nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hárman párban
Merre horgadsz?

Van-e iránya a horgadásnak? Mit mondtak erről a görögök? Lehet-e három résztvevője egy párbeszédnek? Nagyra becsülte-e Szókratész a nyelvvel való foglalkozást? Lehet-e valami egyszerre helyes is, meg helytelen is?

Kálmán László | 2011. október 5.
|  

G. Éva kérdése nagyon egyszerű, mégis messzire vezet:

Mi a szótő, milyen irányú a horgadás? Az hogy lehet, hogy ugyanaz a szó néha felfelé, néha lefelé „irányul”?

A horgad töve természetesen a horog (ami egyébként ismeretlen eredetű), és eredetileg nyilván úgy használták, mint azt, hogy ’félkör alakban meghajlik’.

Horgadozunk, horgadozunk?
Horgadozunk, horgadozunk?
(Forrás: Wikimedia commons / Kenneth Allen / CC BY-SA 2.0)

Régi szövegekben nagyon gyakori igekötő nélkül, és a lehorgad is elég gyakori, a felhorgad szót viszont csak újabb szövegekben találtam meg. Ugyanakkor nyilván lefelé, felfelé, és bármilyen más irányban is lehet ’félkör alakban meghajlani’, ezzel semmi gondot nem látok (ahogy a hajlik ige is szinte bármilyen irányú határozóval vagy igekötővel összefér).

Viszont az a halvány érzésem, hogy a kérdésben rejlik valamiféle értékítélet (vagy értékítélet iránti igény) is. Mintha a kérdező a gyakoribb lehorgad mellett szokatlannak érezné a felhorgad igét (vagy fordítva), és mintha arra irányulna a kérdése, hogy melyik a „helyes” használat a kettő közül. Ha tévedek, és nem volt ilyen szándéka, én akkor is megragadom a lehetőséget, és ürügyül használom a kérdést arra, hogy egy pár szót szóljak a „helyes” használat fogalmáról.

Mindenkinek javaslom, ha van ideje, olvassa el Platónnak (i.e. 427–?) azt a híres párbeszédét, amelyet az egyik résztvevőről Kratülosz néven szoktak emlegetni. (Nehogy valaki megrójon, hogy párbeszédnek (dialógusnak) hívom, noha hárman beszélgetnek benne, egyszerűen ez a szokás!) Ebben a dialógusban többek közt arról van szó, hogy lehet-e egyáltalán egy kifejezést „helytelenül” használni. Kratülosz azt a nézetet vallja (tanárát, Hérakleitoszt követve), hogy a nevek isteni eredetűek, egy valaminek a jelölésére vannak „teremtve”, elszakíthatatlanul össze vannak kapcsolva azzal, amire utalnak. A másik diák, Hermogenész álláspontja viszont az, hogy a kifejezések használata pusztán konvención, emberek közti megállapodáson alapul, így ha néhány ember egy kifejezés másfajta használatban állapodik meg, mint mások, akkor ők is „helyesen” használják azt a kifejezést. A fordulatos beszélgetés nem éppen jó reklámja a nyelvészetnek: Szókratész kérdéseivel mindkét álláspontot alaposan próbára teszi, és a végén lesújtó véleményt fogalmaz meg a nyelvvel való foglalkozásról.

Hárman párban
Hárman párban
(Forrás: Wikimedia commons / Giovanni Dall'Orto)

A mai nyelvészet nagyjából Kratülosz véleményét osztja, szerinte a nyelv konvenciók, szokások rendszere. Ha elég sokan használják a felhorgad szót, akkor ez szokásnak mondható, és nem minősíthető „helytelennek”. Ugyanakkor van hagyománya John Locke (1632–1704) tanításának is, aki szerint a kifejezések használata azon múlik, hogy milyen képzetek társulnak hozzájuk. Ha a kérdezőben a horgad tőhöz a ’lefelé hajlik’ képzete társul (például azért, mert korábban csak a lehorgad szóban hallotta használni), akkor az ő számára „helytelen” a felhorgad használata. Ha ezt az álláspontot foglaljuk el, akkor viszont a „helyesség” szubjektív fogalom: ami G. Évának „helytelen”, az másoknak simán lehet „helyes”.

