-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A legelterjedtebb böngészőkbe már bekerült a Do Not Track! (Ne kövess!) funkció, melynek segítségével megakadályozhatjuk, hogy a marketingcégek adatokat gyűjthessenek szokásainkról.
A felhasználók online viselkedésére vonatkozó információk két szempontból is igen különlegesek: fizetni kell értük, és megszerzésük módja állandóan vitákat gerjeszt. A klasszikus aforizma szerint a reklámköltések fele biztosan kidobott pénz – viszont senki sem tudja, hogy melyik az a fele, amelyik veszendőbe megy. Az internet korában ugyanakkor – legalábbis elméletileg – jelentősen csökkenhet a céltalanul elfecsérelt összeg aránya.
„Viselkedési jellegű” hirdetések
Az erre szakosodott cégek figyelik, mit keres, mire kattint, miről mond véleményt valaki online, és ehhez társítják azokat a „viselkedési” jellegű hirdetéseket, amelyekre a leginkább vevő lehet az adott internetező. Az elmúlt időszakban három nagy horderejű üzletkötés – és az ezáltal támadt szakmai vita – is jelezte, hogy mekkora értéket tulajdonítanak a hirdetők (és szoftverbeszállítóik) az ilyen szofisztikált információknak.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A sort az Oracle nyitotta: május 23-án bejelentette, hogy 300 millió dollárért felvásárolta a Vitrue nevű céget, amely a közösségi média területén nyújt marketingtámogatást megrendelőinek, majd alig két hét múlva már a Collective Intellect (beszédes a név: Kollektív Értelem) bekebelezéséről adott hírt. Utóbbi akvizíció ellenértékét nem lehet tudni, de azt igen, hogy a cég a Facebook- és Twitter-bejegyzések elemzésére szakosodott – azt értékeli, miként nyilvánulnak meg ott a felhasználók bizonyos vállalatokról.
Egy nappal korábban viszont a közösségi média területe iránt vastagon elkötelezett Salesforce.com csapott le – 689 millió dollárt fizetve érte – a Buddy Mediára, amely éppen az Oracle által megvásárolt Vitrue versenytársa. A Buddynak a Radian 6-hoz kell illeszkednie, amelynek a Collective Intellecthez hasonlóan a közösségi média figyelése a területe, és amelyért a Salesforce tavaly fizetett ki 326 millió dollárt.
Do not track (DNT) – alapértelmezésként
Mindezek kapcsán újra fellángoltak a régóta tartó szakmai viták az alapvető kérdésekről. Feltételezhetik-e a hirdetők, hogy a felhasználók szívesen fogadják, ha állandóan a nyomukban vannak, és „testre szabott” hirdetésekkel bombázzák őket? Van-e kifejezett engedélyük a hirdetőknek erre a tevékenységre? Persze akad, aki rá sem hederít arra, hogy „szaglásznak” utána, miközben ő éli online életét; akadnak azonban olyanok is, akiket ez alaposan feldühít.
2010 decemberében az amerikai Federal Trade Commission (FTC, Szövetségi Kereskedelmi Bizottság) azt javasolta, hogy egészítsék ki a böngészőket a „Ne kövess!” („Do not track” – DNT) opcióval, így a felhasználóknak módjuk lenne közölni a hirdetőkkel: nem szeretnék, ha nyomon követnék online életüket. A Firefoxba, az Internet Explorerbe és az Apple Safarijába már belekerült a DNT, a Google-féle Chrome-ba pedig várhatóan az év végéig építik be. Idén februárban az FTC és a kereskedelmi marketingszervezetek konzorciuma, a Digital Advertising Alliance (DAA – Digitálisan Hirdetők Szövetsége) egyetértett abban, hogy az iparágnak neki kell látnia megtalálni a megfelelő választ a DNT-kérések által felvetett új helyzetre. Az Európai Unióban egy új jogszabály előírja, hogy a weboldalaknak engedélyt kell kérniük a felhasználók online viselkedésére vonatkozó adatokat gyűjtő „cookie”-k felhasználása előtt.
A sort a Microsoft nyitotta május 31-én. A redmondi cég bejelentésének értelmében az Internet Explorer 10-es változatában – amely az új operációs rendszerrel, a Windows 8-cal egyszerre jelenik meg – a DNT már alapértelmezett lesz.
Van, aki elborzad, és lesz, aki fittyet hány
A hirdetőcégek elborzadtak a hír hallatán: az emberek zöme ugyanis ragaszkodik az alapértelmezett beállításokhoz, és nem bajlódik az átkapcsolgatással. Vannak persze már most is olyanok, akik használják a DNT-t, ha viszont eleve ki van kapcsolva a követés, akkor lehetetlen a felhasználók nyomába eredni.
Bob Liodice, a DAA egyik csoportja, az Association of National Advertisers (Nemzeti Hirdetők Szövetsége) vezérigazgatója a The Economist brit magazinnak nyilatkozva leszögezte, hogy a felhasználók kerülnek rosszabb helyzetbe, ha az ágazat nem képes információkat gyűjteni a preferenciáikról. Nem lesz ugyanis kevesebb a hirdetés, amellyel találkoznak, viszont azok kevésbé releváns, kevésbé célzott hirdetések lesznek.
Az egyelőre még nem világos, hogyan reagálnak majd az új helyzetre a hirdetők. A DNT-jelzés ugyanis nem kötelez senkit sem arra, hogy felhagyjon a felhasználók nyomainak követésével, bár néhány vállalat (köztük a Twitter) ígéretet tett erre. Mivel lehetetlen megmondani, hogy valaki valóban kifejezetten tiltakozik a testre szabott hirdetések ellen, vagy pedig csak a Microsoft-féle alapértelmezett beállítás érvényesül, lehetnek olyan cégek, amelyek figyelmen kívül hagyják majd a DNT-jelzést.
Tényleg ilyen egyszerű volna a dolog?
Az sem világos, hogy miért a Microsoft lépett egyedül. Végül is nekik szintén van hirdetési üzletáguk, amelyiknek eleget kell tennie a DNT-kéréseknek, de azt még ki kell dolgozniuk, hogy mindezt miként valósítsák meg. Ha viszont a Google felingerlése a cél – amely szinte teljes egészében a reklámból él –, akkor arra valami más eszközt kell választania a Microsoftnak: nincs ugyanis garancia arra, hogy az alapértelmezés szerinti DNT normává válik.
Mi több, a DNT-től mint alapértelmezéstől aligha várható, hogy az jelentős szerepet játszik majd a Windows 8 értékesítéseiben, bár a redmondi cég számít arra, hogy néhány más termékének a megítélése kedvezőbb lesz ezáltal a Google-lal összehasonlítva. Brendon Lynch, a Microsoft adatvédelemért felelős igazgatója egy blogbejegyzésében úgy fogalmazott: „Úgy véljük, hogy a felhasználóknak nagyobb kontrollra van szükségük.” Tényleg ilyen egyszerű volna a dolog? – teszi fel a költői kérdést a The Economist.