nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: Egy mondás jut eszembe.. "Elverlek fiam, mint a kétfenekű dobot!" A mérges ember dühében í...
    2020. 12. 03, 19:11  Dob és dob
  • mederi: @szigetva: Szerintem pl. a "kenyér" szó vonatkozásában (is) az egyes nyelvek hangváltozásá...
    2020. 12. 03, 07:25  Honnan jön a kenyér?
  • Szószóló: Úgy vélem, hogy egyszerű az összefüggés. Nem hiszek a véletlen egybecsengésekben, és TESze...
    2020. 12. 02, 22:42  Dob és dob
  • szigetva: @mederi: A vitánál az is nagyon fontos, hogy mindkét félnek legyenek ismeretei, ismerjen r...
    2020. 12. 02, 17:09  Honnan jön a kenyér?
  • mederi: cikk: " A kenyér szó biztos megfelelője csak az udmurtban van meg, ott ejtése kb. [kenyir]...
    2020. 12. 02, 16:58  Honnan jön a kenyér?
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miért lehetett zseni Einstein?

Kutatók az Albert Einstein agyáról készült felvételek alapján úgy látják, hogy a két agyféltekéje közötti erősebb kapcsolat is közrejátszhatott zsenialitásában.

nyest.hu | 2013. október 11.
|  

Albert Einstein agyának a jobb és a bal féltekéje szokatlanul jól kapcsolódott egymáshoz, ami hozzájárulhatott kivételes zsenialitásához - állítja Dean Falk evolúciós antropológus, a floridai állami egyetem kutatója. Az Einstein agyáról készült felvételeket elemző kutatásról a Science Daily számolt be.

"A mostani vizsgálatban minden eddiginél alaposabban belepillantottunk Einstein agyába" - mondja Falk. "Ez az alaposabb vizsgálat új információkat hozott ahhoz képest, amit a kivételes képességű tudós agyáról eddig tudtunk." A kutatásban elsősorban a tudós corpus callosumát (kérgestest) vizsgálták. Ez az az idegrostköteg, amely a két agyfélteke közötti kapcsolatot teremti meg, és amelynek szerepe a két félteke közötti kommunikáció megvalósítása. A kutatók szerint részben ennek vastagságával magyarázható Albert Einstein zsenialitása.

A kutatás vezetője, Weiwei Men új módszerrel vizsgálta meg a fizikus corpus callosumát. A technika lényege az volt, hogy megmérte a kérgestest idegrostjainak a vastagságát azok teljes hosszában. A rostok vastagsága arra utal, hogy mennyi ideggel van összekötve a két agyfélteke, azaz, hogy mennyire erős közöttük a kapcsolat.  Ezen pedig az múlik, hogy az egyes féltekékhez tartozó funkciók mennyire könnyen tudnak együttműködni egymással.

Albert Einstein 1903-ban (jobb oldalon)
Albert Einstein 1903-ban (jobb oldalon)
(Forrás: Wikimedia Commons)

Einstein agyának erre vonatkozó adatait két kontrollcsoport adataival vetették össze a kutatók: 15 idősebb férfiéval és 52 vele egyidős férfiéval. A felvételek 1905-ben készültek; ekkor Einstein 26 éves volt, és négy, a modern fizikát megalapozó cikket publikált ebben az évben. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy Einstein agyában sokkal kiterjedtebb volt a két agyfélteke közötti kapcsolat több helyen is, mint a kontrollcsoportokban szereplő személyek agyában.

Forrás

Well-Connected Hemispheres of Einstein's Brain May Have Sparked His Brilliance

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X