-
mederi: @szigetva: 16 Azt gondolom, hogy a véleményem nem "saját bugyor"-ból való kitekintés, hane...2023. 06. 05, 10:54 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
szigetva: @mederi: Írtam, hogy mitől látod így a magyar nyelvet. A tudomány (többek közt) arra jó, h...2023. 06. 05, 09:44 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
mederi: @szigetva: A magyar nyelvet Kazinczy Ferenc modernizálta. Azt írta, hogy először le kell r...2023. 06. 05, 09:31 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
szigetva: @mederi: Te úgy képzeled, hogy a magyar az valami különleges nyelv, ami egészen más, mint ...2023. 06. 05, 09:07 Az eltévedt kérdőszó nyomában
-
mederi: @mederi: Kiegészítés: Amiért helytelen az "e" kérdő szó alábbi használata (összhangban a 1...2023. 06. 05, 08:50 Az eltévedt kérdőszó nyomában
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Afganisztán ezredéves művészetét és kultúráját bemutató múzeum nyílik az interneten 2010-ben: a virtuális kiállítás célja, hogy „visszaadja az afgán fiataloknak az emlékezetüket” – jelentette be a héten az afghanculture nevű francia egyesület.
Ez az ideiglenesen Afgán Civilizáció Múzeuma nevű virtuális kiállítás ötezer év afgán kultúrájának alkotásait mutatja be az ókortól napjainkig, azokat, amelyek nemzetközi gyűjteményekben találhatók, illetve azokat, amelyeket a tálibok megsemmisítettek, például a Bámiján-völgy Buddháit – mondta el Pascale Bastide projektigazgató.

(Forrás: MTI/EPA/S. Sabawoon)
A négynyelvű – afgán perzsa, pastu, angol és francia nyelven elérhető, illetve az írni-olvasni nem tudók részére hangos felvételekkel is ellátott honlap elsősorban azoknak a fiatal afgánoknak szól majd, akik nem ismerik népük történelmét vagy kultúráját, azzal a céllal hogy elmondjuk nekik: van mire büszkének lenniük – tette hozzá Bastide asszony, aki szerint ezzel is hozzájárulhatnak a demokrácia megteremtéséhez az ázsiai országban.
A virtuális múzeumban, amelynek a designját Yona Friedman francia építész tervezi, a városok nevét viselő pavilonok lesznek, amelyek köré csoportosítják a műveket, ismertetve művészettörténeti jelentőségüket, a hozzájuk tartozó kultúrát, az adott etnikum történetét.
A honlapon háromszintű magyarázatokat tesznek majd közzé: egyszerű leírásokat, enciklopédikus ismertetéseket és tudományos értekezéseket.
A „múzeum” az afgán kultúra legnagyobb szakértőinek – Pierre Cambonnak, a párizsi Guimet Múzeum főtisztviselőjének, Zemari Ali Tarzi Strasbourgban működő afgán régésznek, Usztad Mohammad Raonak afgán nyelvésznek és Michel Barrynak, a Priceton egyetem munkatársának – szaktudását is felhasználja.
A nonprofit projektet a francia külügyminisztérium is támogatja. Az előzetes tervet várhatóan az ősszel mutatják be. Október 15-én a francia nagykövetség New York-i kulturális osztálya adománygyűjtő vacsorát szervez. A múzeum első „pavilonja” a tervek szerint 2010 elején nyílik meg.