-
stanley: @Fülig James: Nos. Zárjuk le a Tolsztov témát, mert én semmiben nem hivatkoztam Tolsztovra...2021. 01. 28, 10:00 Árpád-házi kéktúra Afganisztánból...
-
Roland2: @bloggerman77: Persze nem azt mondom, hogy nem lehettek a honfoglalók között esetleg muszl...2021. 01. 27, 18:42 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
Roland2: Az akkori kor viszonyaihoz mérten se nem jobb , se nem rosszabb nem volt a nők helyzete a ...2021. 01. 27, 18:36 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
bloggerman77: A vikingeknél nem csináltak nagy ügyet abból, ha valaki szabad férfi és rabszolganő gyerme...2021. 01. 27, 14:49 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
Fülig James: @stanley: itt most csak arra reagálnék, hogy mivel ne keverjük össze Tolsztov kutatásait. ...2021. 01. 26, 21:24 Árpád-házi kéktúra Afganisztánból...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Kutatók az Albert Einstein agyáról készült felvételek alapján úgy látják, hogy a két agyféltekéje közötti erősebb kapcsolat is közrejátszhatott zsenialitásában.
Albert Einstein agyának a jobb és a bal féltekéje szokatlanul jól kapcsolódott egymáshoz, ami hozzájárulhatott kivételes zsenialitásához - állítja Dean Falk evolúciós antropológus, a floridai állami egyetem kutatója. Az Einstein agyáról készült felvételeket elemző kutatásról a Science Daily számolt be.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
"A mostani vizsgálatban minden eddiginél alaposabban belepillantottunk Einstein agyába" - mondja Falk. "Ez az alaposabb vizsgálat új információkat hozott ahhoz képest, amit a kivételes képességű tudós agyáról eddig tudtunk." A kutatásban elsősorban a tudós corpus callosumát (kérgestest) vizsgálták. Ez az az idegrostköteg, amely a két agyfélteke közötti kapcsolatot teremti meg, és amelynek szerepe a két félteke közötti kommunikáció megvalósítása. A kutatók szerint részben ennek vastagságával magyarázható Albert Einstein zsenialitása.
A kutatás vezetője, Weiwei Men új módszerrel vizsgálta meg a fizikus corpus callosumát. A technika lényege az volt, hogy megmérte a kérgestest idegrostjainak a vastagságát azok teljes hosszában. A rostok vastagsága arra utal, hogy mennyi ideggel van összekötve a két agyfélteke, azaz, hogy mennyire erős közöttük a kapcsolat. Ezen pedig az múlik, hogy az egyes féltekékhez tartozó funkciók mennyire könnyen tudnak együttműködni egymással.
Einstein agyának erre vonatkozó adatait két kontrollcsoport adataival vetették össze a kutatók: 15 idősebb férfiéval és 52 vele egyidős férfiéval. A felvételek 1905-ben készültek; ekkor Einstein 26 éves volt, és négy, a modern fizikát megalapozó cikket publikált ebben az évben. Az összehasonlítás azt mutatta, hogy Einstein agyában sokkal kiterjedtebb volt a két agyfélteke közötti kapcsolat több helyen is, mint a kontrollcsoportokban szereplő személyek agyában.
Forrás
Well-Connected Hemispheres of Einstein's Brain May Have Sparked His Brilliance