A médiatörvény „a jelek szerint problémát okoz" az audiovizuális és médiaszolgáltatásokról szóló uniós irányelvvel (AVMS) összevetve, ugyanis „úgy tűnik, hogy (a törvény) vonatkozik a más tagállamokban létesített médiavállalkozásokra is" – említette Kroes az első aggályt. Felhívta a figyelmet arra, hogy az AVMS az "eredetország elvének" alapjára helyezkedik, vagyis arra az elvre, hogy a médiavállalkozásnak elvben csak az eredet szerinti országban érvényes szabályokhoz kell igazodnia.

Második aggályként azt hozta fel Neelie Kroes, hogy a magyar törvény a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét a műsorszórás területéről – ahol az ilyen követelmény teljesen bevett dolog – kiterjeszti a lekérhető (on-demand) audiovizuális médiaszolgáltatásokra is, beleértve például az egyszerű videobloggereket. Szerinte ez a szabály nem kellőképpen világos, és így az egyéni esetekben túl nagy mérlegelési lehetőséget biztosít, és ezáltal problémákat okozhat „a médiaszabadság szabályozásának arányosságát illetően".

Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter az ülésen védelmébe vette a jogszabályt. Egyebek közt azzal érvelt, hogy összhangot kell teremteni több szempont között. Egyfelől érvényesíteni kell a véleménynyilvánítás szabadságát, másfelől létezik az az igény, hogy a közvéleményt nagy mértékben befolyásoló média ne egyoldalúan tájékoztasson. Kifejtette, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye a törvény értelmében csak a legnagyobb befolyással bíró médiaintézményekre vonatkozik – a nyomtatott médiára nem, mert „ott mindenki azt ír, amit akar".
Kroes harmadik aggálya azzal volt kapcsolatos, hogy korlátokat szabó kritériumok hiányában fennáll az eshetősége a médiaregisztrációs szabályok „túlterjeszkedő alkalmazásának".

E három aggály említésén túl az EU-biztos kitért arra is, hogy továbbra is vizsgálják „a médiahatóság függetlenségére vonatkozó kritérium nehéz kérdését".

Neelie Kroes a LIBE-ülésen beszámolt arról, hogy már december 23-án levélben kért tájékoztatást a magyar hatóságoktól a médiatörvénnyel kapcsolatban.

„Most gondosan áttekintjük a törvény előírásait, és teljes objektivitás mellett fogjuk elkészíteni jogi értékelésünket" – fogalmazott a biztos.

„Teljességgel bízom abban, hogy Magyarország minden szükséges lépést meg fog tenni annak érdekében, hogy az új médiatörvényt a médiaszabadság európai értékeinek és az irányadó EU-joganyagnak, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményének teljes tiszteletben tartása mellett alkalmazzák" – hangsúlyozta a strasbourgi ülésen Neelie Kroes. Emlékeztetett arra, hogy a magyar miniszterelnök világossá tette: kiigazításokat tesznek, ha az Európai Bizottság a jogi elemzés elvégzése nyomán hiányosságokat állapít meg. Hangsúlyozta, hogy a magyar hatóságokkal való folyamatos kapcsolattartás során ő maga „támaszkodik ezekre a biztosítékokra".

Gál Kinga néppárti EP-képviselő az ülés után az MTI-nek nyilatkozva „politikai hisztériakeltésnek" minősítette az ülés összehívását, amellyel nem értett egyet, utólag azonban úgy látja: fontos volt, hogy Navracsics Tibor paragrafusról paragrafusra választ adhatott a törvény nem kielégítő ismeretéből fakadó „tévképzetekre". Szerinte az ülés résztvevői közül „többeknek nem is magával a törvénnyel, hanem inkább a Fidesz kétharmadával volt baja".

Simon Busuttil máltai néppárti EP-képviselő az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: hasznosnak tartja az ülést, mert az hozzájárult az álláspontok megvilágításához. Szerinte a politikai állásfoglalással meg kell várni az Európai Bizottság elemzésének eredményét, addig nem szabad elmarasztaló ítéletet mondani. Az elemzésnek azonban – tette hozzá – meg kell történnie, és ezzel kapcsolatban üdvözölte a magyar kormányfő ígéretét, miszerint ha az Európai Bizottság hiányosságokat talál a törvényben, azokat orvosolni fogják.
Göncz Kinga, a LIBE szocialista alelnöke szerint megfontolandó, „nem kellene-e visszavonni a törvényt" az európai bizottsági vizsgálat eredményétől függetlenül is. Emlékeztetett arra, hogy a magyar elnökségi prioritások között van a keleti partnerség és a bővítés, márpedig ezek esetében a koppenhágai kritériumok, a jogállamiság, a demokratikus intézmények stabilitása is feltétel.

Az MSZP-s EP-képviselő az ülést úgy értékelte, hogy a megfogalmazott kritikákra a kormány képviselője nem válaszolt érdemben, vagy felemás válaszokat adott. Elmondta: azt tervezik, hogy legyenek további meghallgatások is az ügyben. Szerdán, az Orbán Viktor miniszterelnök strasbourgi beszédét követő vitában is egészen biztosan szó lesz erről – tette hozzá.