-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A médiaszabályozás nem az egyén védelmére való – hangzott el a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Médiatanács Médiatudományi Intézete által szervezett keddi, budapesti konferencián, amelynek előadói a médiaszabályozás alkotmányjogi és európai jogi vonatkozásaival foglalkoztak.
A médiaszabályozás nem a jogaiban megsértett egyén védelmére való, hanem a közönség, vagyis az olvasó és a tévénéző védelmére – jelentette ki Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának tagja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa szerint a jogsértés meglétét is a közönség szempontjából kell mérlegelni, az egyéni jogsérelem esetén ugyanis a polgári vagy a büntető törvénykönyvek paragrafusai nyújtanak támaszt, így – mint mondta – értelmetlen lenne egy harmadik eljárást biztosítani ezek védelmére.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hozzátette: érvelését az Alkotmánybíróság decemberi határozata is alátámasztotta, kimondva, hogy az emberi méltóság védelmében a hatóságnak nem a személyhez fűződő jogokért kell fellépnie, hanem azt a rombolást kell megelőznie, amelyet a média az emberi jogok tiszteletének kultúrájában végezhet.
Koltay András példákkal mutatta be, hogy ez a jogértelmezés hogyan jelenik meg a Médiatanács gyakorlatában: egy múlt heti döntés, amely elmarasztalta a TV2 Tények című műsorát az emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó szabályok megsértéséért, nem a műsorban szerepeltetett, bántalmazott gyermeket védte, hanem intézményes jogvédelmet biztosított. Az emberi méltóság vagy a kiskorúak védelme ugyanis össztársadalmi érdek. A Cohn-Bendit- vagy a Lomnici-ügyben nem volt lehetőség az intézményes jogérvényesítésre, bár személyiségi jogi következményei lehettek volna az ügyeknek – mondta.
A médiahatósági eljárások garanciális elemeit mutatta be előadásában Lapsánszky András, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, az NMHH jogi igazgatója, aki visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek elégtelennek tartják a médiahatóság határozataival szembeni fellebbezési lehetőségeket. Mint mondta, a bíróság egy jogorvoslati eljárás esetén a médiát érintő ügyekben éppen úgy jár el, mint más, például az energiajogi, a hírközlési jogi vagy rendvédelmi jogi ügyekben. Az új médiatörvény szabályait csak a közigazgatási eljárási szabályok szerint lehet végrehajtani, kikényszeríteni, a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvény pedig minden részletében meghatározza az eljárás menetét annak megindításától kezdve a jogorvoslatig, éppen úgy, mint minden más állami beavatkozás esetén.
Lapsánszky András hangsúlyozta: a bíróság ugyanakkor nemcsak a közigazgatási eljárási szabályok betartását vizsgálhatja, hanem akár meg is változtathatja a Médiatanács döntését, ha azt nem tartja kellően megalapozottnak.
Kettősség jellemzi az Európai Unió médiaszabályozásának történetét – mondta előadásában Nyakas Levente, a Médiatanács Médiatudományi Intézetének vezetője. Mint mondta, a gazdasági közösségként létrejött Unió természetszerűleg segítette és segíti a kereskedelmi médiumokat a szolgáltatások szabad áramlásának lehetővé tételével az audiovizuális piacon, de emellett mindig is jelen volt a kulturális érdekek érvényesítése.
Az uniós irányelvek szabad kezet adnak a tagállamoknak a sajtószabályozásban, egyre több ország fordul a technológiasemleges szabályozás felé, vagyis például az internetes sajtótermékekre is kiterjeszti normáit – mondta Pogácsás Anett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa. Hozzátette: már az önszabályozásban élen járó britek is felvetették a szigorúbb törvényi szabályozás szükségességét az elmúlt évek sajtóbotrányai után.