@mederi:

A kettes esetek szerintem két mondat összevonását rejtik, tehát két dolgot is állítok (két "*van"-t is tartalmaznak)..

Ha más példával írom az első két változatot:

1/ Kecske az állat. (Analógiája: "János bá a nyelvtanár.")

2/ Az állat kecske. (Analógiája: "A nyelvtanár János bá.")

Ha "jelentés-kontrolláltan" nézek a példa mondatokra, látható, hogy az állatos példák kirívóan nem állják meg a helyüket (az analógiák is "pongyolák", de kevésbé láthatóan..).

-Az első esetben helyesen:

1/ A kecske (*egy) állat (*van). (Egy az állatok világából.)

1/ János bá (*egy) nyelvtanár (*van). (Egy a nyelvtanárok közül.)

Fókuszba az "egyedet"-et tettük, és MELLÉ, megjelöltük az őt "jellemző csoport" nevét is.

-A második esetben helyesen:

2/ Az az állat, egy kecske. (Általában nem biztos, de adott esetben lehet egy állat kecske. Fontos a vessző..)

2/ Ő a nyelvtanár, János bá. (Itt is fontos a vessző, hiszen általában nem, de ebben az esetben a nyelvtanár neve "János bá".)

A kettes példákban fókuszba továbbra is az egyed maradt, de ELŐTTE megjelöltük a rá "jellemző" csoport nevét.

@Janika: „elegendő megfigyelni azt, hogy a magyarban is mindig ott van, kivéve a megneveztt két esetet” Na és? Ha csak ebben a két esetben nincs ott, akkor az azt jelenti, hogy nincs ott? Ha minden órában jön vonat, csak este 11 és reggel négy között nem jár, akkor azt jelenti, hogy éjjel kettőkor is van vonat, csak nem tapasztaljuk?

„A "Józsi Pesten van" is inkábbb megerősíti ezt, hogy még a kivételek alól is van kivétel.” Az nem kivétel, hanem egy másik mondatszerkezet: más esetben vannak a főnevek (főnévi csoportok), más a jelentése stb.

@Fejes László (nyest.hu): "Ezek szerint az, hogy a magyarban ott vannak, annak ellenére, hogy nincsenek ott, az angolból és az olaszból derül ki"

Nem feltétlenül, elegendő megfigyelni azt, hogy a magyarban is mindig ott van, kivéve a megneveztt két esetet. Ez felfoghatjuk kivételnek anélkül hogy más nyelvben keresünk analógiát.,

Józsi bá a nyelvtantanár (*van), Józsi bá a nyelvtantanár volt, Józsi bá a nyelvtantanár lesz. Te nyelvtantanár vagy, stb A "Józsi Pesten van" is inkábbb megerősíti ezt, hogy még a kivételek alól is van kivétel.

Az egész mondatelemzésnek az a gyenge pontja, hogy azt hisszük, hogy kizárólag egy helyes megoldás van. Miért? Miiért ne lehetne több megoldás? A fókusztól függően lehet az egyik tag az állítmány és lehet a másik.

@ahivem: „igenis rendelkeznek igei állítmánnyal. Ezek (vannak) a következők: van és vannak. Csak annyit kell észre venni, hogy a nyelvünk (magyar) a létigét nem fejezi ki (nem mondja ki) egyes- és többesszám harmadik személyben.”

Hát ez elég elgondolkodtató. Ezek szerint az, hogy a magyarban ott vannak, annak ellenére, hogy nincsenek ott, az angolból és az olaszból derül ki. És akkor mondjuk az, hogy a „Józsi Pesten van” mondatban nincs ott annak ellenére, hogy ott van, az oroszból derül ki?

Szerintem a névszói állítmány egy rettentően eröltetett és fölösleges dolog. Aki tanult idegen nyelvet ( angol, olasz és még számos másik) az tudja, hogy az ilyen mondatok, mint "Gábor jó", "Éva mérges.", A fiúk lusták", " Az egerek szürkék" igenis rendelkeznek igei állítmánnyal. Ezek (vannak) a következők: van és vannak. Csak annyit kell észre venni, hogy a nyelvünk (magyar) a létigét nem fejezi ki (nem mondja ki) egyes- és többesszám harmadik személyben.

Gábor jó. - Gábor é buono.; Éva mérges. - Éva is angry. ; A fiúk lusták. - The boys are lazy.; Az egerek szürkék. - I topi sono grigi.

Talán a rejtett igei állítmány sokkal találóbb és érthetőbb lenne.

Micsoda élvezet volt 50 évvel ezelőtt a nyelvtan! PONT a nyelvtan.

Persze akkor még az észbontó, 3 tonnás angol szórendet nem varrták bele a hasába a magyar kötetlen szórendnek.

...azon az alapon, hogy majd úgyis el kell felejtened a magyart, mert az angol a jövőd...

Hogy az úristenbe tűritek meg az ilyesmit?

ELŐSZÖR a magyar nyelv, pláne az általánosban! aztán akinek szüksége lesz rá...

a bolti pénztárosnak, a villanyszerelőnek van rá szüksége?

Untassák magukat a többiek az idegen nyelvek ELMÉLETI NYELVÉSZETÉVEL.

Ezzel szemben az átlagember számára is, a magánéletében is ordítóan szükséges gazdasági -bankszámla- felhalmozás-pénzkezelési alapokat meg nem tanítják... Azt kellene az általánostól kezdeni!

Különben is, a nyelveket először beszélni kell, minimum 1 éven folyamatosan, lehetőleg minden nap. Utána megmár játék a nyelvtan.

S a nyelvelmélet maximum a foglalkozásük keretében fordítóknak szükséges.

Emiatt a mai, még legújabb korban is MAXIMUM 10% miatt döglesztik a 100% magyar kisiskolást?

50 évvel ezelőtt a magyar gyökszavakat még minden tanár ropogtatta, dobogtatta, rímeltette.

(S bár ez már akkor sem volt "hivatalos", azzal a kutya se törődött.)

A finnugor izéről már hallottunk: "mostanában ilyenekkel szórakoznak a nyelvészek".

A Volga-Káma volt őshaza, ezt tanították, de azzal a megjegyzéssel: azt azonban, hogy a honfoglalók valójában hányszor foglaltak és hány helyről jöttek be, nem tudjuk.

Tök jó, hogy már nem kell suliba járni.

Amúgy semmi hasznát nem veszem a fenti cikknek, beszélni anélkül is tudok, hogy tudnám "Mit állítok".

Politikusnak pedig úgy kell tanítani, hogy "Mit hazudok"?

Túlsúlyos vagyok, de inkább a balettot választanám, mint a nyelvtant!