-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 -re Folytatás: "A -d-re talán a válasz az, hogy fiktív tőre épül, nincs öná...2024. 10. 13, 11:41 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Minden mozdulatunk irányítója, soha nem pihen és a tudásunk róla minimális - csoda hát, ha ennyire foglalkoztat bennünket, hogyan működik az agy?
A formája, felépítése, nagysága, működése: csupa olyan adat az emberi agyról, amit talán megtanulunk az iskolai biológiaórán, mégsem érezzük úgy, hogy eleget tudunk róla. Nem véletlen, hogy agyunk minél pontosabb megismerése nem csupán az orvostudomány, a neurológusok és agykutatók célja régóta. Talán ez az oka annak, hogy – a tudás igényével - számtalan téves elképzelés kering arról, hogyan is végzi valójában nem akármilyen munkáját az emberi agy.
A „neuromítoszok”, ahogyan a NewScientist cikke nevezi az agyról szóló tévképzeteket, gyakran már az iskolában belevésődnek a fejünkbe. A tanárok között is népszerű témában sajnos sokszor áltudományos nézetek keringenek a diákok között – véli Paul Howard-Jones, a bristoli egyetem (University of Bristol) oktatója.
Az egyik legismertebb téves információ, hogy csupán 10%-át használjuk agyunk rendelkezésre álló kapacitásának. Ezzel ellentétben a kutatások azt mutatják, hogy adott esetben az agy minden része aktív, mondja a lap. Szintén jól ismert „tény”, hogy a racionális gondolkodásért felelős bal és az „érzelmi” jobb agyfélteke közül valamelyik mindenképp erősebben befolyásolja személyiségünket, gondolkodásunkat. Ez viszont fejleszthető, módosítható az úgynevezett Brain Gym agytornával. A valóságban azonban a különböző funkciókat ellátó két agyfélteke aligha személyiségformáló, a Brain Gym-et pedig számos tudományos társaság áltudományos módszerként tartja számon.
Ennél cifrább elképzeléseink is lehetnek azonban az agyműködésről. Ilyen például az, hogy a bőséges vízivás az agyi funkciók szempontjából lényeges - holott, mondja a NewScientist, a szomjúság már sokkal hamarabb jelentkezik, minthogy a vízhiány befolyásolhatná az agyműködést.
Nem pusztán a kíváncsiság vezérel bennünket persze, ha az agy működését próbáljuk megfejteni. A hatékonyabb tanulás a kitűzött cél, és ebben már sikerült is jó eredményeket elérniük a kutatóknak – és persze alanyaiknak, a kisdiákoknak. Ezt bizonyítja például, hogy nagyban növekedett az iskolai teljesítménye azoknak a gyerekeknek, akiket muzsikálásra biztattak. Ugyan nem azért, mert a zene önmagában a tanulást ösztönző tényező (ez szintén egy tévképzetünk, ábrándít ki bennünket a lap), hanem mert a gyakorlati képességek fejlesztése az általános intelligenciára is jótékonyan hat.
Nos, ha ezután kisebb lelkesedéssel hallgatunk is Mozartot és isszuk pohárszámra a vizet, nem kell elkeseredni - talán még mindig nem késő elővenni a kottafüzetet némi agyserkentés érdekében.