-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A médiaszabályozás nem az egyén védelmére való – hangzott el a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kara, valamint a Médiatanács Médiatudományi Intézete által szervezett keddi, budapesti konferencián, amelynek előadói a médiaszabályozás alkotmányjogi és európai jogi vonatkozásaival foglalkoztak.
A médiaszabályozás nem a jogaiban megsértett egyén védelmére való, hanem a közönség, vagyis az olvasó és a tévénéző védelmére – jelentette ki Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) Médiatanácsának tagja. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa szerint a jogsértés meglétét is a közönség szempontjából kell mérlegelni, az egyéni jogsérelem esetén ugyanis a polgári vagy a büntető törvénykönyvek paragrafusai nyújtanak támaszt, így – mint mondta – értelmetlen lenne egy harmadik eljárást biztosítani ezek védelmére.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hozzátette: érvelését az Alkotmánybíróság decemberi határozata is alátámasztotta, kimondva, hogy az emberi méltóság védelmében a hatóságnak nem a személyhez fűződő jogokért kell fellépnie, hanem azt a rombolást kell megelőznie, amelyet a média az emberi jogok tiszteletének kultúrájában végezhet.
Koltay András példákkal mutatta be, hogy ez a jogértelmezés hogyan jelenik meg a Médiatanács gyakorlatában: egy múlt heti döntés, amely elmarasztalta a TV2 Tények című műsorát az emberi méltóság tiszteletben tartására vonatkozó szabályok megsértéséért, nem a műsorban szerepeltetett, bántalmazott gyermeket védte, hanem intézményes jogvédelmet biztosított. Az emberi méltóság vagy a kiskorúak védelme ugyanis össztársadalmi érdek. A Cohn-Bendit- vagy a Lomnici-ügyben nem volt lehetőség az intézményes jogérvényesítésre, bár személyiségi jogi következményei lehettek volna az ügyeknek – mondta.
A médiahatósági eljárások garanciális elemeit mutatta be előadásában Lapsánszky András, a Széchenyi István Egyetem tanszékvezető egyetemi docense, az NMHH jogi igazgatója, aki visszautasította azokat a bírálatokat, amelyek elégtelennek tartják a médiahatóság határozataival szembeni fellebbezési lehetőségeket. Mint mondta, a bíróság egy jogorvoslati eljárás esetén a médiát érintő ügyekben éppen úgy jár el, mint más, például az energiajogi, a hírközlési jogi vagy rendvédelmi jogi ügyekben. Az új médiatörvény szabályait csak a közigazgatási eljárási szabályok szerint lehet végrehajtani, kikényszeríteni, a közigazgatási hatósági eljárás szabályairól szóló törvény pedig minden részletében meghatározza az eljárás menetét annak megindításától kezdve a jogorvoslatig, éppen úgy, mint minden más állami beavatkozás esetén.
Lapsánszky András hangsúlyozta: a bíróság ugyanakkor nemcsak a közigazgatási eljárási szabályok betartását vizsgálhatja, hanem akár meg is változtathatja a Médiatanács döntését, ha azt nem tartja kellően megalapozottnak.
Kettősség jellemzi az Európai Unió médiaszabályozásának történetét – mondta előadásában Nyakas Levente, a Médiatanács Médiatudományi Intézetének vezetője. Mint mondta, a gazdasági közösségként létrejött Unió természetszerűleg segítette és segíti a kereskedelmi médiumokat a szolgáltatások szabad áramlásának lehetővé tételével az audiovizuális piacon, de emellett mindig is jelen volt a kulturális érdekek érvényesítése.
Az uniós irányelvek szabad kezet adnak a tagállamoknak a sajtószabályozásban, egyre több ország fordul a technológiasemleges szabályozás felé, vagyis például az internetes sajtótermékekre is kiterjeszti normáit – mondta Pogácsás Anett, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa. Hozzátette: már az önszabályozásban élen járó britek is felvetették a szigorúbb törvényi szabályozás szükségességét az elmúlt évek sajtóbotrányai után.