-
ganajtúrós bukta: Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás. Igaz a szlovákiában élő magyarok ...2024. 11. 07, 23:54 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Nyilván nem úgy vannak bizonyítva a nyelvészeti összefüggések és törvé...2024. 11. 06, 19:49 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Persze. Csakhogy a nyelvészek a nyelvekkel foglalkoznak. Téged azért n...2024. 11. 05, 21:00 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Érdemes elolvasni.. mersz.hu/dokumentum/matud__312 ..Tapasztalat az, ho...2024. 11. 05, 20:38 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Itt tudsz blogot indítani: blog.hu Azt hiszem ha jól megy fizetnek is ...2024. 11. 04, 11:35 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Bár egyre több tanár használja az internetet, a netes lehetőségek és tanítási eszközök még nem épültek be rutinként a mai magyar tanórákba. Mi ennek az oka? Történt-e fejlődés? Egyáltalán, hogyan használja a tanácstalan tanerő a webet? Prievara Tibort kérdeztük.
Eszközök, tananyag, megfelelő képzés – ennyire lenne szükség ahhoz, hogy a tanárok sokkal jobban kiaknázhassák az internet adta lehetőségeket. A karnyújtásnyira lévő – és ma már gyakorlatilag nélkülözhetetlen – segítséget mégsem használják ki igazán a magyar pedagógusok. Bár az sem mindegy, mit értünk egyáltalán internethasználaton, mondja Prievara Tibor nyelvtanár, a Motiváció – a tanulás hajtóereje című konferencia egyik előadója, a TanárBlog szerkesztője. Hiszen a tanárok egyre többen használják a napi kommunikációjuk során az internetet, ez tehát fejlődésként értékelhető. Ugyanakkor azokat az eszközöket, amelyek egy kicsit mélyebb tudást vagy több időt igényelnének – ilyen például az interaktív tábla szoftverével készült saját tananyag – egyelőre nagyon kevesen vetik be az óráikon.
(Forrás: MTI/Balaton József)
A gyakran elhangzó aggodalom, hogy az internetes források megbízhatatlanok lennének, a szakember szerint nem megalapozott. Hiszen – mondja a szakember – ez ugyanolyan, mint ha egy könyvesboltban válogatunk gyengébb és minőségibb kiadványok között: egy tanár azért szakember, hogy el tudja dönteni, melyik tananyag, interneten talált feladatsor vagy példamondat használható és melyik nem. Általánosságban mindenesetre egyelőre az jellemző, hogy a pedagógusok inkább konkrét anyagokra tartanak igényt, „fogyasztóként” állnak hozzá az internetes forrásokhoz. A kreatív hozzáállás ezen a téren (is) igencsak időigényes.
Prievara Tibor szerint a net biztosította lehetőségek óriásiak. „Én szinte sportot űzök abból, hogy különféle módon integráljam ezeket az oktatásba” – magyarázza. Ugyanakkor megjegyzi, a tanárnak vigyáznia kell az órák megtervezésekor arra, hogy ne a csábító, színes-vicces animáció határozza meg az óra menetét: „csupán” eszköz legyen. „Ha nincs meg a módszertani háttér és a pedagógiai cél, nem viheti el az órát egy segédanyag” – mondja.
A gyakorló tanárról nem lehet mondani, hogy azt a bizonyos vizet prédikálná – blogot vezet, és maga is a legkülönfélébb módokon használja és használtatja diákjaival az internetet a tanulás segédeszközeként. Legyen szó online alkalmazással letölthető szókártyacsomagról (a gyerekek ki is nyomtathatják, vagy a felszereltebbek iPod segítségével biflázhatják a szavakat), csetelésről vagy az órán kívül is elérhető hanganyagról – az ő óráin általában megtalálhatók.
Az persze már a diákokon múlik, hogy ki mennyire él a lehetőségekkel. És a tanárokon, hogy mennyire mernek az új – és egyre kevésbé kuriózum – eszközökkel dolgozni. A körülmények ugyanis egyre több helyen adottak: szélessávú internet már a legtöbb magyar iskolában van, és már az interaktív tábla sem számít olyan ritkaságnak, mint néhány évvel ezelőtt. Kétségtelen: a tanári feladatok megváltoztak, és az oktatástechnika új irányt vett – hangsúlyozza Prievara Tibor.