Lehet, hogy Kratülosz és Locke nézeteit ötvözni is lehet valahogy. Például mondhatjuk azt, hogy ha elég sok egyén számára a horgad tőhöz egyféle képzet társul (például a ’lehajlik’ képzete), akkor az ő körükben ezt szokásnak tekinthetjük, és akkor az ő csoportjukban „helytelen” a többi használat. De még ebben az esetben is csak a beszélők egyes csoportjaira vonatkozóan tehetünk ilyen állításokat – nincs értelme olyasmit állítani, hogy úgy általában, a magyar nyelvben „helyes”-e valamelyik használat.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 huncsambo 2014. december 1. 22:56

kurta lat. curto curtus : 'shorten, abbreviate'.

lat. cornu : horn. 'szarv'

korona lat. corona : crown

.

GLOLG VOLG

KRIRK KIRK

SZIG SZEG SZÖG : sziget szeglet szögellet

szik szék szök : szikka szék szökken szökdel szökdécs

19.

kert : kerte : kurta : tekerv

girt : girbe : gurba : gubanc

körte : köret : kürt : küret

.

korc kocor gönc konc

kunc kuncs

.

kuligán=kardigán

kupcihér = martalóc cihel kubak

gány gagyi gané tré trágya

.

gurdaly gaz gurdin kóró gyom

.

carpe grabe kapar(int)

kap(isg) chopí/chápe kapishi

DE

szl. kape 'döglik' kope 1. 'ás' 2. 'rúg' ,

grab-li 'gereb', grob/hrob 'sír'

lat. carpo 'pluck, defame' corpo 'body'

.

20.

kúp : kupa : kupola kobak (kupánvág) koponya kápa

kéj : kehely : kád

káva : kavics/kövecs/keve/kő

.

kapaszkodik kepeszkedik gibbeszkedik (biggyeszkedik)

kaptat kepesztet

.

horog hurok : gacsaly guzsaly : kankó kunkor : hupolyag hupa

.

huppan hupa : kotor kút

kepe kepickél : kalangya kalimpál

köpü gödör : kupa kupak

guggol gubbaszt gibbeszt : kucorog kuporog kuporgat

.

gözöly : gödöly göböly

kapa : ásó (horv. kopati ašovom)

kúp - gúla : kín - gola

1 hun 2014. november 22. 23:49

ellentéte horpad.

.

magyarul gyökér hunile juur

közép kiptum kent kum qum

köt kötün között köztes

krirk kör

gyük gyűr gyöm gyön gyűjt gyűl

gug/góc gomb göngy gül

KH: K H G

KIPT KENT KUM GUG 1. közép. góc. köldök. geszt. (→ang. gist)

2.

A kandarog kondorgó kódorgó kóvályog kandics kancsol kajla kaján kajom kajmacs kacskaringó kacs kocs kocsány gacsaly kacifánt kóc kanaf (rojt) kereng kajtárkodik kóricál kószál keszekusza girbegurba görbe (→szl. krivij, krivka) göndör/kondor gabajít kürt (lat. cor, corno) kürtő hajlik +(szl. krám 'rendetlenség') kalancs kalangyul kóborol kalafinta kalakóca kalaj kamuti kajácskasziba kacsiba kaszmál kuszmál kaszmálódik kászálódik kustorog kuncsorog konkoly (vejeg) kankarodik kunkorodik kalocsolódik kulcsolódik

B gajd gajdol (lat. cantare, kántor) kalabál kalatyol galagyol karattyol garattyol kotyog kótyag kótya kottyos katymál kamól kelekótya gelegógyi kotyvaszt katymatol kotyfol kotnyeles kavar galiba

C kasul kasuka kastol gázol haránt

3. [KANY-] [KAM-] [KAJ-] [GAJ-] [HOR-]

A kankó kampó kajmó horgony horog karom gébics gajmó gamó gajhó gáncs kámpor kámpics kajcs kajkó kunkor

[GIR-] [GEL-]

B görnyed görnyeszt göthös gebe girhes gelehes

[KOR-] [KOK-][KONY-]

C kór (→szl. chorij, choroba) kornyad korhad korcs korcsma (→szl. krčma) kókad konyul kanyvad kanyó hervad hamvad

4.

