-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Azért halljuk másnak a saját hangunkat „belülről”, mint felvételről, mert más hanghullámok érik el a dobhártyánkat.
Bizonyára mindenkinek ismerős az élmény: ha saját hangunkat halljuk vissza felvételről, meglepődünk, és kissé el is borzadunk: így hallanak minket mások? Szinte mindenki gyűlöli a saját hangját: felvételről magasabbnak, sipítozóbbnak halljuk, mint amikor beszélünk. A jelenségnek egyszerű tudományos magyarázata van, mely azon alapul, miként érik el a hanghullámok a fülünket – írja a The Week.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Amikor mások beszédét halljuk (vagy a sajátunkat felvételről), a levegőből érkező hanghullámok a hallójáraton át haladnak jutnak el a dobhártyáig, és megrezegtetik azt. A rezgés a dobhártyából a folyadékkal töltött csigába jut tovább, melynek idegei az ingereket az agyba továbbítják.
(Forrás: Wikimedia Commons / Chittka L, Brockmann A / CC BY-SA 2.5)
A saját hangunkat is hasonló módon halljuk – egy apró különbséggel. A gégefőben keletkező rezgések ugyanis nem csak a külső levegőn és a hallójáraton keresztül érik el a dobhártyát, hanem a csontokon keresztül is. Ennek köszönhetően a saját hangunkat mélyebbnek és artikuláltabbnak halljuk, mint mások. Kivéve persze, ha felvételről szól: ekkor mi is azt halljuk, amit mások egyébként.
Aggodalomra azonban semmi ok. Mások is szörnyűnek hallhatják saját hangjukat, még akkor is, ha mi azt egészen normálisnak, sőt, kellemesnek halljuk. Attól még, hogy mi nem vagyunk elégedettek a saját hangunkkal, nem biztos, hogy mások is borzalmasnak ítélik.