nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @arafuraferi: 21 Hát bizony, az írott források, és képek, néha(?) becsapják az embert..
    2022. 12. 05, 20:36  Álszölkup garázdálkodik a Wikipédián
  • mederi: @Fülig James: 18 Kiegészítés a válaszomhoz. -Megnéztem a linket, de az nem az ural szó ere...
    2022. 11. 29, 10:54  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: 18 Az idéző jelben lévő kérdő mondatrészt magából a cikkből idéztem, de nem ...
    2022. 11. 28, 21:55  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
SZÓTÁRTÖRTÉNET DIÓHÉJBAN
A szótárak eredete a sumér ékírástól...

Nemcsak a nyelvtanulásnál, de az élet nagyon sok területén elengedhetetlen a szótárak rendszeres használata. De vajon mióta vannak szótárak, és melyek voltak a legkorábbiak?

Péli Péter | 2010. szeptember 13.
|  

A legkorábbi jelenleg ismert „szótár” i. e. 2300 körül készülhetett. Valójában agyagtáblákra írt kétnyelvű szólistákról van szó, ami nagyjából megfelel a szótár mai definíciójának is. Az 1970-es években Nyugat-Szíriában feltárt több ezer ékírásos agyagtábla közül jó néhány kétnyelvű szólistákat tartalmaz. Az egyik nyelv közülük a sumér, a másikat pedig eblai nyelvnek nevezték el, az ókori városállam után, ahol keletkeztek. Az eblai az akkáddal rokon sémi nyelv, és pontosan az agyagtáblákon szereplő szólisták segítségével sikerült megfejteniük a tudósoknak mindazt, amit az eblai nyelvről tudunk. Az akkád nyelv szintén ékírásos sumér-akkád kétnyelvű szótára nem sokkal lehet későbbi. Az Urra-hubullu néven ismert mű 22 agyagtáblán tárgykörök szerint foglalja össze a szómegegyezéseket.

Akkád szinonimaszótár, i. e. 7. század.
Akkád szinonimaszótár, i. e. 7. század.
(Forrás: wikimedia commons / Fæ)

A görög nyelv legkorábbi szótára egy egynyelvű értelmező szótár Philétasztól (i. e. 340 körül – i. e. 290 körül) származik, aki a ritkán használt görög szavakat gyűjtötte össze Rendezetlen szavak (Ἄτακτοι γλῶσσαι, „Ataktoi glósszai”) című művében. A latin nyelv első ismert szótára az időszámítás környékén élt Marcus Verrius Flaccus fő műve a „De verborum significatu" (A szavak jelentéséről) szintén régies szavakat magyaráz. A kínai nyelv legkorábbi szótára, ami már nem csak egyszerűen a kínai karakterek kalligrafikus listája, az időszámítás előtti harmadik századból származik. Az Erya néven ismert mű 4300 szó jelentését adja meg.

A következő ezer évben szanszkrit, tibeti és arab szótárak is készültek, de a szótárak igazán széleskörű elterjedésére a 16. századig, a könyvnyomtatásig kellett várni. Ekkor jelent meg Európában Ambrogio Calepino (1450-1510) olasz szerzetes latin szótára, amelyet a század vége előtt már 11 nyelvűre bővítettek ki. Ezek között már a magyar nyelv is szerepelt, ahogy az a címéből is kiderül: "Ambrosii Calepini dictionarium undecim linguarum: respondent autem latinis vocabulis hebraica, græca, gallica, italica, germanica, belgica, hispanica, polonica, ungarica, angelica". Az eredeti mű szerzője után a calepinus szó akkoriban egyben a szótár szinonimájává is vált.

A nyomtatott magyar szótárak történetével egy korábbi cikkünkben foglalkoztunk. Ma már a szótárak új korát kezdjük élni, ahol a nyomtatott szótárakat lassan felváltják az online szótárak, ahogy azt az Oxford English Dictionary legújabb kiadásával kapcsolatban nemrég írtuk.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 elhe taifin 2011. augusztus 19. 14:31

Calepino szótára alapján latin-portugál-japán szótár is készült a 16. század végén. fubito.blogspot.com/2011/08/latin-portugal-japan-szotar.html

Információ
X