nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Látom, hogy nézel. Nézed, hogy látok?
Néz és lát

Van-e a szavaknak jelentésük, ami meghatározza használatukat, vagy csupán mi szeretnénk a használatukban valamilyen általános elvet felfedezni?

Kálmán László | 2011. március 5.
|  

Tibor kérdezi Debrecenből:

Vajon mikor használjuk a néz és mikor a lát igét? Van-e rá valami szabály vagy magyarázat, hogy mikor nézünk és mikor látunk? Sajnos nem sikerült megfejteni. Szeretném ebben kérni segítségüket amit előre is köszönök.
Kinéző vagy kilátó?
Kinéző vagy kilátó?
(Forrás: Wikimedia commons / Medgyes)

A jelentéstan (szemantika) a nyelvészet egyik leghomályosabb és legvitatottabb része, ráadásul nemcsak a nyelvészeknek, de a filozófusoknak és a pszichológusoknak is sok fejtörést okoz. Abban az ártatlannak látszó kérdésben, hogy miben különbözik a néz és a lát használata, a jelentéstan legalapvetőbb kérdései vannak elrejtve.

A legtöbb nyelvész, filozófus stb. meg van győződve arról, hogy a kifejezéseknek van egy „szó szerinti” jelentésük. Ezt a kifejezések önmagukból fakadó tulajdonságának képzelik el, ami abban áll, hogy a valóságnak alapvetően milyen részére utalnak, milyen dolgokat jelölnek. Minden más használatuk valamilyen plusz mechanizmust feltételez (pl. „átvitt értelmezés”, „képes használat”). Aki ezt a megközelítést választja, valószínűleg azt válaszolja Tibor kérdésére, hogy a néz „szó szerinti” jelentése olyasmi, hogy 'a vizuális figyelmét szándékosan egy bizonyos dologra összpontosítja', a lát „szó szerinti” jelentése pedig olyasmi, hogy 'vizuális információ birtokába jut'. Tehát: Fél órán át néztem a pingvineket 'szándékosan figyelemmel kisértem őket vizuálisan', míg A parton pingvineket láttam 'a szándékaimtól függetlenül pingvinek látványa, a róluk szóló vizuális információ jutott el hozzám'. Viszont nem szó szerinti értelmezéseiket találjuk meg ezekben: Átnézek hozzátok holnap délután. Nézd, ma semmiképp se érek rá. Nézzük csak, hogy is állunk anyagilag. Látom, nem megyek veled semmire. Láttad már a Toy Story 3-at?

A magamfajta, nem alkalmazkodó típusú nyelvészek kétségbe vonják a „szó szerinti jelentés” fogalmának létjogosultságát. Mitől „szó szerinti”? Miért éppen egy használatot tüntetünk ki? Hogyan mérhető, hogy melyik az? Úgy vettem észre, különböző kifejezéseknek különböző szempontok alapján vélik felismerni a „szó szerinti jelentését”. Legtöbbször a leggyakoribb használatot bélyegzik „szó szerintinek”, de az is előfordul, hogy a történetileg korábbit (amennyire vissza lehet tekinteni), esetleg a „tudományosat” (amelyiket a lexikonok elsőnek említenek az illető kifejezésnél). Igazi, mérhető, általánosan használható meghatározása nincs ennek a terminusnak.

Más nézőpont, más látvány
Más nézőpont, más látvány
(Forrás: Wikimedia commons / NASA)

Én úgy közelítem meg a néz és a lát problémáját, hogy nem valamiféle belső tulajdonságukból fakad, hogy hogyan használhatjuk őket, hanem fordítva, a különböző használataikból tudunk elvonni, ha szerencsénk van, valamiféle általános szabályt. De a legtöbbször nincs szerencsénk, és a különböző használataikról inkább csak külön-külön tudunk pontosabbat mondani, és ha ezek mégis összefüggni látszanak egymással, azok az összefüggések már igencsak homályosak. A néz különböző használataiban nemigen van közös vonás, hacsak nem az, hogy szándékos és információszerzésre irányuló attitűdre utalnak; a lát különböző használataiban pedig legfeljebb annyi, hogy nem feltétlenül szándékos attitűdre, ami valamilyen beérkező információ befogadásában áll. De ezzel nem megyünk sokra.

