-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Mi, emberek, felismerjük rég nem látott osztálytársainkat, ismerőseinket és barátságosan, vagy éppen barátságtalanul üdvözöljük őket. De hogy van ez az állatoknál? Rendelkeznek-e hosszú távú memóriával például a birkák vagy mondjuk a madarak?
Nemcsak az elefántoknak van legendásan jó emlékezetük. Régóta ismert, hogy a birkák két év után is felismerik a társaik „arcát”, de a medvefókák akár négy évig is képesek emlékezni az anyjuk hangjára.
A Washingtoni Egyetemen egy korábbi, varjakkal végzett kísérletből kiderült, hogy a madarak felismerték az őket fenyegető emberek arcát több év után is. A kísérlet során a kutatók fogságba ejtettek, meggyűrűztek, majd elengedtek 15 madarat, ezek akár öt évre visszamenőleg is felismerték a „bántalmazóikat”: ellenségesen károgtak rájuk és a társaikat is ellenük uszították.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A Bécsi Egyetem és a Konrad Lorenz Kutatóállomás biológusai, Markus Böckle és Thomas Bugnyar a hollók emlékezőtehetségét vizsgálták. Tizenhat madarat neveltek fel, amelyeket később állatkerteknek ajándékoztak. Három év elteltével megvizsgálták, hogy az állatok felismerik-e hangjuk alapján egykori társaikat.
A kísérletekből kiderült, hogy a hollók különbséget tudtak tenni ismerős és ismeretlen között: a régi ismerős hangjára máshogy reagáltak, mint az ismeretlen fajtársukéra. Sőt, az ismerős károgásra adott reakciókból arra következtettek, hogy az állatok emlékeztek, hogy a hang baráthoz vagy ellenséghez tartozik. Ha olyan társukat hallották, akivel rossz viszonyban voltak, mélyebb hangon és „durvább hangnemben” válaszoltak. Ahogy a szarvasoknál a mélyebb bőgés nagyobb és erősebb állatot feltételez, úgy a hollóknál is az erőfölény fitogtatása ilyenkor a cél.
Ez a kutatás csak három éven keresztül folyt, de ez az idő csak töredéke a hollók életidejének – ami 25-30 év is lehet –, ezért feltételezhető, hogy ezek a madarak akár hosszabb távon is képesek megjegyezni társaikat és a hozzájuk fűződő viszonyt.