nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A névtelen levéltől a nyelvtörvényig
Sherlock, House, Poirot: az alkalmazott nyelvész regényes hétköznapjai

Alkalmazott nyelvészet: a laikusoknak számára ez egy roppant elvont, gyakorlati élettől távol álló tudományágnak hathat. Pedig korántsem az. Az alkalmazott nyelvészek ugyanis alapvető fontosságú eredményekkel segítik mind az oktatást, mind a politikát, mind pedig az igazságügyet. És ez csak néhány példa a sok közül.

Déva | 2009. december 3.
|  

Tágabb értelemben az alkalmazott nyelvészet mindenhol jelen van, ahol a nyelvtudomány és a mindennapi élet összekapcsolódik. Mivel a nyelvészetnek számos tudományterülettel van kapcsolata, folyamatosan új (nyelvészeti) tudományágak alakulnak ki (mint például a pszichológia és nyelvészet határterületén létrejött pszicholingvisztika). Ezeket a kapcsolódási pontokat a más területeken felmerült nyelvi problémák hívták életre.

Sherlock, House, Poirot: az alkalmazott nyelvész regényes hétköznapjai

Az alkalmazott nyelvészet általános definíciója úgy szól: „a nyelvészeti elméletek, módszerek vagy eredmények alkalmazása gyakorlati problémák megoldásához” (Crystal: 2003). Ha szűkebben értelmezzük a meghatározást, akkor az alkalmazott nyelvészet kifejezést leginkább az anyanyelvi neveléssel, az idegennyelv-tanítással és tanulással kapcsolatban használjuk, de más, – például stilisztikai, szótárkészítési, fordítási, klinikai és pedagógiai – területeken is alkalmazzák.

Társadalmi elismertség

A nyelvészetet önmagáért művelők a tudományos eredményeket értékelik elsősorban, a közmegítélés viszont aszerint alakul, hogy mekkora társadalmi, vagy még inkább – a 21. század szellemében – gazdasági haszna van egy tudományágnak. Ebből a szempontból az alkalmazott nyelvészet talán szerencsésebb helyzetben van a „tiszta tudományhoz” képest, hiszen a gyakorlati alkalmazások életközelibbé teszik.

Az alkalmazási lehetőségek sora szinte végtelen, a jelen cikkben ezért lehetetlen lenne mindent akárcsak futólag is érinteni. Következzen így csak néhány példa az alkalmazási területek közül, mellőzve az előkészítő jellegű elméleti és kísérleti kutatások részletezésétét (amelyek az alapkutatásokkal sokszor fedésben vannak, de az alkalmazott nyelvészet szerves részei).

Nyelvészet és politika

A nyelvi jogokkal és nyelvpolitikával foglalkozó alkalmazott nyelvész kutatásaival és elemzéseivel a politikusok segítségére igyekszik lenni, hogy azok a nyelvszakértők véleményére alapozva megfelelő döntéseket hozhassanak a nyelvvel kapcsolatban. Az ezen a területen dolgozó nyelvész célja, hogy minél jobban érvényesülhessenek a beszélők nyelvi jogai és érdekei – akár a nyelvi kisebbségekről, akár az államnyelvi többségről legyen szó.

Nyelvészet és oktatás

Az alkalmazott nyelvészeti kutatások egy másik vonulata az anyanyelvi oktatás és az idegennyelv-oktatás és -tanulás területét érinti. Ezek a nyelvészek az anyanyelvi nevelés színvonalának növelése érdekében dolgoznak ki oktatási és tudásszint-mérési módszereket. Ezek segítenek, hogy az iskolában töltött évek alatt kiegyenlítődhessenek azok a különbségek, amelyek – ha elhanyagolják őket – a későbbiekben esélyegyenlőtlenséget idéznének elő.

Hiszen egy anyanyelvét jól beszélő ember könnyebben érvényesül egy anyanyelvét hiányosan tudóval szemben. Magyarországon az emberek nagy része anyanyelvén tanul meg olvasni és írni, anyanyelvén tanulja a szakmáját, anyanyelvén kommunikál, ezért rendkívül fontos, hogy tudatosan és helyesen használja azt. Annál is inkább, mert a sikeres idegennyelv-tanulásnak is alapja a megfelelő anyanyelvi tudás.

Emellett fontos, hogy az idegennyelv-oktatásban a tanuló egyéni céljainak megfelelő oktatási módszerek és ezekhez igazított tudásszintmérő feladatok álljanak a nyelvtanárok rendelkezésére, mert ezekkel hatékonyan segíthetik a tanulók további munkáját.

