nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @mederi: kiegészítés A hosszú magánhangzót megháromszorozva írom: A magyar nyelvben tovább...
    2023. 02. 04, 09:06  A mi latinunk
  • mederi: @bm: Szerintem a gond a kálcium szó ajánlott leírásával és kiejtésével az, hogy nem csak a...
    2023. 02. 04, 08:18  A mi latinunk
  • bm: @rofia: Ha végigolvastad volna a cikket, bölcs maradtál volna.
    2023. 02. 04, 00:14  A mi latinunk
  • mederi: @szigetva: Az ezer évvel ezelőtti tévedés a "gy" hang írását illetően nem éppen mulandó, r...
    2023. 02. 03, 18:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Abszolút tények nyilván nincsenek. A te hozzászólásaidra azonban a „jelen tudásun...
    2023. 02. 02, 10:55  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mi az a poliandria, és mire jó?

A poliandria egyfajta életbiztosításként és gyermeknevelési támogatásként működik némely kultúrában, hiszen a pótlólagos férjnek köszönhetően lesz, aki gondoskodjon egy asszony gyerekeiről, ha azok apja meghal vagy eltűnik – hangsúlyozzák amerikai kutatók, akik tanulmányukat a Human Nature folyóiratban tették közzé.

MTI | 2012. augusztus 12.
|  

Katherina Starkwater, a Missourii Egyetem doktoranduszhallgatója és Raymond Hames, a Nebraskai Egyetem antropológusprofesszora 53 olyan kultúrát vizsgált, ahol hagyományai vannak a többférjűségnek. Kutatásaik során, amelyet Európa kivételével az összes kontinensre kiterjesztettek, azt találták, hogy mindenütt azonos feltételek segítették elő a poliandriát – olvasható a Science Daily tudományos hírportálon.

Ezekben a kultúrákban gyakori, hogy az adott társadalmon belül alacsony a nők lélekszáma. A férfiak ugyan számszerű fölényben vannak, de nagy az esélye annak, hogy háborúskodás, vadászat, halászat során életüket vesztik, vagy valamilyen gazdasági ok miatt kényszerülnek távol lenni a családtól. A többférjűségen alapuló kultúrák további közös jellemzője, hogy ezek kis lélekszámú, egalitárius társadalmak.

A vizsgált kultúrák mintegy felénél a többi férj közeli rokonságban állt az első férjjel. A korábban tanulmányozott többférjű kultúrákban, különösen Nepálban, Tibetben és Indiában a poliandria révén a családok megelőzhették a birtok, a vagyon szétaprózódását a szülők halála után. Amennyiben a fivérek egyazon nőt vettek feleségül, a föld egyben maradt.

A kis egalitárius kultúrákban, amelyeket az amerikai kutatók tanulmányozták, a vagyon- és földtulajdonlás szokatlan gyakorlatát fedezték fel. Ezekben a  társadalmakban a házasságban a fiatalabb fivérek védelmezték a családot és gondoskodtak élelmezéséről az idősebb testvér távollétében, aki a főférj volt.

„Ez a kutatás arról tanúskodik, hogy milyen nagyfokú alkalmazkodóképességre és találékonyságra képes az ember. A házassági szerkezet nincs kőbe vésve, történelme egész folyamán az emberek a társadalmi szabályokat oly módon alakították, hogy biztosítsák gyermekeik túlélését és jólétét” – összegezte Katherine Starkweather.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X