-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
„Miért nem roma minden cigány?” címmel a „legjelentősebb” magyar etnikai kisebbség helyzetével foglalkozott július 10-i kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A konzervatív német napilap magyar származású szemleírója, Georg Paul Hefty bevezetőjében a cigány és a roma kifejezések közötti különbséget boncolgatta. Utalt arra, hogy a cigány kifejezést „jóindulatúan” gyakran a roma szóra módosítják. A politikai korrektségnek ez a formája azonban elleplezi a valóságot – mutatott rá Hefty, utalva arra: amióta a fiatal magyar demokráciában az országban élő valamennyi kisebbség önkormányzatot kapott, e kisebbség szervezete is Országos Cigány Önkormányzatnak nevezi magát. És vajon ki határozhatja meg jobban, hogy milyen gyűjtőfogalom alatt egyesül, mint az az etnikai kisebbség, amelyről ténylegesen szó van? – vélekedett a cikkíró.
Hefty szerint a cigány kifejezés elfogulatlan használatának más „kétségbevonhatatlan” támogatói is vannak. Ezek közül elsőként Kállai Ernőt, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosát említette, aki maga is ehhez a kisebbséghez tartozik. Ugyancsak a „tanúk” közé sorolta a Magyar Tudományos Akadémia Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató, továbbá Szociológiai Kutatóintézetének vezetőjét, Szarka Lászlót, illetve Tibori Tímeát.
Magyarországon természetesen a roma kifejezést is használják. Ezzel azonban nem minden olyan nő és férfi ért egyet, akit e kifejezés alatt értenek – vélekedett a német újságíró, megemlítve, hogy Németországban a szintik sem értenek egyet azzal, hogy „leegyszerűsítve” a roma névvel illetik őket.
A cikkíró ezt követően mindennek történelmi gyökereivel foglalkozik, utalva arra, hogy a cigányok Magyarországon élő három népcsoportja egymástól jelentős mértékben eltérő történelemmel rendelkezik. Hefty az első csoportba sorolta azoknak a cigányoknak az utódait, akik a 14. században érkeztek Magyarországra, és akik eredeti nyelvüket régen elvesztették. Hefty szerint őket említik romungróként, azaz magyarcigányokként, és arányuk kereken 70 százalékot tesz ki az összes magyarországi cigány között.
A második legnagyobb csoportot többnyire oláh cigányoknak nevezik, akik a 18. században vándoroltak be az országba. Eredeti nyelvüket, a romani nyelvet messzemenően megőrizték, és ők jelentik a tulajdonképpeni romákat: mindennek kapcsán Hefty megemlítette, hogy a nyelvnek részben az egyes törzsek évszázados foglalkozásához kötődve regionális, illetve helyi dialektusai vannak. Az oláh cigányok – azaz a szó szoros értelmében a romák – a magyarországi cigányság egyötödét adják.
A legkisebb cigány etnikai csoportként említette a cikkíró azt a csoportot, amely a 19. század második felében – az iparosítás kezdetekor – vándorolt be Magyarországra, többnyire Baranya és Somogy megyébe. Magukat beás cigányoknak nevezik, nyelvük a beás nyelv; a cigányság 10 százalékát teszik ki.
Hefty a továbbiakban hangsúlyozta: bár a cigányságon belüli etnikai csoportok aránya nagyjából megállapított, senki nem tudja pontosan, hogy valójában hányan is vannak. Ennek kapcsán utalt arra, hogy noha a legutóbbi népszámlálás csak 180 ezer cigányról beszélt, a legtekintélyesebb magyar kutatók ezt a számot körülbelül ennek háromszorosára becsülik, sőt felső határként ennek négyszereséről is lehet hallani. Azzal kapcsolatban pedig, hogy a cigányok romaként történő említése miért kérdéses, Hefty Békési Ágnes kisebbségkutatót idézte, aki egy cikkben rámutatott, hogy a három etnikai csoport nem keveredik egymással.
A cikkíró végül hosszan idézte Szarka Lászlót, aki a cigányok helyzetével kapcsolatban többek között kifejtette, hogy a körükben jóval gyorsabban nő a munkanélküliség, mint a magyarok között. Utalt arra is, hogy a két nagy párt és akkori kormányfőik – Orbán Viktor a Fidesz és Gyurcsány Ferenc a szocialisták részéről – különbözőképpen reagáltak a három etnikai csoport elkülönítésére. Az erős integrációtól a szegregációig terjedő receptek a pártok közötti rivalizálás, illetve a választási kampányok témájává váltak – idézte Hefty Szarka Lászlót.