A nyelv használatának szempontjából csak az a lényeg, hogy értsük a néz és lát különböző szerepeit a különböző használataikban – így tudjuk mi is viszonylag érthetően használni őket. Hogy milyen használataik között fedezünk fel valami közöset, általánosat, az majdnem mindegy. És ez persze más kifejezésekkel is ugyanígy van.

A néz és lát igékhez hasonló párok minden általam ismert nyelvben léteznek. Hogy csak a közelebbiekből említsek pár példát (előbb mindig a 'néz', utána a 'lát' értelműeket írom): angol watch/look és see, német schauen és sehen, francia regarder és voir, spanyol mirar és ver, szerb és horvát gledati és videti, orosz смотреть [szmatrety] és видеть [vigyety], román a privi és a vedea. De – ahogy fent magyaráztam – a „jelentések” a különböző használatokból bontakoznak ki, és nem homogének, nem vezethetők vissza egyetlen „szó szerinti jelentésre”. És mivel a különböző nyelvekben különböző kifejezésekben szerepelnek ezek az igék, a „jelentések” teljes azonosságára nem is számíthatunk, legfeljebb bizonyos használatokban fordíthatók egymással.

Így például angolra a néz igét tartalmazó szerkezeteket gyakran a look vagy watch igével fordíthatjuk, míg a lát igét tartalmazókat gyakran a see igével. De a look-nak a magyarban sokszor a keres, a watch-nak meg a figyel, vigyáz felel meg. Persze a keres, figyel, vigyáz és a néz használatai között a magyarban is fedezhetünk fel hasonló vonásokat, ha nagyon akarunk: 'szándékosan egy bizonyos dologra irányítja a figyelmét (főleg vizuálisan)'. De, mint mondtam, az ilyen túlságosan általános közös vonásokkal a gyakorlati nyelvhasználatban vagy a nyelvtanulásban nem sokra megyünk. Ugyanezt elmondhatjuk a see magyar fordításaival kapcsolatban: sokszor nem a lát, hanem az ért, (meg)látogat, találkozik stb. igék felelnek meg neki.

Amikor a néz és lát különböző használatairól beszélünk, nem szabad csak arra gondolni, hogy milyen más kifejezésekkel együtt jelennek meg. Persze ez is fontos, hiszen más dolog egy időben kiterjedt, folyamatosan változó, de összetartozó információfolyamot nézni (pl. filmet néz), más egy statikus, nem változó tárgyon tartani a szemünket (pl. nézi a tájat) és megint más a helyzet akkor, amikor a nézés elvontabb dolgokra irányul, pl. nézi, hogy kik érkeznek, a másik fél érdekeit is nézi. De igékről lévén szó szerepet játszik az aspektus is, vagyis az, hogy az eseményt milyen szemszögből mutatjuk be. Például kezelhetjük a leírt dolgot teljesen lezajlott eseményként (befejezett aspektus), esetleg folyamatban levő változásként (folyamatként) vagy nem változó állapotként (állapotként). A különböző nyelvek aspektusrendszere (az, hogy milyen különbségek kifejezésére használnak rendszeresen nyelvi eszközöket) jelentősen különbözik, már csak ezért sem tudjuk a magyarnak pontosan megfeleltetni a néz és lát igékhez valamennyire hasonló használatú idegen nyelvű igéket.

Farkasszemet látunk
Farkasszemet látunk
(Forrás: Wikimedia commons / Gary Kramer)

Például a néz igét elsősorban állapotigeként használhatjuk, akkor, amikor arra utalunk, hogy valaki egy statikus dologra irányítja a tekintetét (nézi a tájat), de folyamat-igeként abban, hogy nézi a filmet. Amikor befejezett változatait használjuk, akkor mindkét esetben teljes, befejezett eseményekre utalunk: megnézi a tájat/filmet. A befejezett változatokban azonban a néz nyilván már nem 'rajta tartja a szemét' értelemben szerepel, hiszen akkor nem fejezhetne ki olyan eseményt, amelyben valahonnan valahova eljutunk. Amikor a filmet az elejétől a végéig, a tájat töviről hegyire végignézzük, akkor egy meghatározott információmennyiséget feldolgozunk, ami persze azzal jár, hogy nemcsak néztük, hanem láttuk a filmet/tájat: a két ige szinte egyenértékű ebben a szerepében. Sőt, az angolban, amelynek egészen más az aspektusrendszere, mint a magyarnak, ilyenkor már kifejezetten a see használatos: I watched the film 'néztem a filmet', de I saw the film 'megnéztem/láttam a filmet'.

