nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • aphelion: @Cypriánus: Nyilván nem "teljesen szabad" minden egyén (nem is világos hogy ez egyáltalán ...
    2019. 09. 20, 17:44  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Sajnos ez így nagyon sarkított amit írsz 1) biológia: nem akarlak kiábrándítani...
    2019. 09. 20, 16:34  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: Azért kérdeztem rá, mert az eredendő bűn egy vallási doktrína, azon alapul hog...
    2019. 09. 20, 15:26  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @aphelion: Ez hogy jön ide? Nézd, először is definiálni kéne mit értesz rajta. Biológiai m...
    2019. 09. 20, 14:27  Anti-PC shaming
  • aphelion: @Cypriánus: "mélységesen hiszek az ember alapvető céltévesztettségében ( nevezzük eredeti ...
    2019. 09. 20, 12:24  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Dél felé fordul a szebb jövő iránya
Migránsok formálják át Latin-Amerikát

Jelentős fordulatot vett a latin-amerikai kivándorlás iránya az utóbbi években: a térség migránsai az Egyesült Államok helyett anyaországukon, illetve a régión belül keresnek új lehetőségeket, e folyamat pedig alapjaiban formálja át Közép- és Dél-Amerika társadalmait és gazdaságát – írja internetes oldalán a New York Times.

MTI | 2012. január 12.
|  

Részben az amerikai álláslehetőségek visszaesése, részben a határvédelmi intézkedések fokozása, részben pedig a határhoz közeli drogkereskedelemmel kapcsolatos erőszak miatt az Egyesült Államok sokat vesztett vonzerejéből a közelmúltban a latin-amerikai bevándorlók szemében. Ezt igazolják a statisztikák is: az Egyesült Államok délnyugati határvidéke mentén 1972 óta nem vettek őrizetbe olyan kevés illegális bevándorlót, mint tavaly.

Jelentősen csökken az illegális bevándorlás az USA.
Jelentősen csökken az illegális bevándorlás az USA.
(Forrás: wikimedia commons / US public domain)

Dél-Amerikában a szabadkereskedelmi megállapodások is elősegítették az erősebb regionális vándorlást, ahogy a gazdaságok folyamatosan növekedtek, és új, a bevándorlók jogait védő törvényekkel ösztönözték a bevándorlást, például Argentínában, Uruguayban, Mexikóban és Ecuadorban. A technológiák és az infrastruktúra fejlődése megkönnyíti, hogy bárki új munkahelyet keressen és találjon lakóhelyétől távol is. Az egész Latin-Amerikát jellemző urbanizációs folyamat felgyorsulásával olcsóbb és könnyebb lett szolgáltatásokat nyújtani, ideértve az oktatást, az egészségügyet, a víz- és energiaellátást.

A migráció mértéke tovább növekszik Latin-Amerikában, a változás tehát csupán annak irányát érinti. Népszámlálási adatok szerint Mexikóban 2010-ben 2 millióval többen éltek szülőhelyüktől távol, mint egy évtizeddel korábban, és hasonló folyamatok figyelhetőek meg a térség számos más államában, így például Guatemalában, Salvadorban és Peruban is. Az Egyesült Államok, az észak vonzerejének csökkenésével párhuzamosan a délé erősödik: Chile, Argentína és Brazília vált a latin-amerikai kivándorlók legkedveltebb célállomásává. E folyamat alapjaiban formálja át a régiót: egy északra mutató iránytű helyett Közép- és Dél-Amerika egyre inkább egy szerteágazó kapcsolatrendszerű gócponttá válik.

Ennél is jelentősebb folyamat a belföldi migráció felfutása. A fővárosokba és egyéb nagyvárosokba való költözés helyett a latin-amerikaiak egyre inkább a kisebb, biztonságosabb városokba telepednek le. Ahogy a lakosságát gyorsan növelő Oaxaca mexikói szövetségi állam kormányzója fogalmaz, mindez olyan, „mintha egy folyó új medret vájna magának”. „Ez a fejlődés elkerülhetetlen” – mondja Gabino Cué Monteagudo kormányzó, arra utalva, hogy a falusi, szegény területekről érkező családok ezrei a gyorsan fejlődő és növekvő kisvárosok felé veszik az irányt.

Ezen változások jellegzetes példája az Oaxaca területén található Santa María Atzompa városa. A település két évtizede még egy hatezer fős agrárfalu volt, mára azonban a bevándorlás hatására teljesen átalakult: lakossága közel ötszörösére nőtt, a korábbi egyszerű falu pedig új üzletek, lakóházak és utak labirintusává változott. Ugyanakkor, mint az a példa is mutatja, az új lakosok új kihívásokat is állítanak a városvezetés elé. A település nem tud lépést tartani lélekszámának rohamléptű emelkedésével: az új utak nagy része továbbra sincs leaszfaltozva, a 120 gyermek befogadására alkalmas Santa María Atzompa-i középiskolába pedig 700-an járnak.

A helyzetet élezi, hogy a város vezetése mind a mai napig egy hagyományokon és szokásokon alapuló jogrendszerben történik, amelyben csak a közigazgatásban vagy a közösségi szolgáltatásoknál dolgozó és itt született lakosoknak járnak teljes körű polgári jogok. Az újonnan érkezettek úgy érzik, hogy a befizetett adójuk után nem kapnak megfelelő szolgáltatásokat, míg a születésük óta ott élők ragaszkodnak kiváltságaikhoz. Az ebből fakadó feszültség tavalyra odáig fajult, hogy állami szerveknek kellett közbelépniük, akiknek most arról kell dönteniük, hogy megtartsák-e a szokásjogot, vagy a Mexikó többi részén alkalmazott, a választásokon alapuló rendszert vezessenek be.

A bevándorlás nemcsak igazgatás, hanem társadalmi gondokat is szül. A régi lakók arra panaszkodnak, hogy immár túl sok a fiatal, az övékétől eltérő értékrendű férfi a városban, utalva a szaporodó sztriptízbárokra és drogrehabilitációs központokra. Az öregebb helyiek közül sokan visszasírják a régi „csendes, nyugalmas” időket, mert a népesség növekedése szerintük csak bonyodalmakkal jár.

A gazdasági hatás sem kizárólag pozitív. A szegények száma továbbra is magas, a piaci versenynek a bevándorlás által kiváltott erősödése lenyomja a kétkezi munkások béreit, miközben a lélekszám emelkedése jelentősen drágítja az új ingatlanok árait. Ahogy egy kutató fogalmaz, a lakosságnövekedés „gyors, barbári és anarchikus”, a sokasodó problémák pedig megoldatlanok.

Az optimista várakozások szerint a folyamat az általa okozott számos probléma ellenére szebb jövőt ígér a régió számára. Ezen várakozások legfőbbike, hogy a magasabb fizetésre áhítozó mexikóiak az Egyesült Államokba való áttelepülés helyett belföldön tanulnak és dolgoznak majd álmaik megvalósítása érdekében. Ugyanakkor a San Diegó-i Kaliforniai Egyetem kutatói szerint a fiatalok vágyai egyelőre meghaladják lehetőségeiket. A kettő közti különbségek kiegyenlítésének sikerességétől függ majd, hogy az ország fiatal diplomásai otthon maradnak, vagy ismét tömegesen északnak indulnak. A kutatókkal Cué kormányzó is egyetért: mint mondja, fő kihívás, hogy munkát adjanak a fiataloknak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X