A kalócsa gubanc gubó gomb (→szl. gombík) gomba (→szl. huba) golyó (→szl. gula) göcs (→szl. guča) golyva gombóc gumó gümő gömbölyű göb göbe görvély göröngy göröncs görcs (→ szl. kŕč) göbe koca galacsin(boglya boly) gözsörödik guzsor hólyag hubolyós hupa hupolyag

B köpörög köpörü kuporodik kupac (→szl. kopec, kôpka) kucorog kuckó gubbaszt (vacok)

C. goronc gorc kujak (ököl)

D gémberedik giberedik

5.

A kolozs* (→ném. klausen →szl. kaluž 'tócsa') kaloda (perzs. kalidan? lat.claudo →héb.galúth "fogság') kolostor (→lat. klaustrum ném. kloster szl. kláštor) kalangya kaláka gúzs guzsaly kazal guzsorog gúzslik gibbed/gibbeszt kéve köteg kepe

B kalitka (→szl. klietka) kelepce ketrec

6.

A khurgan halom (→szl. halda) hant (szl. hrob)

B horgad kompol kompolódik

7.

A köpü küpü kaptár kapacsol kád kátyó kátyú kobolya/kopolya hordó (véka)

B horpad homorú gödör

homlít (takar) homály

8.

A gereb gereben gerjed gereblye (→szl. grabli, hrable, hrebeň 'fésű') hárogat

B gar garat garmada (→ang. garrison)

C gönc kelengye göngyöl gürcöl

D (perzs. kharadzs) →harács (→szl. kradnút?) (perzs. harám) →haramia koboz kapzsi

9.

A karám korlát korda kordon (ang. clamp) gát garád (lat.hortus ném.garten, szl.grad/hrad) gátor (ném. gatter/gitter ol.cateratta)

B kéreg hám háncs háramlik hárít hártya harmat kerevet keret káva heveder

10. gerenda gerinc gerely (→ném. ger) gerendely gerendázat gém kopja

KRIRK (→lat. cirk-) 11.

A kar (gör. chorus) karika kör (szl. krug) kerek (szl. okruglij) környék környezet kerület (szl. okrug) kering kerít kert (tör.kert/girt)

B görgő gördül gurul

12. gerezd (lat. cortex crus crtusta franc. croüton ném. kruste) karaj karéj (→lat. karintia) karam karima

13. korhol (→szl. karhá) horkan harag (szl. hnev) (tör. kázi, arab. kádi →szl. kázeň? kázať? zakázať?)

14. karc karcol korcol kerceg korcsolya

15. kotor katat kutat kutakodik (→szl. kutre) katrat katangol kajtat kotúl kotonoz kotorász kotródik

KWASZ 15. kazdag haszon hasznos (→perzs. khaszna, khazander, khazine→arab khazine →tör. khazne, khazinedar/haznadar→magy kasznár→ném.kastner) (szl.kvasz 'kovász')

GORU, GROZE (→ang. gore, →szl. gorkij 'keserű/forró') 16. gaz (→szl. kaz 'romlás') gonosz garázda (→szl. grázel, groznij) goromba (→szl. hrubij) kosz rossz

17. kolomp kalimpál kapálózik rúgkapál kalobál/kalapál kalapács (szl. kladivo, klad, základ) (szl. klampiar) kepickél

18.

A kopog (szl.klope klepe) koppan kopácsol

B kóta (kotta) kótis kótog (koltog) kocog koborcol

kecse kacagány

gerezna köntös

kancsó köcsög korsó gambács

.

*mivel (a latinból és németből is) látható, h a kolozs-gúzs-kolostor egy értelemre vezethető vissza (klausen-klaustrum/kloster) és a szlávban hangtanilag nem tiszta (kaluž/klada-kláštor, lengyel. klasztor) abból az következik, h a kolosh nem szláv eredetű szó.

lat.claudo 'bezár' clausus 'zárt'

gör. ? ang. close closure

viszont ez a gyök csak az oroszban van meg kljauz?, a többi szláv nyelvben nincs, ami kizárja a szlávban a latinból átvételt.

Információ
X