Még hosszan követhetném a különböző irányba szerteágazó fonalakat, de félek, már így is elégge beléjük gabalyodott az olvasó. Talán annyi haszna mégis volt mindennek, hogy érzékeltettem a jelentéstan bonyolultságát   végső soron ez a fő oka annak, hogy a fordítás olyan nehéz feladat.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
14 Krizsa 2012. április 20. 19:17

Nehogy megint valaki sírva fakadjon a "kárpátnyelvű" szótól, és megint "délibáboskodjon" nekem, ne nézz "se jobbra, se balra," csak figyelj!

A Kárpátok vonulata volt a jéghatár (a három nagy jégkorszakban).

Tehát ez volt Európának az a legfelső, az éghajlati viszontagságoktól még eléggé megvédett része, ahol az ember kipusztulás, illetve elvándorlás nélkül is folyamatosan fennmaradhatott. Tehát szerintem a Kárpát-medencében mindig volt ember.

Nemtom, hogy kik voltak ott a 3 glaciális alatt, de megígérem nektek, hogy nem magyaroknak hívták őket. Eddig stimmel?

*****************

Egy részük persze mégis levándorolt ilyenkor "délre".

Kik voltak azok, akik már beszéltek is? Ha az ember (a tud, mai állása szerint) legkevesebb 2 millió éve beszél, akkor eleinte csak a MÁSSALHANGZÓ-BESZÉDŰ pre-neandervölgyi ősember, majd ezeknek a pre-Sapiens-szel való keveéke élt ott. Mondjuk, hogy a cro-magnoniak.

A "modern" neandervölgyinek néhány éve már rekonstruálták a gégéjét (modellt építettek róla) és "meg is szólaltatták": Hát ez még főleg csak mássalhangzókat volt képes kiejteni:

cshgy msslhngz npjkbn s mgfll mgyr bszd mgrtshz.

Nem egészen csak a mássalhangzókat tudták ugyan kiejteni, mert két magánhangzót is képesek voltak (elkapottan, röviden): az a-t és az e-t.

**************

Az ember "északi" alfaja mássalhangzó beszédű volt, és az ősgyökök tekintetében mind a mai napig az is maradt.

200.000 éve jött föl Afrikából egy "déli" modern emberi alfaj, amely már sokkal jobban tudott beszélni.

Hogy miert, arról a "Hun gár ha hungár "című magyar-héber gyökszótáram elején olvasható az elképzelésem. Nem kell elfogadni... ha tudsz valószínűbbet.

A "déli", az afrikai alfaj felhozott két új magánhangzót: a B-t és az F-et (amik a mai napig nem mindehova jutottak el),

de sokkal fontosabb az, hogy az artikulált beszédre alkalmasabb gégét szaporított el ...s ezt az az egész földkerekségen.

Összefoglalás: az emberi beszéd (fogalomalkotás) alapjai mind a mai napig a mássalhangzók. Ezek a mássalhangzó GYÖKVÁZAK.

13 Krizsa 2012. április 20. 17:43

Előzetes megjegyzések: a Z szerintem nagyon késői (csak az utolsó, az "Özönvíz" után megjelenő) hang az emberi beszédben. Elődje a S/Sz volt. A héber roe, roá = lát, -ja, misztakel = néz (az m'- csak előrag), de ezek egyik magyar szóra sem hasonlítanak.

A magyar-héber NZ gyökből:

A héber noáz = merész, bátorkodik – NÉZ hm... szúrós szemmel néz – meglehet, hogy támadni akar.

A közös LT gyök előtt megint van előzetes:

Az l'- a héberben sokfunkciós előljáró = -ra, -re, -nak, -nek, -hoz, -höz, -ig, plusz még a magyar főnévi igenév -ni képzőjével azonos jelentéssel.

Ez a héber előrag a magyar le- igekötő őse is egyben.

Akkor a héber nyelv volna az idősebb? Erről nincs szó... mindjárt meglátjuk.

A fentiek miatt a héber L gyökcsoport két mássalhangzós tagjai (lássatok egyszer egy teljes gyöksort: LB/V, LC, L/D, L/T, LP/F, L/G, LH, LJ, LK, LL, LN, LM, LR, LS, LSz, LT, LZ) nem mindig valódi gyökök.

