-
Sándorné Szatmári: @Fejes László (nyest.hu): 52 A " „Mikor lészen jó Budában lakásom?” " Mai jelentése szerin...2025. 06. 13, 10:38 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: @istentudja: 3 Az illetékes ember (akinek az illetéket befizették, mert jogosult volt arra...2025. 06. 13, 09:42 Paraszti szó
-
Sándorné Szatmári: Jelen esetben ugyan régi nyestcikkről van szó, mégis kiemelnék két, véleményem szerint fon...2025. 06. 12, 11:49 Vekerdy: piros tinta helyett felfedező út
-
Sándorné Szatmári: @mederi: 11 Kiegészítem a korábbi, mederi néven írt megjegyzésemet.. Ami a cikkben is kife...2025. 06. 05, 13:16 Falánk igék
-
nasspolya: @ganajtúrós bukta: www.reddit.com/r/linguisticshumor/s/BuJhBlK4t82025. 06. 01, 01:06 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Legközelebb, mielőtt bepötyögünk valamit a keresőbe, próbáljuk magunk megválaszolni a kérdést. Ha hibázunk is, hasznunk lesz belőle.
Aligha hallottunk olyasmit alsós tanító néninktől vagy egyetemi tanárainktól, hogy „hibázz csak, kisfiam, attól jobban megjegyzed az anyagot”. Pedig tulajdonképpen ezt az egyszerű tételt bizonyította a Kaliforniai Egyetem tudósainak egy friss kutatása – derül ki a Scientific American weboldaláról és a the Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory and Cognition című szaklapból.
Az eddig véltekkel ellentétben ugyanis, ha a tanulóknak módjuk van előbb rövid ideig memorizálni, majd találgatni (és hibázni) egy feltett tesztkérdésre, az utána megmutatott helyes választ sokkal nagyobb százalékban jegyzik meg, mintha ugyanennyi időt azzal töltenek, hogy megpróbálják bemagolni a helyes választ.
Nate Kornell, Matthew Hays és Robert Bjork felmérései rávilágítottak, hogy a fenti mechanizmus pontosan működött megjegyzendő szópárok esetében. Érdemes elgondolkodni tehát azon is, hogy ezt a módszert nyelvtanulásban is sikerrel alkalmazhatják a nyelvtanárok és diákjaik. Felmerül azonban a kérdés, hogy mi a helyzet másféle elsajátítandó anyag, vagy például egy egész cikk, netán lecke esetén. Egy másik kaliforniai kutatás ezzel a kérdéssel is foglalkozik – és a kapott eredmények összevágnak.
A kísérletben részt vevő diákok feladata az volt, hogy még mielőtt elolvastak volna egy esszét, próbáljanak megválaszolni bizonyos kérdéseket vele kapcsolatban. Így mire nekiláttak a tényleges olvasásnak és a tanulásnak, már volt koncepciójuk a tanulnivalóról, és központi kérdéseik is, amikre választ kerestek a szövegből. Ez azt eredményezte, hogy hatékonyabban tudták felidézni utólag a tananyagot és az esszék tartalmát.
A kutatás alapján a szakemberek javaslatokkal is előálltak arról, hogyan növeljük a tanulás hatékonyságát a gyakorlatban. Ha tehát nem érezzük elég jó diáknak magunkat, próbáljuk először magunknak megválaszolni a lecke végén található kérdéseket, vagy próbálkozzunk magyarázatot találni idegen kifejezésekre, nem világos összefüggésekre. Csak ezután olvassuk el a megtanulandó anyagot, és ismét válaszoljuk meg kérdéseinket. Ugyanezt ismételjük meg némi szünet, akár egy-két nap után. Az eredmény, vallják a kutatók, magáért beszél!