-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: en.wiktionary.org/wiki/Reconstruction:Pr...C3%A4j%C4%87em%C3%A4 A Wiktionary-n egy draftra...2024. 09. 23, 01:04 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az utcanévtáblák tükröt tartanak elénk. Mit látunk a tükörben május elsején, a munka ünnepén? Egy fiatalon elhunyt és egy igen idős kort megélt hercegnőt, valamint felvonulók vég nélküli sorát.
Manapság már nem lehet dátumról utcát elnevezni. Legalábbis a fővárosban. Ez feketén-fehéren szerepel a Fővárosi Közgyűlés 94/2012. (XII. 27.) számú rendeletében: „Nem lehet dátumot tartalmazó elnevezést közterületnévként felhasználni.” Ennek ellenére Budapesten számos olyan utca van, aminek a neve egy dátum. A munka ünnepének alkalmából a május 1. kifejezést keressük a fővárosi utcanévtáblákon.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Jelenleg egy Május 1. utca és egy Május 1. tér van a fővárosban, de 1951 és 1990 között még egy Május 1. út is volt Zuglóban. A budafoki Május 1. utcát 1953-as megnyitása óta így hívják. A másik két név története azonban kalandosabb.
Mielőtt belemerülnénk az átkeresztelések történetébe, álljunk meg egy pillanatra. Hogy is kell kimondani ezeket a közterületneveket? Hiszen a május 1. kifejezést kiolvashatjuk úgy is, hogy [május elseje], meg úgy is, hogy [május egy]. Emlékeink szerint inkább a rövidebb formát használják/használták, tehát [május egy út] – hasonlóan a Május 1. Ruhagyár [május egy ruhagyár] nevéhez. De ha olvasónknak más tapasztalata van, írják meg kommentben!
A munka ünnepe
Most pedig lássuk, mikor keletkeztek ezek a nevek. Azt már előre sejthetjük, hogy 1889 után. Hiszen a II. Internacionálé kongresszusa ebben az évben döntött úgy Párizsban, hogy az 1896-os chicagói véres munkástüntetés emlékére 1890-től minden május elsején vonuljanak fel a munkásszervezetek a nyolcórás munkanap bevezetéséért. A mozgalom egyre terjedt a világon.
A szocialista berendezkedésű országokban a napot munka ünnepe néven ünnepelték, és ugyancsak hatalmas felvonulások kötődtek hozzá – ezek azonban nem tüntetések voltak. Sok olvasónk valószínűleg szülei nyakában ülve, léggömbbel vagy zászlóval a kezében bámulta a hatalmas tömeget egy-egy május elsejei felvonuláson.
Budapesten a Városliget mellett futó Dózsa György úton volt a központilag szervezett felvonulás. Ezért a szinte tér szélességű utat nem hivatalosan Felvonulási térnek is nevezték. És a Városliget másik szélén futó, a Felvonulási térrel párhuzamos utcát pedig 1951-ben Május 1. út névre keresztelték.
(Forrás: Fortepan / Angyalföldi helytörténeti Gyűjtemény / CC BY-SA 3.0)
Hercegnők az utcanévtáblákon
A Közlekedési Múzeum melletti, egykori Május 1. utat a szocialista időszak előtt és után is Hermina útnak hívták. Névadója József nádor leánya, Hermina főhercegnő (1817–1842) volt. A hercegnő magyarul is megtanult, és sok jótékonysági akció is kapcsolódott nevéhez. Így a magyarok körében igen népszerű volt. A beteges, hajlott hátú Hermina 1842 telén, mindössze 25 éves korában elhunyt.
Emlékére a mai Hermina úton közadakozásból kápolnát emeltek. A ma is álló, kisebb templomnak is beillő, neogótikus kápolnát Hild József tervezte. Az építkezés még a hercegnő halálának évében megkezdődött, de a kápolna felszentelésére csak jóval később, a szabadságharc után került sor. Az itt futó utat és a környéket is a fiatalon elhunyt hercegnőről nevezték el: ez a városrész ma is Herminamező.
Egy másik hercegnővel is találkozunk május 1. kapcsán. Ugyanis a XVIII. kerületben található Május 1. tér az 1910-es évektől a második világháború végéig Zita tér néven volt ismert. A teret az utolsó magyar király, IV. Károly feleségéről, a Bourbon-házból származó pármai hercegnőről, Zita királynéról (1892–1989) nevezték el.
A hercegnő és Károly főherceg 1911-ben házasodott össze. Rövid, ám boldog házasságukból nyolc gyermekük született: Habsburg Ottó, Etelka, Róbert, Félix, Károly Lajos, Rudolf, Sarolta és Erzsébet. A Habsburg-ház trónfosztása után a család Svájcba menekült. A mindössze 35 éves Károly 1922-ben influenzában meghalt, utolsó gyermekének születését már nem érhette meg.
A népes családot a spanyol királyi család fogadta be. Zita királyné igen hosszú élete során sosem vette le a gyászruhát. Családjával élt Belgiumban és az Egyesült Államokban is, majd Luxemburgba költözött. 97 éves korában Svájcban, hosszan elhúzódó tüdőgyulladásban hunyt el.
Budapesten a mai Május 1. tér mellett a Várkert rakpart is a magyar királyné nevét viselte 1917 és 1946 között. A második világháború óta azonban a fővárosban nem emlékeztet egyetlen utcanévtábla sem az utolsó magyar királynéra.
Forrás
Ráday Mihály (szerk.) Budapesti utcanevek A–Z