-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Német kutatók hatvan újszülött sírását elemezve arra a meglepő eredményre jutottak, hogy a német babák másképp sírnak, mint a franciák - mégpedig mindegyikőjük a saját anyanyelvén. Az újszülöttek ugyanis már az anyaméhben magukévá teszik szüleik nyelvét.
A nyelvek dallama és ritmusa különbözik, és ez rögződik magzati korban – állapította meg Kathleen Wermke, a würzburgi orvosi egyetem kutatója és csapata. Az újszülöttek pontosan azokat a dallammintákat részesítik előnyben, amelyek anyanyelvük jellegzetességei - írták a kutatók a Current Biology című folyóiratban a Die Welt című német lap internetes kiadása szerint.
A vizsgált három-öt napos csecsemők egy része Németországból, másik része Franciaországból származott. A babák sírását mikrofonok vették fel, majd később számítógép elemezte a frekvenciaspektrumokat, a dallamkontúrt és a maximális hangmagasságot. A német csecsemők sírásának dallama gyakrabban kezdődött tetőponton, majd a vége felé elhalt. A francia babák sírására ezzel szemben inkább az emelkedő dallamív volt jellemző, amelynek a végére került a hangsúly.
Ez a tendencia a két nyelvben is megtalálható: a francia gyerekek a papa szó második szótagjára helyezik a hangsúlyt, ha apjukat hívják, míg a németek az elsőre. A német babáknál is előfordul a dallamív végének a hangsúlyozása, de gyakrabban „nyomják meg” a sírás elejét.
Régóta ismert, hogy a gyerekek már az anyaméhben felismerik szüleik hangját. Wermkéék azt kívánták bizonyítani, hogy a nyelv elsajátítása a többi főemlőssel ellentétben már a sírás dallamánál megkezdődik. A csecsemők képesek módosítani sírásuk ívén, sőt különböző ritmusokat váltogatnak, miközben az anyaméhben tanultakat alkalmazzák.
Az új ismeretek ahhoz is hozzájárulhatnak, hogy időben lehessen felismerni a nyelvi hiányosságokat.