S bár nem ugyanez az ok (hiszen a magyar le- igekötőt eleve leválasztjuk), a múltban! a magyar L gyökök egy része is csak ál-gyök volt. Vagyis az L hang levétele nélkül nem találunk hozzájuk héber megfelelőt. Hogyan lehet ez?

Az elméletem szerint úgy, hogy a héber előljárók (b-, k'-, l'-, v'-) az európai ősnyelvben (én kárpátnyelvnek nevezem) szintén előljárók voltak – de azóta helyenként már egybeforrtak a szóval. S ez az egyik érvem arra, hogy a kárpátnyelv az ősibb, mint (az archaikusabb szerkezetet máig megőrző) héber, arab gyöknyelvek.

Az L gyökcsoportnak mindkét nyelvben kevés származéka van – a magyarban nagyon kevés. A közös LT gyökből:

A héber lat = beborít, csend, varázslás, l'át = lassan – LÁT? rá-át, ig-át? – s ha a héber l' előragnak a -ni (főnévi igenév képző) értelmével próbálkozunk? akkor: L'ÁT (át-ni). Ez lesz az.

Hm... elemezgetünk, találunk is valamit, de pl. egyik megoldás sincs kapcsolatban a SZEM-mel.

*****************

Nézzük akkor a magyarhoz (általam is) elég közelinek tartott szláv nyelveket:

A cikkből: a szerb és horvát gledati, videti,

Itt is a héberhez hasonlítok:

gilá = kitakar, felfedez (aki néz) és gúla = golyó (pl. a szem).

bodek = vizsgálja, fürkészi (a vidék-et). A B/V változó hang, rendben van.

Az orosz szmatrety, vigyety hasonlítása:

A héber somer = őr, őriz, smurá = szempilla – a vígyetyi: mint fent a videti.

A román privi, vedea hasonlítása:

a héber pri'á = feltárás, kinyitás, vide = bizonyosságot szerez.

Kicsit utánanéztem a többi megadott szónak is, más nyelvekben, de szorosabban megfelelő értelmet a "néz" és "lát" szavakhoz azoknál sem találtam.

Összegezés:

A magyar "néz" szó túlságosan új, semerre nem terjedt el.

A magyar "lát" szó további kutatása előtt azt kellene megvizsgálni, hogy a többi (szóbajöhető) nyelvben is ennyire kevés L-lel kezdődő szó van, vagy sem. S az oroszban, törökben, finnben, görögben valóban nagyon kevés:-). Ha így van, akkor talán ugyanaz a probléma: hogy az ősi l'- előljáró leesett, különvált vagy a szó végére került.

12 El Mexicano 2011. március 8. 11:28

@kalman: Én a "no escucho"-t úgy emlékszem, mexikóiaktól hallottam a 'no oigo' helyett (ők aztán mindent össze-vissza mondanak), a spanyoltanárom viszont uruguayi volt, és ő "no siento"-t használt.

11 kalman 2011. március 8. 11:10

@El Mexicano: "Pl. tipikus használat a spanyolban, hogy amikor valaki nem hall valamit jól (és ezért nem érti), éppen azt mondja, hogy "no escucho", vagyis 'nem hallgatom', és nem azt, hogy "no oigo" – 'nem hallom'" - nekem a "no escucho" csak azt jelenti, hogy nem figyelek oda, a 'nem hallom' "no oigo (ná)". És azt, hogy "no siento", még sose hallottam ebben az értelemben, pedig porteñót beszélek...

10 Zsuzsy 2011. március 8. 01:50

"A néz és lát igékhez hasonló párok minden általam ismert nyelvben léteznek."

Az arab nyelvben is többféle igét használunk, sőt !

Többféle "néz" van, más igét használunk, ha:

néz valamerre نظر إلى

hosszasan néz حدَّق في

elgondolkozva néz تأمّل في

néz valahová أظلّ على

filmet, tévét néz شاهد

nézeget valamit تفحّص

....

És többféle "lát" is van, más igét használunk,

ha "szemmel" lát-nem lát valaki أبْصر

vagy átvitt értelemben "lát" valaki رأى

Erre az utolsóként említett "lát"-ra szerettem volna kilyukadni.

Ennek az igének a maszdar alakja - ami a magyar főnévi igenévnek

felel meg körülbelül - fonetikusan: RAI , jelentése :látó.

