Tizenegy éven át készült, két kötetben több mint négyezer oldalra rúg, és jövőre még egy kötetet csapnak hozzá – ez az új spanyol nyelvtani szabályzat, amelyet csütörtökön mutattak be.

Beszélheti-e ugyanazt a nyelvet egy barcelonai kamionsofőr és egy Buenos Aires-i bankár? Hogy lehet nyelvtani szabályokat érvényesíteni egy olyan nyelvben, amelyet Madridtól Maniláig világszerte 400 millióan beszélnek? A tudósoknak ezekre a kérdésekre is választ kellett találniuk.
Az új nyelvtani szabályzat 80 év óta az első, amelyet Cervantes nyelvéről kiadtak. Összeállításán a Spanyol Királyi Akadémia tudósai mellett latin-amerikai országok és olyan országok – többek közt az Egyesült Államok és a Fülöp-szigetek – 21 szervezete vett részt, ahol a spanyolt beszélik.
A gyűjtemény nyelvészeti térképnek tartják, amely igen alaposan festi le a spanyol nyelvet, annak teljes gazdagságában. A golyóstollra például 20 szó van, ezek országok vagy akár társadalmi rétegek szerint térhetnek el. A szabályzat ismét megerősítette: a spanyol is olyan világnyelv, amelynek kiejtése, írásmódja és mondatszerkezete rendkívül színes.
Az eddig hatályban lévő – 1931-es – szabályzattól való legnagyobb eltérés abban a térségben mutatkozik, ahol a legtöbb spanyolajkú él, vagyis Latin-Amerikában. Puerto Ricóban például a kérdő mondatokban a tárgy és az ige gyakran megcserélődik, így lesz az „Adonde vas tu?”, vagyis a „Hová mész?” kérdésből „Adonde tu vas?”.
„Ebben a kiadásban minden hang, a beszélt nyelv összes módja egy nagy polifóniában találkozik” – mondta büszkén Victor Garcia de la Concha, a spanyol nyelvészeti akadémia elnöke. Az új szabályzatról elmondták: nem dogmának, hanem sokkal inkább ajánlásnak szánják.