nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @Fülig James: 18 Kiegészítés a válaszomhoz. -Megnéztem a linket, de az nem az ural szó ere...
    2022. 11. 29, 10:54  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: 18 Az idéző jelben lévő kérdő mondatrészt magából a cikkből idéztem, de nem ...
    2022. 11. 28, 21:55  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @Fülig James: A remény hal meg utoljára.
    2022. 11. 26, 11:06  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A külföldi szolgáltatókat nem büntetnék

A külföldi médiát nem sújtaná pénzbírsággal a módosított magyar médiatörvény – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung hétvégi száma.

MTI/nyest.hu | 2011. február 15.
|  

A lap betekintést nyert abba a levélbe, amelyben a magyar kormány válaszolt az Európai Bizottság (EB) felkérésére a médiatörvény módosításáról. A kormány nem hozta nyilvánosságra a módosításra tett javaslatokat, de brüsszeli források szerint azok minden olyan pontra kiterjednek, amelyeket az EB bírált és megváltoztatásukat kérte.

Lekérhető médiaszolgáltatás

Olvasóink gyakran hallhatják ezt a kifejezést a médiatörvénnyel kapcsolatban. A törvény fogalommeghatározása szerint a lekérhető médiaszolgáltatás „olyan médiaszolgáltatás, amelyben a médiaszolgáltató által összeállított műsorkínálat alapján a felhasználó egyéni kérés alapján, az általa kiválasztott időpontban tekintheti, illetve hallgathatja meg a műsorszámokat”.

Az új tervezetben törölték a külföldi média pénzbírsággal történő büntetését a törvény megsértése esetén, továbbá  nem vonatkozna a „kiegyensúlyozott tájékozottság” elvárása a lekérhető médiaszolgáltatásokra, beleértve a blogokat is. Ezeknek a regisztrációját sem lehetne megtagadni elégtelen adatközlésre hivatkozva.

Az eredeti törvénynek megfelelően a jövőben tilos lenne a személyek, nemzetek vagy kisebbségek diszkriminációja, de kivették a szövegből a rájuk vonatkozó sértéseknek a megtiltását.

Az EB szóvivője a lap kérdésére nem kívánt részletekbe bocsátkozni a magyar válasz tartalmáról, csak annyit közölt, hogy azt a testület két szakértői csoportja vizsgálja.

A hírrel kapcsolatban mindenképpen elgondolkoztató, hogy a magyar kormány, aki magát elkötelezettnek hívja a magyar gazdaság fellendítése ügyében, miért hozza adminisztratív kötelmekkel nehéz helyzetbe a hazai iparágat a külföldi versenytársakkal szemben. A FAZ cikkéből kilovashatók szerint ugyanis a külföldről működő magyar nyelvű médiumokat nem terhelik majd olyan kötelezettségek, mint a kiegyensúlyozott tájékoztatásé, vagy a regisztrációjé. Mindemellett a hazai médiumokat a médiahatóság büntetéssel is sújthatja majd, amennyiben saját szempontjai alapján egy adott sajtótermék nem tűnik kompatibilisnek az elfogadott törvény előírásaival – természetesen ez sem vonatkozik majd a külföldi bejegyzésű versenytársakra.

Mindeközben a Nyelv és Tudomány szerkesztősége továbbra sem kapott választ arra a kérdésre, hogy Martonyi János külügyminiszter miért nyilatkozta a Financial Times londoni lapnak azt, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatos német kritikákat visszavonták. A nyest.hu-t a német nagykövetség ugyanis arról tájékoztatta, hogy kifogásaikra a magyar kormánytól megnyugtató választ a mai napig nem kaptak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X