-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az iskolapadban nemcsak az jelenthet nehézséget, hogy hogyan számolja ki az ember a gyök kettőt, vagy hogyan találja meg a verslábak között megbújó metaforát. Sokszor „csupán” annyi segítségre lenne szüksége a diáknak, hogy értse, mit is jelent egy-egy tudományos kifejezés.
„Ez olyan tudományosan van megfogalmazva” – még ha nem is ismerjük egy-egy szakterület szókincsét, azt meg tudjuk állapítani, ha egy szöveg nyelvezete tudományos. Valljuk be, a szemináriumi dolgozatok, később a disszertációk és publikációk korántsem érnek annyit, ha túl hétköznapi nyelven íródnak meg, mint ha kellő számú idegen szó és a stílusréteghez tartozó fordulat díszíti.
(Forrás: sxc.hu/Sanja Gjenero)
Az, hogy egy tudományos jellegű szövegnek milyennek kell lennie, valószínűleg már tizenéves korban elkezd kialakulni a tudóspalánták fejében. Nem véletlenül – hiszen a tankönyvek, később pedig a dolgozatokhoz szükséges háttéranyagok, még ha ismeretterjesztő jellegűek is, igyekeznek megmaradni a tudományos diskurzuson – akarom mondani párbeszéden? – belül. Amikor először találkoznak ezekkel a kifejezésekkel, ezzel a nyelvezettel a középiskolás korú gyerekek, bizony szükségük van (lenne) némi segítségre, eligazításra a tudományos nyelv dzsungelében.
Ezt az igényt ismerte fel az az amerikai kezdeményezés, ami közelebb szeretné hozni a diákokhoz a tudományos szókincset: a tankönyvek nyelvezetét – számol be a voanews.com weboldal. „A tanárok beszámolója szerint a gyerekek kiválóan el tudják olvasni a szövegeket, de egy-egy bekezdés végén fogalmuk sem volt, miről is szólt tulajdonképpen a szöveg, hiszen nem ismerték a tudományos szókincset” – nyilatkozta Catherine Snow, a Harvard Egyetem professzora.
Épp ezért a Stratégiai Oktatási Kutatási Társaság elnevezésű csoport (Strategic Education Research Partnership) azt tűzte ki célul, hogy körültekintő módszerek segítségével megismertetik a diákokat a számukra szükséges tudományos szókinccsel, hogy ezzel megkönnyítsék a tanulók dolgát a későbbiekben – nem csupán a tudományos pályán, de állampolgárként is. Hiszen ezek az ismeretek olyan szókincset is érintenek, amelyeket a társadalomtudományokban vagy épp a morális dilemmákat érintő viták során hasznosíthatnak.
Számos szót nem feltétlenül használunk a hétköznapi nyelvben, mégis szükség lenne rá, hogy ismerjük – véli a professzorasszony. Az oktatási program keretein belül nemcsak megismerkedhetnek ezekkel a (legtöbbször idegen eredetű) szavakkal a diákok, de lehetőséget is kapnak az újdonsült szókincs alkalmazására viták és a véleményüket tükröző fogalmazások formájában. Nos, talán kijelenthetjük: efféle ismeretek nem csak az amerikai gyerekeknek jönnének jól.