-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kutatók az Albert Einstein agyáról készült felvételek alapján úgy látják, hogy a két agyféltekéje közötti erősebb kapcsolat is közrejátszhatott zsenialitásában.
Albert Einstein agyának a jobb és a bal féltekéje szokatlanul jól kapcsolódott egymáshoz, ami hozzájárulhatott kivételes zsenialitásához - állítja Dean Falk evolúciós antropológus, a floridai állami egyetem kutatója. Az Einstein agyáról készült felvételeket elemző kutatásról a Science Daily számolt be.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
"A mostani vizsgálatban minden eddiginél alaposabban belepillantottunk Einstein agyába" - mondja Falk. "Ez az alaposabb vizsgálat új információkat hozott ahhoz képest, amit a kivételes képességű tudós agyáról eddig tudtunk." A kutatásban elsősorban a tudós corpus callosumát (kérgestest) vizsgálták. Ez az az idegrostköteg, amely a két agyfélteke közötti kapcsolatot teremti meg, és amelynek szerepe a két félteke közötti kommunikáció megvalósítása. A kutatók szerint részben ennek vastagságával magyarázható Albert Einstein zsenialitása.
A kutatás vezetője, Weiwei Men új módszerrel vizsgálta meg a fizikus corpus callosumát. A technika lényege az volt, hogy megmérte a kérgestest idegrostjainak a vastagságát azok teljes hosszában. A rostok vastagsága arra utal, hogy mennyi ideggel van összekötve a két agyfélteke, azaz, hogy mennyire erős közöttük a kapcsolat. Ezen pedig az múlik, hogy az egyes féltekékhez tartozó funkciók mennyire könnyen tudnak együttműködni egymással.
Einstein agyának erre vonatkozó adatait két kontrollcsoport adataival vetették össze a kutatók: 15 idősebb férfiéval és 52 vele egyidős férfiéval. A felvételek 1905-ben készültek; ekkor Einstein 26 éves volt, és négy, a modern fizikát megalapozó cikket publikált ebben az évben. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy Einstein agyában sokkal kiterjedtebb volt a két agyfélteke közötti kapcsolat több helyen is, mint a kontrollcsoportokban szereplő személyek agyában.
Forrás
Well-Connected Hemispheres of Einstein's Brain May Have Sparked His Brilliance