nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @mondoga: folyt. "A cáfolatot sokan máig nem emésztették meg, a történészek egy része azót...
    2019. 08. 23, 22:18  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "A magyar nyelv finnugor eredetének bizonyítása és az egyre sokasodó kora közé...
    2019. 08. 23, 21:52  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: "A kinyilatkoztatás tehát megtörtént, már csak a tényeket kell hozzáigazítani....
    2019. 08. 23, 21:41  Hun‒ugor géntangó
  • seta92: @Cypriánus: Németh, Klima és társaik nem hajlandók szóba állni Neparáczkiékkal, aztán meg ...
    2019. 08. 23, 20:29  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @zegernyei: @zegernyei: Jó, felejtsük el a címet, mert bár az bosszantott fel elsőre, vélh...
    2019. 08. 23, 20:16  Hun‒ugor géntangó
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Május 1. az utcanévtáblákon
Mi a közös Zita királynéban és Hermina hercegnőben?

Az utcanévtáblák tükröt tartanak elénk. Mit látunk a tükörben május elsején, a munka ünnepén? Egy fiatalon elhunyt és egy igen idős kort megélt hercegnőt, valamint felvonulók vég nélküli sorát.

Wenszky Nóra | 2015. május 1.
|  

Manapság már nem lehet dátumról utcát elnevezni. Legalábbis a fővárosban. Ez feketén-fehéren szerepel a Fővárosi Közgyűlés 94/2012. (XII. 27.) számú rendeletében: „Nem lehet dátumot tartalmazó elnevezést közterületnévként felhasználni.” Ennek ellenére Budapesten számos olyan utca van, aminek a neve egy dátum. A munka ünnepének alkalmából a május 1. kifejezést keressük a fővárosi utcanévtáblákon.

Jelenleg egy Május 1. utca és egy Május 1. tér van a fővárosban, de 1951 és 1990 között még egy Május 1. út is volt Zuglóban. A budafoki Május 1. utcát 1953-as megnyitása óta így hívják. A másik két név története azonban kalandosabb.

Mielőtt belemerülnénk az átkeresztelések történetébe, álljunk meg egy pillanatra. Hogy is kell kimondani ezeket a közterületneveket? Hiszen a május 1. kifejezést kiolvashatjuk úgy is, hogy [május elseje], meg úgy is, hogy [május egy]. Emlékeink szerint inkább a rövidebb formát használják/használták, tehát [május egy út] – hasonlóan a Május 1. Ruhagyár [május egy ruhagyár] nevéhez. De ha olvasónknak más tapasztalata van, írják meg kommentben!

A munka ünnepe

Most pedig lássuk, mikor keletkeztek ezek a nevek. Azt már előre sejthetjük, hogy 1889 után. Hiszen a II. Internacionálé kongresszusa ebben az évben döntött úgy Párizsban, hogy az 1896-os chicagói véres munkástüntetés emlékére 1890-től minden május elsején vonuljanak fel a munkásszervezetek a nyolcórás munkanap bevezetéséért. A mozgalom egyre terjedt a világon.

Nem tüntetés, felvonulás (1959)
Nem tüntetés, felvonulás (1959)
(Forrás: Fortepan / Szent-Tamási Mihály / CC BY-SA 3.0)

A szocialista berendezkedésű országokban a napot munka ünnepe néven ünnepelték, és ugyancsak hatalmas felvonulások kötődtek hozzá – ezek azonban nem tüntetések voltak. Sok olvasónk valószínűleg szülei nyakában ülve, léggömbbel vagy zászlóval a kezében bámulta a hatalmas tömeget egy-egy május elsejei felvonuláson.

Budapesten a Városliget mellett futó Dózsa György úton volt a központilag szervezett felvonulás. Ezért a szinte tér szélességű utat nem hivatalosan Felvonulási térnek is nevezték. És a Városliget másik szélén futó, a Felvonulási térrel párhuzamos utcát pedig 1951-ben Május 1. út névre keresztelték.

A Felvonulási téren 1970-ben
A Felvonulási téren 1970-ben
(Forrás: Fortepan / Angyalföldi helytörténeti Gyűjtemény / CC BY-SA 3.0)

Hercegnők az utcanévtáblákon

A Közlekedési Múzeum melletti, egykori Május 1. utat a szocialista időszak előtt és után is Hermina útnak hívták. Névadója József nádor leánya, Hermina főhercegnő (1817–1842) volt. A hercegnő magyarul is megtanult, és sok jótékonysági akció is kapcsolódott nevéhez. Így a magyarok körében igen népszerű volt. A beteges, hajlott hátú Hermina 1842 telén, mindössze 25 éves korában elhunyt.

Emlékére a mai Hermina úton közadakozásból kápolnát emeltek. A ma is álló, kisebb templomnak is beillő, neogótikus kápolnát Hild József tervezte. Az építkezés még a hercegnő halálának évében megkezdődött, de a kápolna felszentelésére csak jóval később, a szabadságharc után került sor. Az itt futó utat és a környéket is a fiatalon elhunyt hercegnőről nevezték el: ez a városrész ma is Herminamező.

Hermina hercegnő, aki csak 25 évig élt
Hermina hercegnő, aki csak 25 évig élt
(Forrás: Wikimedia Commons / PD)

Egy másik hercegnővel is találkozunk május 1. kapcsán. Ugyanis a XVIII. kerületben található Május 1. tér az 1910-es évektől a második világháború végéig Zita tér néven volt ismert. A teret az utolsó magyar király, IV. Károly feleségéről, a Bourbon-házból származó pármai hercegnőről, Zita királynéról (1892–1989) nevezték el.

A hercegnő és Károly főherceg 1911-ben házasodott össze. Rövid, ám boldog házasságukból nyolc gyermekük született: Habsburg Ottó, Etelka, Róbert, Félix, Károly Lajos, Rudolf, Sarolta és Erzsébet. A Habsburg-ház trónfosztása után a család Svájcba menekült. A mindössze 35 éves Károly 1922-ben influenzában meghalt, utolsó gyermekének születését már nem érhette meg.

Az ifjú pár még nem sejti a jövőt: Károly és Zita esküvője
Az ifjú pár még nem sejti a jövőt: Károly és Zita esküvője
(Forrás: Wikimedia Commons / PD)

A népes családot a spanyol királyi család fogadta be. Zita királyné igen hosszú élete során sosem vette le a gyászruhát. Családjával élt Belgiumban és az Egyesült Államokban is, majd Luxemburgba költözött. 97 éves korában Svájcban, hosszan elhúzódó tüdőgyulladásban hunyt el.

Budapesten a mai Május 1. tér mellett a Várkert rakpart is a magyar királyné nevét viselte 1917 és 1946 között. A második világháború óta azonban a fővárosban nem emlékeztet egyetlen utcanévtábla sem az utolsó magyar királynéra.

Forrás

Ráday Mihály (szerk.) Budapesti utcanevek A–Z

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X