember elképesztően adaptív lény: azért nem emlékezünk mindenre, mert nem származik abból előnyünk, hogy mindent megjegyezzünk. Viszont a felejtés lehet káros is abban az esetben, amikor olyasmire nem emlékszünk, amire szükségünk lenne” – mondja Dr. Kathryn Mills, a UCL kognitív idegtudománnyal foglalkozó szakértője. A kutató szerint a kütyük, amelyekben olyannyira bízunk, lassan átveszik a memóriánk bizonyos korábbi feladatait.
Más kutatások azt mutatják, hogy a digitális eszközök használata más következményekkel is jár. A figyelemösszpontosítás ideje például a 2000-ben mért 12 másodpercről mára 8 másodpercre csökkent – ez valószínűleg a mobiltelefonok fejlődésének köszönhető. Ennek pedig vannak következményei a mindennapi tevékenységeinkre, és a tanulásunkra nézve is.
Forrás