Ez a RAI már ismerősnek tűnhet sokunk számára, mint zenei stílus.

RAI (látó) zenei stílus, ami a hagyományokkal szakítva politikai állásfoglalást is jelent, mint demokrácia, tolerancia, altruizmus.

És természetesen a szerelem és szabadság sem hiányzik belőle.

Ajánlom mindenkinek : Cheb Khaled, Rachid Taha.....

9 tkis 2011. március 5. 15:27

A "szószerinti" vagy épp nagyon más jelentésfelfogásokhoz hadd ajánljam a konnekcionizmus jelentéselképzelését egy általam nagyon gyakran használt idézettel Nánay Bencétől, annak illusztrálására, hogy a jelentés nem a szavakban van benne (ez egy abszolút, beszélőktől független jelentést feltételezne), hanem a használatukban (azaz a jelentés relatív, és mindenkinek (kicsit) mást jelent ugyanaz a szó):

"Az elme konnekcionista modellje erősen emlékeztet az agy neuronhálózatára, innen származik a hálózat alapötlete is. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez nem több, mint metafora. A konnekcionista hálózat csúcspontjai nem neuronok, hanem ennél nagyobb – de a nyelvi szimbólumoknál kisebb – egységek. Ezeket

mikrojegyeknek vagy szubszimbólumoknak nevezzük. Egy természetes nyelvi fogalmunknak tehát sok száz szubszimbólum összessége felel meg. Ha például meghalljuk azt a szót, hogy „macska”, akkor olyan szubszimbólumok fognak aktiválódni, mint „szőrös”, „nyávog”, „bajsza van”, „dorombol”, „kandúr”, de esetleg

még olyanok is, mint „Tom és Jerry” vagy Spiró Csirkefejének porolóra felakasztott macskája. Ezeken kívül természetesen sok olyan szubszimbólum is aktiválódni fog, amelynek nem feleltethetők meg természetes nyelvi fogalmak: ilyenek például a képek és a funkcionális reprezentációk. Hogy ezek közül mely szubszimbólumok fognak valóban aktiválódni, illetve melyek erősen és melyek gyengébben, azt a kontextus és az illető személy

korábbi – a macskákkal kapcsolatos – tapasztalatai határozzák meg.

Ez a példa elvezet a konnekcionizmus egyik legfontosabb állításához: a tudást a kapcsolatok hordozzák. Amit a macskákról tudok, kizárólag azon múlik, milyen erősségű kapcsolatok vezetnek a „macska” szótól az egyes szubszimbólumokig. Egy szó jelentése tehát nem magában a szóban van kódolva – ez volt a szimbólumkezelő megközelítés álláspontja. A jelentést kapcsolatok valósítják meg, a szó és más szavak, reprezentációk közötti kapcsolatok." (mnytud.arts.klte.hu/tananyag/evolny/nanay_elme-es-evolucio.pdf)

Egyébként mint ithil írja, valóban elő fog kerülni a téma áprilisban a Bevezetés a társas-kognitív nyelvészetbe előadás-sorozatban, ami természetes is, mert hiszen itt is a "háló" bukkan elő, mint mindenhol, ahol a nyelvről beszélünk.

8 El Mexicano 2011. március 5. 14:02

@Pesta: Pontosan. Persze az általad felsorolt igék használata az angolban ezekben a jelentésekben már inkább átvitt értelműek. A spanyol "ver" igének is van ilyen jelentése, pl. (vamos) a ver! 'lássuk csak!' v. 'nézzük csak!' (szó szerint tkp. 'menjünk látni!').

Ja, és persze érdekes párhuzam: az olasz senti! megfelelője a spanyol oye!, 'figyelj!', 'hé!', 'hallod-e!' – szó szerint 'halld!'.

7 tarto 2011. március 5. 13:58

Nem hiszem, hogy létezik örökölt nyelvérzék, inkább a sok olvasás és egyéb nyelvi információ az, ami segít az árnyalatok között magabiztosan eligazodni. Ennek alapján azt tapasztaltam, hogy aki jól tud egy nyelvet - pl. a magyart -, azonkívül általánosan jól tájékozott, sőt ha magas az IQ-ja, annak általában nem túl nehéz felismerni és lefordítani a mondatokból, a mondatkapcsolatokból egyértelműsített jelentésű szavakat. A néz és lát esete is izgalmas, de nem megoldhatatlan, akárcsak a menni ige számos változata.

