Névtelenül maradó olvasónk teszi fel a kérdést:

A „kutyaszorítóban” kifejezés eredett iránt érdeklődöm. Megeshet, hogy egy történelmi esemény szolgált kiindulópontként a „tarantinoi” dimenzióba került szó keletkezéséhez? Múltkor olvastam egy blogon, hogy pedzegették az eredettörténetet.

Az olvasó által említett blogbejegyzésben a következőket olvashatjuk:

Az Ebszorító-sziget név kapcsán felmerült bennem, hogy származhat-e az 1595-ös ostrom hadi „szlengjéből” a „Kutyaszorítóban van” kifejezésünk. Ha a török partok közé ékelődő sziget és hídfőerőd neve már akkor is Ebszorító volt, akkor származhat. Lehetséges az is, hogy fordítva történt; a szorult helyzetben lévő keresztény sereg adta a nevet a szigetnek, valamely balszerencsés hadművelet során. Ebben az esetben ugyancsak egy különleges etimológiai esettel állunk szemben.

Vitatott eredet
(Forrás: IMDB)

Sajnos az egyébként kiváló blog feltételezését el kell vetnünk. Ha nem létezett volna korábban már bevett kutyaszorító vagy ebszorító köznév, akkor a földrajzi név legfeljebb olyan esemény alapján kaphatta volna a nevét, melynek során kutyát vagy kutyákat szorítottak volna be valahova. Elvben persze az elképzelhető lenne, hogy a kutyának gyalázott törököket szorították be valahol a csatában, de az ilyen gyalázkodó névadás nem jellemző. Ilyen esetben a hely kertelés nélkül a Törökszorító nevet kapta volna (l. Törökugrató).

Még inkább valószínűvé teszi a feltételezést, hogy a kutyaszorító korábban köznévként is élt, ráadásul nem is olyan régen: a Magyar értelmező kéziszótár is megadja régies jelentését „Keskeny (zsák)utca, sikátor” formában. Az elnevezés nyilván tréfás célzatú és onnan ered, hogy az üldözött kutyát egy szűk utcácskába bekergetve már könnyebb volt elkapni. Mint Juhász Dezső cikkéből kiderül, voltak települések, ahol a név tulajdonnévvé vált, és bizonyos utcákat neveztek így.

Ha egy pillantást vetünk az említett posztban található térképekre, láthatjuk, hogy az Ebszorító-sziget és a part, illetve egy másik sziget között egy szűk folyóág látható. Alapos okkal feltételezhetjük, hogy eredetileg a szűk utcák megnevezésére szolgáló szót erre alkalmazták, és ennek a neve ragadt rá a mellette levő szigetre. Ezt a feltételezést az is megerősíti, hogy az egyik térképen csupán a partvonal mentén látható a „Kutya szorito” felirat. A blogger kérdésére, miszerint így hívhatták-e a mellékágat is, azt kell válaszolnunk, hogy bizonyára eredetileg csak azt hívták annak, míg a sziget neve, ahogy a térképen is látszik, Kis-sziget volt.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Láthatjuk, hogy sem történelmi, sem nyelvészeti érvek nem utalnak arra, hogy a sziget elnevezésének bármiféle hadművelethez köze lenne. Amíg ilyen fel nem bukkan, nem vehetjük komolyan az ilyen elképzeléseket.