-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Megállapodott Magyarország és az Európai Bizottság a magyar médiatörvény módosításában - jelentette be szerdán Brüsszelben Jonathan Todd, a médiaügyekben eljáró Neelie Kroes EU-biztos szóvivője.
Kroes nyilatkozatban üdvözölte a magyar fél által az uniós végrehajtó testülettel közölt módosításokat.
„Nagyon örülök, hogy a magyar hatóságok beleegyeztek a médiatörvény olyan módosításába, aminek nyomán az eleget tesz az EU-jognak – beleértve az Alapvető Jogok Chartáját – az általunk felvetett szempontokból. Tovább figyeljük a helyzetet, és szorosan együttműködünk a magyar hatóságokkal annak biztosítása érdekében, hogy a változtatásokat, amelyekben most megállapodtunk, beillesszék a magyar jogba, és hogy a felülvizsgált törvényt következetesen alkalmazzák a gyakorlatban” – hangsúlyozta nyilatkozatában az EU-biztos.
Jonathan Todd tudomása szerint Magyarország két héten belül hajtja végre a törvény megváltoztatását.
A biztos nyilatkozata és a szóvivő által elmondottak szerint négy kérdésben érték el a magyar médiatörvény megváltoztatását. E kérdések közül háromról korábban is többször volt szó nyilvánosan, a negyedik a törvény tanulmányozása közben később merült fel.
Az első probléma, amit az Európai Bizottság a magyar félnek felvetett, az volt, hogy az eredeti törvény túl széles körre írja elő a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét. A módosítás értelmében a kiegyensúlyozott tájékoztatást csak a műsorszórásra fogják előírni, a lekérhető médiaszolgáltatásokra nem. A műsorszórók esetében a kiegyensúlyozottság követelményének úgy kell majd eleget tenni, hogy egyben tiszteletben tartják az arányosság elvét is.
A második problémát az jelentette, hogy az eredeti magyar törvény vonatkozik a más EU-országokban alapított médiavállalkozásokra is, beleértve a bírságolás lehetőségét. Márpedig az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelv az „eredetország elvének” alapjára helyezkedik, vagyis azt vallja, hogy a médiavállalkozásnak – nagyon szigorúan meghatározott kivételektől eltekintve – csak azon ország médiajogszabályaihoz kell igazodnia, ahol azt megalapították. A végrehajtandó változtatás értelmében a más uniós tagországban alapított és bejegyzett médiavállalkozás nem lesz bírságolható, ha megszegi a magyar médiatörvénynek a gyűlöletkeltés tilalmát kimondó intézkedéseit.
A harmadik gondot az okozta, hogy az eredeti törvényszöveg olyan benyomást kelthet, mintha a regisztráció a szolgáltatásnyújtás megkezdésének előfeltétele lenne, ami ellentmond a vállalkozási szabadságnak. A módosítás világossá teszi, hogy a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatást nyújtó vállalkozásoknak, médiatermékek közzétevőinek, illetve kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtóknak csak azután kell – 60 napon belül – regisztráltatniuk magukat, hogy megkezdték a szolgáltatásnyújtást.
A negyedik probléma – amely menet közben merült fel, és amelyről eddig nyilvánosan nem tett említést az Európai Bizottság – az volt, hogy az eredeti médiatörvény nagyon tágan értelmezhető fogalmakat használ, amikor tilalmazza egyének, kisebbségek, illetve többségek akár ráutalásszerű „megsértését”. A módosítás értelmében a tilalmat a gyűlöletkeltés, illetve a diszkriminációra való felszólítás eseteire korlátozzák.
Todd az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján a médiahatóság összetételével kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva megerősítette az általa korábban már többször elmondottakat. Eszerint az EU-jog előírja ugyan a médiahatóság függetlenségét, de nem fejti ki e függetlenség meglétének tartalmi kritériumait. Így nincsenek olyan uniós jogi előírások, amelyek alapján egyértelműen meg lehetne állapítani, hogy függetlennek tekinthető-e a testület.