6 Pesta 2011. március 5. 13:19

@El Mexicano: avagy Senti! Figyelj! (vagyis „szó szerint”: Érezd!)

Ez már messzire vezet a cikktől, de a nyelvtanulásban mindig is ez az érzékbeli keveredés okoz gondot. :)

Angolban:

You see? - Érted? Látod?

Listen! - Figyelj! (Hallgass ide!)

Imagine! - Gondolj bele! (Képzeld el!)

Ugyanilyen körülményes tud lenni az is, hogy más nyelvek tőlünk eltérően fejezik ki a mondani, szólni, beszélni, beszélgetni stb. különbségeit.

5 El Mexicano 2011. március 5. 12:46

@bibi: Pl. tipikus használat a spanyolban, hogy amikor valaki nem hall valamit jól (és ezért nem érti), éppen azt mondja, hogy "no escucho", vagyis 'nem hallgatom', és nem azt, hogy "no oigo" – 'nem hallom'; ebből pedig az következik, hogy nincs éles határ a két jelentés között (ez persze függ területtől is), hanem mindinkább szituációhoz és szövegkörnyezethez van kötve, hogy mikor melyik igét használják.

De Uruguayban pl. azt mondják ilyenkor, hogy "no siento" – 'nem érzem', ami viszont szerintem olasz hatás (non sento – 'nem hallom').

4 ithil 2011. március 5. 12:39

Ha elrugaszkodunk végre a középiskolában belénk vert konkrét és elvont jelentések kettősétől, akkor figyelmébe ajánlanám a kedves olvasóknak, hogy egyrészt erről a másfajta relatívabb nézőpontról írt a cikk szerzője is, illetve Debrecenben április elején kerül majd szóba egy előadás sorozat keretében a jelentéstan hasonlóan relatívabb megközelítése. A nyesten is lesz majd cikk az előadásról, de addig is az érdeklődők figyelmébe ajánlanám: mnytud.arts.unideb.hu/tkny/esemenyek.html

3 El Mexicano 2011. március 5. 12:31

@bibi: „Nyilván nem véletlen, hogy a 'néz' és 'lát' a legtöbb nyelvben kicsit különböző értelemmel bír.”

Igen, de alapvetően éppen arról szól a cikk, hogy mégsem. Legalábbis nem úgy, ahogy a jelentésükből logikusan következne.

2 bibi 2011. március 5. 12:22

Nyilván nem véletlen, hogy a 'néz' és 'lát' a legtöbb nyelvben kicsit különböző értelemmel bír. Pl. lehet valamit nagyon nézni, és mégsem látni, pl. bizonyos részletet. Visszafelé nem nagyon megy: az 'rá sem nézek, mégis látom' kicsit misztikusan hat. Mitől kilátó a kilátó? Hát szvsz azért amiért egy 50 centis gyerek, vagy kilát az ablakon, vagy nem lát ki, aszerint, hogy feláll a székre, vagy nem :)

A kilátó, az a hely, ahonnan nemcsak nézek, hanem látok is (messzire).

Az ablakon persze ki-kinézek, de nem biztos, hogy messzire látok. Sőt, ha alig látok valamit, akkor is nyugodtan kinézhetek.

1 El Mexicano 2011. március 5. 10:12

Épp akartam írni, hogy ugyanez a "probléma" megvan a spanyolban is, pl. a 'tv-t nézek' inkább "veo (la) tele(visión)", mint "miro (la) tele(visión)", vagyis 'tv-t látok'. Nem tudom, jók-e a megérzéseim, de én valami olyasmi különbséget érzek a "mirar" és a "ver" között, hogy az első kifejezetten a szándékosságot és hangsúlyozza, mintha azt mondanám, 'jól megnézem', míg a "ver"-nél ez sokkal árnyaltabb. Pl. "te veo mañana" – 'holnap meglátogatlak' ("holnap találkozunk") vs. "te miro mañana" – 'Holnap [aztán jól] megnézlek'. (Talán ez abból is adódik, hogy a latin mirari eredeti jelentése '(meg)bámulni, csodálni'.)

Egyébként ugyanez a helyzet – a spanyolban legalábbis – a 'hall' (oír < lat. audire) és 'hallgat' (escuchar < lat. a(u)scultare) igékkel is: valamikor éppen fordítva használják őket a "vártnál".

Információ
X