Beszéd és klinikum

A beszédkutatás egy másik területén különféle eljárásokat, méréseket dolgoznak ki a kutatók, amelyekkel megállapíthatók a beszédészlelés zavarai. Ez azért lényeges, mert a kisgyermekek egy része olyan beszédészlelési zavarokkal küszködik, amelyeket a mindennapi életben szinte lehetetlen észrevenni (Gósy: 2004). Könnyen előfordulhat, hogy a gyermekre egyszerűen ráragasztják a „figyelemzavaros” cédulát, holott a tanulási problémái hátterében az elmaradott beszédészlelés áll.

Az iskola megkezdése kritikus lehet egy ilyen gyermek számára. A beszédészlelési zavar következtében ugyanis nem tudja helyesen feldolgozni a hallott beszédet, és ez egy sor gond okozója lehet: nem tud figyelni az órákon, nehézségei vannak az olvasástanulásban, az írástanulásban. Tehát ha a problémát nem veszik észre és kezelik időben, az a gyermek egész iskolai pályafutását megronthatja.

Nyelvészet és igazságügy

Újabb izgalmas alkalmazási terület az igazságügyi nyelvészet: ez olyan ügyekben segít perdöntő (nyelvi) bizonyítékokat találni, amelyeket hagyományos nyomozási módszerekkel nem lehetne előállítani.

Vegyünk egy könnyen elképzelhető ügyet: XY gyanúsítottat rágalmazásért ítélték el. A nyomozóhatóság azonosította azt az írógépet, amelyen a gyanúsított más személyekkel, de a saját szövegezésével megíratta a névtelen rágalmazó leveleket. Egyértelműen azonban nem lehet a gyanúsítottra rábizonyítani a szerzőséget. Erre csak a nyelvész képes, aki spontán szövegeket szerez be, majd egybeveti azokat a rágalmazó levelekkel. Az összehasonlító elemzés elvégzése után már ki lehet mondani, hogy a levél szerzője nagy valószínűséggel XY gyanúsított.

Az elkövetőt ilyenkor az egyéni szövegezési (fogalmazási) sajátosságok buktatják le. Ezek a sajátosságok tetten érhetők például bizonyos idegen szavak, állandósult szókapcsolatok, töltelékszavak visszatérő használatában. Emellett az egyénre jellemző mondatszerkezetek, mondatfűzések is árulkodóak lehetnek.

Egy ilyen probléma megoldása érdekében a szakértő a szövegnyelvészet módszerein kívül bevetheti a filológia eszközeit is, vagyis az irodalmi mű eredetiségének megállapításával kapcsolatos szövegegybevetési eljárásokat. Így máris több tudományág alapkutatásait használja fel.

A beszélő személyének azonosítása más módszerekkel is lehetséges. Ezt a problémát az alkalmazott fonetika modern ága, a törvényszéki fonetika is körüljárta. A törvényszéki fonetika a beszélő személy egyértelmű, minden kétséget kizáró felismerésével vagy egy adott személy egyértelmű kizárásával foglalkozik a rögzített beszéd akusztikai-fonetikai vizsgálata alapján (Gósy: 2004).

Az ilyen vizsgálatokat tehát akkor alkalmazzák, ha például egy telefonos zsaroló személyazonosságát kell megállapítani. A megfelelően rögzített beszédminták alapján különféle elemzéseket és összehasonlításokat végeznek el a szakértők. Tanulmányozzák a beszédtempót, a hangsúlyviszonyokat, a sajátos hanglejtésformákat, a magánhangzók és mássalhangzók időtartam-sajátosságait, a csendes szünetek számát, hosszát, a hezitálás jellemzőit: vagyis minden olyan paramétert, amely a beszélő felismerését lehetővé teszi.

A jövő

Ebből a néhány példából is jól látható az alkalmazott nyelvészet társadalmi haszna. Még nagyobb szerepet kaphatna azonban a tudományág, ha az alkalmazott kutatások nagyobb támogatást kapnának, és a szakértők nem csupán továbbképeznék magukat az egyetemi diploma megszerzése után, hanem a tudomány szűk világán kívüli munkaterületeken is el tudnának helyezkedni.

Felhasznált (és az olvasók figyelmébe ajánlott) irodalom:

Crystal, David: A nyelv enciklopédiája, Osiris Kiadó, Budapest, 2003

Fodor István: Mire jó a nyelvtudomány? Balassi Kiadó, Budapest, 2001

Gósy Mária: Alkalmazott fonetika In: Uő.: Fonetika, a beszéd tudománya, Osiris Kiadó, Budapest, 2004, pp. 256-290.

Kontra Miklós: Közérdekű nyelvészet, Osiris Kiadó, Budapest, 1999

Kontra Miklós: Hasznos nyelvészet. Magyar Nyelv 2009/1. pp. 78-85.

Nagy Ferenc: Kriminalisztikai szövegnyelvészet, Akadémiai Kiadó, Budapest, 1980, pp. 5-19.

Információ
X