nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Nyelvtan a hegyekben
Mit szeretsz jobban: az Alpokat vagy az Alpokot?

Az „Alpokat” vagy „Alpokot” járjuk be a nyáron? Ki melyiket. Utánajártunk annak, miért fordulhat elő ez a változatosság a hegységnevek toldalékolásában.

nyest.hu | 2013. június 23.
|  

Idén meghódítják az Alpokat. Vagy talán nem is az Alpokat, hanem az Alpokot? Egyénenként változhat, hogy ki melyik alakot érzi természetesebbnek. A Googlefightban azonban egyértelműen az Alpokat alakváltozat győz, méghozzá fölényesen. De mi lehet az oka a változatosságnak? Mitől függ, hogy a vagy o az úgynevezett kötőhangzó a tárgyrag előtt?

Kötőhangzó akkor kerül a képbe, ha a tő mássalhangzóra végződik. Ilyenkor „van szükség” ezekre a töltelék-magánhangzókra. Ezek lehetnek középső nyelvállásúak (o/e/ö) vagy alsó nyelvállásúak vagy más néven nyíltak (a/e). Azt, hogy melyik csoportba tartozó hanggal kell kapcsolni a mássalhangzós toldalékot (például a többes szám -k-ját vagy a tárgyrag -t-jét), a tő határozza meg, a tő „választ”. Lássuk néhány főnév többes számú, illetve tárgyragos alakjait!

Többes szám Tárgy
ablak ablakok ablakot
kép képek képet
ördög ördögök ördögöt
könyv könyvek könyvet
hal halak halat

Az első három sorban szereplő példák a „szabályosabbak”, az utolsó két sorban levőket szokás kivételesnek tekinteni. Azokat a töveket, amelyekhez a-val, illetve (a középső nyelvállású ö helyett) e-vel kapcsolódik a mássalhangzóból álló toldalék, nyitótöveknek hívják. (Azért nyitó, mert nyílt a kötőhangzó.) A főnevek között vannak ilyenek is, olyanok is szép számmal, a melléknevek többsége viszont nyitótő.

Nyitás
Nyitás
(Forrás: Wikimedia Commons / siegertmarc / CC BY 2.0)

 

Azt is megfigyelhetjük, hogy a toldalékolás megváltoztatja a kötőhangzók minőségét. Jó példa erre a többes szám -k-ja. A többes számú szóalakok után nyílt kötőhangzók következnek – függetlenül attól, hogy a tő nyitótő volt-e vagy sem:

Többes szám Többes szám tárgy
ablak ablakok ablakokat
ördög ördögök ördögöket
könyv könyvek könyveket
hal halak halakat

A többes szám tehát nagy egyenlőséget teremt a tövek között: többes számban mindenki egyenlő, mindenki nyitó. Így már meg is kaptuk a választ arra a kérdésre, hogy miért gyakoribb az Alpokat alak, mint az Alpokot. Sőt, akár azt is mondhatnánk, hogy mivel az Alpok többes szám, kizárólag az Alpokat alak a helyes, aki Alpokot mond, az nem tudja a magyar nyelvtan szabályait…

Csakhogy valóban többes számú alak az Alpok? Mi lenne például a töve, az egyes számú alakja? Logikusan az Alp, de ez önmagában nem fordul elő, viszont több szóalakban megtalálható: alpesi, alpinista stb. Ennél is szembetűnőbb, hogy lehet egyes számban egyeztetni az állítmánnyal:

Ausztriában és Svájcban húzódik / ?húzódnak az Alpok.

A Francia-Alpok Franciaországban található / *találhatók.

 

Az Alpok
Az Alpok
(Forrás: Wikimedia Commons / Toshinden / CC BY-SA 3.0)

 

Most arról nem is beszélve, hogy az Alpoknak magyarul alja van, és nem aljuk… Félretéve a tréfát: valóban úgy tűnik, hogy az Alpok alak ugyan formailag többes számú (és ez összefüggésben áll azzal, hogy a szó egy kiterjedt hegységet jelöl), nyelvtani viselkedése szerint mégis lehet

egyes számú. Így már nem is olyan meglepő az Alpokot alak megjelenése, hiszen ha az Alpok egy „szabályos” egyes számú tő, akkor a kötőhangzó az o. Azok beszélők tehát, akik Alpokot mondanak, egyes számúként tartják számon az alakot, akiknek azonban az Alpokat a megfelelőbb, ők a formai többes szám miatt választják ezt a toldalékolást.

További kérdés lehet, hogy mi van a többi, hasonló szerkezetű hegységnévvel. Bejártuk az Andokat vagy az Andokot? Nyelvi intuíciónk szerint az Andok esetében elfogadhatóbb, gyakoribb az Andokot alak. Ezt a megérzésünket a Googlefight is igazolni látszik: több találatot kapunk az Andokot alakra. A Pireneusok és a Kárpátok azonban fordított tendenciát mutat(nak). A Pireneusok esetében annyira nyilvánvaló a többes szám jele, hogy a *Pireneusokot alak elképzelhetetlen. A Kárpátok esetében is nagyon rosszul hangzik a *Kárpátokot alak. Pedig ezek a hegységnevek is egyeztethetők egyes számú állítmánnyal!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
16 reiner Tor 2013. június 24. 19:15

@Nensis: A googlefight helyett egyszerűbb közvetlenül guglizni a két számot, nem sokkal több idő, viszont sokkal nagyobb pontosság, az általad említett példákban mindegyikben hiteles eredményt ad (az "ördögököt" stb. alakok messze ritkábbak a helyes párjuknál), az Alpokotra viszont marad ugyanott. Nem tudni, mi a hiba oka, de nem is érdekes.

