-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Amíg nem volt elektromos zongora, addig az „akusztikus zongora” elnevezés elnevezés nem létezett; azért kellett létrehozni, hogy a hagyományos, húros zongorát megkülönböztessék az új típusútól, a húr nélkülitől.
Zsolt nevű olvasónk meglepett a kérdésével:
Miért nincs olyan nyelvészeti szakszó a magyarban, hogy „retronima” (angol: retronym)? A jelentése világos, jelenleg indokolt is lenne számomra a használata, de sajnos nyomát sem találom az általam hozzáférhető szakirodalomban, sőt még a neten sincs rá hivatkozás, hogy valaha bárki, bárhol leírta, használta volna. Mindez persze lehet, hogy csak az én korlátaim miatt van, ezért is fordultam hozzátok.
A meglepetésemet az okozta, hogy olvasónk nem a retronimákkal kapcsolatos adatokat és vizsgálódásokat hiányolja a nyelvészeti szakirodalomból (persze valószínűleg azt is), hanem magát a szót. Szerinte „nincs olyan nyelvészeti szakszó a magyarban”, hogy retronima, holott ő maga írta le. Éppen nemrég írtam ezeken a hasábokon arról, hogy vajon mikor mondhatjuk egy szóról, hogy „létezik” egy nyelvben. Nos, az olyan latin-görög, elvétve más elemekből épülő szaktudományos szavak, mint például a keréma ’jelnyelvekben önálló funkcióval rendelkező mozdulatsor’ vagy éppen a retronima virtuálisan minden nyelvben léteznek, szerintem még akkor is, ha véletlenül még nem írtak róluk az illető nyelvben, és ezért még nem fordultak elő nyomtatásban.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A retronima egyébként olyan funkciójú lexémát, szótári egységet jelöl, amely úgy utal egy dologra, hogy annak korábban már volt önálló elnevezése, de mivel időközben új típusai jöttek létre az illető dolognak, a megkülönböztetés kedvéért a régi típusra új elnevezést kellett találni. Például az akusztikus zongora elnevezés retronima, mert amíg nem volt elektromos zongora, addig ez az elnevezés nem létezett; azért kellett létrehozni, hogy a hagyományos, húros zongorát megkülönböztessék az új típusútól, a húr nélkülitől.
Könnyen lehet, hogy a retronimákról még nem készült magyar nyelvű írás vagy akár nagyobb írás részlete. Én még sosem éreztem hiányát, ahogy Zsolt, de szívesen drukkolok neki, hogy minél előbb olvashasson ilyet.