nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mitől ótvar?

Ha valami nagyon ellenszenves, azt mondjuk, hogy ótvar. De vajon mióta? És mi köze van ennek az aludttejhez?

Fejes László | 2015. január 20.
|  

Ma az ótvar szót a hétköznapi nyelvhasználat során leginkább ’vacak, igénytelen, rossz minőségű, undorító’ jelentésben használjuk. Talán erősebb, mint a hasonló jelentésben használt szar: egy szar film létrejöhet az alkotók legjobb szándéka ellenére is, ótvar filmről inkább akkor beszélünk, ha az igényesség szándékát sem sikerül felfedeznünk. Ha a weben a hétköznapi nyelvhasználat színtereit vizsgáljuk (például a blog.hu-t), akkor főképp erre a jelentésre találunk példákat.

Érdekes módon ezt a jelentését sem a Magyar értelmező kéziszótár (ÉrtKsz.), sem A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) nem ismeri. Mi több, melléknévi használatáról egyáltalán nem tudnak. Mindkettő csak az orvosi nyelvben előforduló, ’gennyes, pörkösödő hólyagocskákat okozó bőrbetegség, illetve ettől keletkezett hólyag(ok) és pörk(ök)’ jelentést ismeri. A neten is elsősorban ezek bukkanank elő, ha az ótvar szóra keresünk rá. Ennek valószínűleg nem az az oka, hogy gyakoribb ez a jelentés (ezt aligha egyszerű felmérni), inkább az, hogy az ótvarral mint betegséggel foglalkozó cikkekben a címben is szerepel,  a szövegben pedig többször előfordul a szó, így a kereső ezeket tekinti releváns találatoknak.

Arra, hogy a melléknévi használat tényleg új lehet, utal az is, hogy a nyelvtörténeti korpuszban az ótvar nem is fordul elő melléknévként – pedig ez 2000-ig tartalmaz szövegeket. (Ez persze nem jelenti, hogy a melléknévi használat nem fordult elő 2000 előtt.) Az mindenesetre érthető, hogy alakult ki a főnéviből a melléknévi használat: a főnév lehet állítmány (Elemér disznó), és az állítmányként használt melléknevek (Elemér erkölcstelen) melléknevek analógiájára elkezdhetik jelzőként is használni (az az erkölcstelen Elemér → az a disznó Elemér). Számtalan ilyen példát ismerünk: marha, féreg, szemét, okádék, fos stb. Ezek a változások általában a szlengben mennek végbe, de onnan átkerülhetnek a tágabb értelemben vett hétköznapi nyelvhasználatba, majd akár a választékosabb irodalmi nyelvbe is.

De hogyan alakult ki az ótvar betegségnév? Talán vannak olvasóink között olyanok, akik maguktól is megsejtik, hogy a szó végi -var azonos a ma már ritkán használatos var ’seb(hely)’ főnévvel. Összetett szóval van ugyanis dolgunk, melynek előtagja az alszik, alvad, olt ’folyadékot kocsonyásan összeállóvá tesz’ szócsaládhoz kapcsolódik: eredetileg ’alvadt var’, azaz ’begyógyult seb’ volt a jelentése (vö. alvadt vér, aludttej).

Aludt var
Aludt var
(Forrás: Wikimedia Commons / ALEF7 / CC BY-SA 3.0)

Az al(szik) és szócsaládja kétségtelenül finnugor eredetű. A var már annál több bizonytalansággal jár. Elképzelhető, hogy a szintén finnugor eredetű varr igével van összefüggésben: ennek a rokon nyelvi megfelelőiben is előfordul a ’seb’ jelentés. Elképzelhető, hogy olyan nomen verbumról (igeként és főnévként is használatos szótőről) van szó, mint a mai magyarban a nyom vagy a les. Bár a szó eredetére ennél jobb magyarázatot a kutatók egyelőre nem találtak, ezt az eredetet sem lehet bizonyosnak tartani.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X