-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Beszéljünk vagy hallgassunk? Hogyan adjuk elő mondandónkat vagy éppen hogyan kérdezzünk? Számos tévhit kering a tökéletes állásinterjúról.
Egy elejtett megjegyzés, egy határozott mondat vagy éppen egy nyelvbotlás– számos apróságon múlhat az állásinterjú sikere vagy sikertelensége. Az is biztos azonban, hogy már-már misztikum lengi körbe a „nagy eseményt”: az állásért pályázók a munkahely megszerzése érdekében mindenféle holtbiztos tanácsot kérnek vagy kapnak kéretlenül. A hvg.hu az állásinterjúhoz kapcsolódó tévhiteket igyekszik eloszlatni.
(Forrás: sxc.hu/Martin Boulanger)
A kommunikáció egészen biztosan döntő – nincs mit szépíteni, sokszor előfordul, hogy a képzetlenebb, de jobban kommunikáló pályázó töltheti be a meghirdetett állást. Az első tévhit tehát, hogy pusztán a magas végzettséggel, több nyelvvizsgával vagy ígéretes önéletrajzzal rendelkező jelölt lehet a tuti befutó. Határozott fellépéssel és szimpatikus kommunikációval sokat kompenzálhat az ember.
Nemcsak a munkakeresőnek lehet azonban téves elképzelése: a cikk a munkaadók, a HR-szakemberek tévhitét is megpróbálja eloszlatni. Tudniillik, hogy egy körmönfont módon feltett, ügyes kérdéssel ki tudják választani a tökéletes jelentkezőt. Csakhogy a válaszok nem árulnak el mindent. A nonverbális kommunikációt sem hagyhatja figyelmen kívül, aki jó munkaerőt keres.
A legnagyobb baklövést azonban akkor követheti el mindkét fél, ha nem kezeli rugalmasan az interjú-helyzetet. Az interjúztatónak ugyanis nem szabad feltétlenül ragaszkodnia előre kigondolt kérdéseihez, hiszen egy váratlanul adódó témából sok mindent megtudhat a jelöltjéről. A jelentkező pedig jó alkalmazkodókészségről tehet tanúbizonyságot, ha megfelelően reagál le egy ilyen kommunikációs helyzetet.
Biztos recept aligha van – némi képzavarral élve: ahány ház, annyi interjú. Azt azonban a tévhit-eloszlató sem vitatja, hogy aki hatékonyan kommunikál, annak hamarabb terem babér.