nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • szigetva: @mederi: Én úgy tudom, emlősök már éltek a dinoszauruszokkal együtt is, de ez végülis mind...
    2023. 01. 29, 18:17  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: Nincs ötletem, annál is inkább, mert szegények lehet, hogy egyszerre , vagy ...
    2023. 01. 29, 18:06  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @mederi: "Úgy vélem, hogy még a Pángea időszakában létre jöhetett a kettős au vagy ua hang...
    2023. 01. 29, 12:37  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @mederi: "Janhunen ezt az irányt szerintem jól látja" Nem, semmi ilyesmivel nem foglalkozo...
    2023. 01. 29, 12:29  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Nemrég hivatkozásokat kértél mások állításai mellé. Erre most felsorolsz egy halo...
    2023. 01. 29, 11:05  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mesterséges emberi agyat fejlesztettek

A felnőtt emberi bőrsejtekből kifejlesztett, babszem nagyságú, tudattal nem rendelkező, de minden korábbinál tökéletesebb modell egy öthetes magzat agyára hasonlít, és a teljesen fejlett emberi agy génállományának 99 százalékát tartalmazza.

MTI | 2015. augusztus 23.
|  

Először állítottak elő egy csaknem kifejlett emberi agy modelljét laboratóriumi körülmények között az Ohiói Állami Egyetem kutatói – közölte kedden a The Huffington Post hírportál. René Anand, a columbusi Ohiói Állami Egyetem professzorának közleménye szerint a mesterséges szervképződmény, ha engedélyezik a laboratóriumi alkalmazását, felgyorsíthatja a neurológiai betegségek és rendellenességek, egyebek között az Alzheimer- és a Parkinson-kór, valamint az autizmus, illetve az ellenük alkalmazandó gyógyszerek kutatását.

Anand, aki kedden egy katonai orvosi szimpóziumon mutatta be a fejlesztést a floridai Fort Lauderdale-ben, rámutatott, hogy a felnőtt emberi bőrsejtekből kifejlesztett, babszem nagyságú, tudattal nem rendelkező, de minden korábbinál tökéletesebb modell egy öthetes magzat agyára hasonlít, és a teljesen fejlett emberi agy génállományának 99 százalékát tartalmazza. (Az amerikai fegyveres erők is érdekeltek a mesterségesagy-kutatásban a háborúból visszatért katonák traumás agysérüléseinek és a poszttraumás stresszrendellenesség kezelésének igénye miatt.)

A mesterséges agyat 15 héten át fejlesztették. Anand lehetségesnek mondta, hogy 16-20 hét alatt a hiányzó 1 százaléknyi génállományt is pótolni lehet. A professzor elismerte, hogy más egyetemeken is folynak hasonló kísérletek.

A bejelentésről szintén beszámoló BBC brit közszolgálati médiatársaság szerint az Osztrák Tudományos Akadémia Molekuláris Biológiai Intézetének kutatói 2013-ban jelentették be, hogy egy 9 hetes magzat agyának megfelelő, gondolkodásra képtelen mesterséges szervet állítottak elő. Anand a The Guardian című brit napilapnak úgy nyilatkozott, hogy miközben az osztrák sejtképződmények csak az agy egyes elemeit reprodukálták, az ő modelljében az érrendszeren kívül minden elem megjelenik: a gerincvelő, „az agy összes fő régiója”, több sejttípus, az idegpálya, de még a retina is.

A professzor szerint etikai problémák nem merülnek fel, mert a mesterséges agyat, amely egyébként sem gondolkodik, érzékelés útján nem stimulálják.

A The Huffington Post rámutatott, hogy más kutatók szkeptikusok Anand eredményeivel kapcsolatban, mert azokat közelebbről nem ismerhették meg, és mint azt Zameel Cader, az oxfordi John Radcliffe Kórház neurológus tanácsadója elmondta, a kutatásra vonatkozó adatokat sem publikálták. René Anand és kolléganője, Susan McKay az év folyamán korábban egy startup céget jegyeztetett be az agyi szervképződmény üzleti hasznosítása érdekében. A The Guardian szerint Anand az agymodellel kapcsolatos információkat azért nem tette közzé, mert a vonatkozó szabadalom bejegyzése még nem történt meg.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X