15 baga 2013. június 24. 10:30

Mit nekem ti zordon Karpatok?

14 Nensis 2013. június 24. 10:00

@Fejes László (nyest.hu):

Nem az okfejtés jogosságát vontam kétségbe, pusztán hiányoltam az érvelésből a dialektológiai aspektust, mely véleményem szerint megért volna egy bekezdést a cikkben.

Viszont, ahogy látom, a Googlefight eredményeit is érdemes kritikusan kezelni. Az említett példák közül ugyanis két esetben a nem köznyelvi alakot hozza ki győztesnek (ördögököt, könyveköt), méghozzá fölényesen. Ráadásul a felsorolt példák közül épp az "Apokot" alak az, amelyből a legkevesebb található a google keresőben...

13 balazsmaria 2013. június 23. 23:20

@Antiszociális Nyelvészkedő: gyanittom dunántuli vót, vagy mi a poén tárgya-e?

12 Sultanus Constantinus 2013. június 23. 22:32

@Fejes László (nyest.hu): Egyszer utaztam a villamoson és egy utas éppen telefonált (nem halkan): "...most hagytam el a hullámvasutot" :D

11 Fejes László (nyest.hu) 2013. június 23. 21:59

@Nensis: Ha X nyelvről írunk, akkor általában X nyelv köznyelvi változatára gondolunk. Természetesen a köznyelv ingadozásai is visszavezethetőek lehetnek nyelvjárási eltérésekre. Mindazonáltal jó okkal feltételezhetjük, hogy a "ablakokot", "örödögököt", "halakot", "könyveköt" alakok meglehetősen ritkán fordulnak elő az "ablakokat", "örödögöket", "halakat" vagy "könyveket" alakokkal szemben, jóval ritkábban, mint az „Alpokot” az „Alpokat”-tal szemben. Az „Alpokot” alakok előfordulására tehát nem az a magyarázat, hogy olyan nyelvjárási beszélőktől származnak, akiknél nem alkot nyitőtövet a többes szám jele.

10 kalamajka1 2013. június 23. 19:39

Testvérem földrajz füzetében olvastam (a tanár diktálta): "Az Alpok 3000 méter magasak voltak!" Nagyon furcsálltam, mert az én nyelvi tudatomban ez egy egyesszámú szó, mint pl. az Északi középhegység. Hiszen van "k" betűre végződő egyesszámú szó, pl. a vakondok (bár "vakond" formában is láttam már leírva).

9 szigetva 2013. június 23. 16:55

@reiner Tor: Engem is meglepett az "Alpokot" ekkora aránya, dehát nem hallhatunk mindent és főleg nem gondolhatjuk, hogy amit hallunk, az az igazi reprezentatív minta.

8 reiner Tor 2013. június 23. 16:05

@szigetva: Ezt én is megnéztem, de az "Alpokot" nekem furcsán hangzik, még sose hallottam szerintem. (Vagy legalábbis nem tűnt fel.)

A harmadikas vs. harmadikos vitában (mindkettőnél a többes szám o-val megy, tehát harmadikasok vs. harmadikosok) viszont mindkét változat nekem természetesen hangzik, de talán a harmadikas (nekem) kicsit jobban szájra áll. Hallani viszont talán egy pici árnyalattal furcsább. Még az is lehet, hogy valamiért mindig a-val mondtam, pedig körülöttem mindenki o-val mondta. :)

7 szigetva 2013. június 23. 15:34

@El Vaquero: G: harmadikos: 54700, harmadikas: 9650; Alpokat: 102000, Alpokot: 60600

6 El Vaquero 2013. június 23. 14:23

Én még senkitől nem hallottam Alpok"o"t, sem harmadik"a"sakat.

5 reiner Tor 2013. június 23. 13:41

@szigetva: A kérdésem költői volt, csak az Alpok esetéhez hasonlóan itt is egy a és o a nagy kérdés.

4 szigetva 2013. június 23. 12:37

@reiner Tor: Ez csak a beszélőnek az a megingathatatlan érzése kérdezteti veled és javíttatja a másikkal, miszerint van egyetlen helyes változat. Nincs.

3 reiner Tor 2013. június 23. 12:22

Harmadikas vagy harmadikos tanuló a gyerek? Én egyszer az egyiket mondtam (szerintem a harmadikost), mire valaki kijavította a másikra.

2 Nensis 2013. június 23. 11:43

@Nensis: A hozzászólásom végéről lemaradt, hogy véleményem szerint a probléma vizsgálatához hasznos lehet dialektológiai aspektusokat is figyelembe venni, mivel valószínűleg dialektológiai problémáról (is) lehet szó.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X