Idén meghódítják az Alpokat. Vagy talán nem is az Alpokat, hanem az Alpokot? Egyénenként változhat, hogy ki melyik alakot érzi természetesebbnek. A Googlefightban azonban egyértelműen az Alpokat alakváltozat győz, méghozzá fölényesen. De mi lehet az oka a változatosságnak? Mitől függ, hogy a vagy o az úgynevezett kötőhangzó a tárgyrag előtt?

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Kötőhangzó akkor kerül a képbe, ha a tő mássalhangzóra végződik. Ilyenkor „van szükség” ezekre a töltelék-magánhangzókra. Ezek lehetnek középső nyelvállásúak (o/e/ö) vagy alsó nyelvállásúak vagy más néven nyíltak (a/e). Azt, hogy melyik csoportba tartozó hanggal kell kapcsolni a mássalhangzós toldalékot (például a többes szám -k-ját vagy a tárgyrag -t-jét), a tő határozza meg, a tő „választ”. Lássuk néhány főnév többes számú, illetve tárgyragos alakjait!

Tő	Többes szám	Tárgy
ablak	ablakok	ablakot
kép	képek	képet
ördög	ördögök	ördögöt
könyv	könyvek	könyvet
hal	halak	halat

Az első három sorban szereplő példák a „szabályosabbak”, az utolsó két sorban levőket szokás kivételesnek tekinteni. Azokat a töveket, amelyekhez a-val, illetve (a középső nyelvállású ö helyett) e-vel kapcsolódik a mássalhangzóból álló toldalék, nyitótöveknek hívják. (Azért nyitó, mert nyílt a kötőhangzó.) A főnevek között vannak ilyenek is, olyanok is szép számmal, a melléknevek többsége viszont nyitótő.

Nyitás
(Forrás: Wikimedia Commons / siegertmarc / CC BY 2.0)

Azt is megfigyelhetjük, hogy a toldalékolás megváltoztatja a kötőhangzók minőségét. Jó példa erre a többes szám -k-ja. A többes számú szóalakok után nyílt kötőhangzók következnek – függetlenül attól, hogy a tő nyitótő volt-e vagy sem:

Tő	Többes szám	Többes szám tárgy
ablak	ablakok	ablakokat
ördög	ördögök	ördögöket
könyv	könyvek	könyveket
hal	halak	halakat

A többes szám tehát nagy egyenlőséget teremt a tövek között: többes számban mindenki egyenlő, mindenki nyitó. Így már meg is kaptuk a választ arra a kérdésre, hogy miért gyakoribb az Alpokat alak, mint az Alpokot. Sőt, akár azt is mondhatnánk, hogy mivel az Alpok többes szám, kizárólag az Alpokat alak a helyes, aki Alpokot mond, az nem tudja a magyar nyelvtan szabályait…

Csakhogy valóban többes számú alak az Alpok? Mi lenne például a töve, az egyes számú alakja? Logikusan az Alp, de ez önmagában nem fordul elő, viszont több szóalakban megtalálható: alpesi, alpinista stb. Ennél is szembetűnőbb, hogy lehet egyes számban egyeztetni az állítmánnyal:

Ausztriában és Svájcban húzódik / ?húzódnak az Alpok.

A Francia-Alpok Franciaországban található / *találhatók.

Az Alpok
(Forrás: Wikimedia Commons / Toshinden / CC BY-SA 3.0)

Most arról nem is beszélve, hogy az Alpoknak magyarul alja van, és nem aljuk… Félretéve a tréfát: valóban úgy tűnik, hogy az Alpok alak ugyan formailag többes számú (és ez összefüggésben áll azzal, hogy a szó egy kiterjedt hegységet jelöl), nyelvtani viselkedése szerint mégis lehet

egyes számú. Így már nem is olyan meglepő az Alpokot alak megjelenése, hiszen ha az Alpok egy „szabályos” egyes számú tő, akkor a kötőhangzó az o. Azok beszélők tehát, akik Alpokot mondanak, egyes számúként tartják számon az alakot, akiknek azonban az Alpokat a megfelelőbb, ők a formai többes szám miatt választják ezt a toldalékolást.

További kérdés lehet, hogy mi van a többi, hasonló szerkezetű hegységnévvel. Bejártuk az Andokat vagy az Andokot? Nyelvi intuíciónk szerint az Andok esetében elfogadhatóbb, gyakoribb az Andokot alak. Ezt a megérzésünket a Googlefight is igazolni látszik: több találatot kapunk az Andokot alakra. A Pireneusok és a Kárpátok azonban fordított tendenciát mutat(nak). A Pireneusok esetében annyira nyilvánvaló a többes szám jele, hogy a *Pireneusokot alak elképzelhetetlen. A Kárpátok esetében is nagyon rosszul hangzik a *Kárpátokot alak. Pedig ezek a hegységnevek is egyeztethetők egyes számú állítmánnyal!