nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Malingvisztika és mboszkodiktiaszaurusz
Mali nyelvei

A polgárháború kapcsán utánanéztünk a Maliban beszélt nyelveknek. Természetesen nem mutatjuk be mind a negyvenegynéhányat, de sor kerül néhány (számunkra) furcsa hangra, betűre és jelenségre – még egy kitalált dinoszaurusznak is nyomába eredünk.

nyest.hu | 2013. január 20.
|  

Az elmúlt héten sokszor hallhattunk Maliról, a közép-afrikai államról. Az ország lakossága a magyarországinak csaknem másfélszerese (a 2009-es adatok alapján 14 és fél millió), az ország területe viszont Magyarországénak több mint tízszerese – ennek azonban jelentős, északi része szinte lakatlan, a Szaharára esik. Az ország nemzeti jelmondata Un peuple, un but, une foi, azaz ’Egy nép, egy cél, egy hit’, ami kicsit meglepő az ország etnikai sokszínűségét nézve. Jelenleg Maliban vallásháború dúl, pontosabban az északi radikális iszlamista csapatok próbálták megdönteni a szekuláris kormányt. Mali lakosságának 90% muzulmán, 5%-a keresztény és 5%-a valamilyen természetvallás követője.

Minket persze elsősorban az érdekel, milyen Maliban a nyelvi helyzet. Az ország hivatalos nyelve a francia, de több, mint 40 helyi nyelvet is beszélnek az országban. Franciául azonban nem mindenki tud: mivel a lakosság nagy része iskolázatlan, lehetőségük sincs elsajátítani a nyelvet (a lakosság negyede-fele írástudatlan is).

A hétköznapi életben az érintkezés nyelve (lingua franca) a bambara: ezt a nyelvet az ország lakosságának 80%-a beszéli valamilyen szinten. A bambara a mande nyelvek közé tartozik: a mande nyelvek pedig a niger-kongói nyelvcsalád egy ágát alkotják. Mande nyelveket nem csupán Maliban, hanem szerte Nyugat-Afrikában beszélnek, és a nyelvi vagy etnikai határok csak a legritkábban esnek egybe az államhatárokkal. A bambarának van két nagyon közeli rokon nyelve, a malinke és a djula: a hármat összefoglalóan mandingnak nevezik. Egyes osztályozások szerint a manding egy nyelv, a bambara, a malinke és a djula pedig a fő nyelvjárásai.

Mali lakosságának is csak a fele beszéli anyanyelvként valamelyik mande nyelvet, mintegy hatoduk a egy másik niger-kongói nyelv, a szenegambiai ágba tartozó fula (más néven ful, fulfulde stb.) beszélője. Minden nyolcadik mali lakos egy gur nyelv, a szenufó vagy a bua beszélője – természetesen a gur nyelvek is a niger-kongói nyelvcsalád egyik ágát képviselik. A lakosság tizede viszont tueregül beszél: ez a berber nyelvek közé, azaz az afroázsiai nyelvcsaládba tartozik, azaz a héber, az arab és a kopt rokona. Mivel a berberről korábban már részletesebben is írtunk, az alábbiakban csak a fula és bambara érdekes vonásaiból csemegézünk.

A niger-kongói nyelvek Nyugat-Afrikában
A niger-kongói nyelvek Nyugat-Afrikában
(Forrás: Wikimedia Commons / Ulamm, Doctor Dodge)

A fula

A fula egy tipikus niger-kongói nyelv, legalábbis abból a szemszögből nézve mindenképp, hogy számtalan főnévi osztályt különböztet meg: szám szerint 25-öt. Minden főnévi osztály a maga módján jelöli az egyes és a többes számot (a fulában egyébként a többes szám igen gyakran szabálytalan alakú, pl. gorko ’férfi’ – worbe ’férfiak’, wordu ’kutya’ – gordi ’kutyák’), adott formában járul hozzá a névelő, saját külön névmási alakkal lehet rá utalni, és egyeztetődik velük a melléknév. Azaz: lényegében úgy működik a rendszer, mint az ismertebb európai nyelveknél a nem, csakhogy itt jóval több „nem” van. Ezek az osztályok viszont sok mindent megkülönböztetnek, de éppen a biológiai nemet nem.

A főnévi osztályok általában jellemzőek a niger-kongói nyelvekre, általában a bantu példák az ismertek, a szuahéli kapcsán mi is részletesebben írtunk róla. Míg a bantu nyelvekben általában prefixumok (a szó elejéhez kapcsoló toldalékok) jelzik az osztályokat, addig a fulára inkább a mássalhangzó-váltakozások jellemzőek: ugyanazok a szavak a ragozás során (pl. egyes és többes számban) más-más mássalhangzóval kezdődnek. Többek között ilyen váltakozásokat találunk: w ~ b ~ mb, r ~ d ~ nd, w ~ g ~ ng, f ~ p, h ~ k stb.

Fula szájtetoválás
Fula szájtetoválás
(Forrás: Wikimedia Commons / Ferdinand Reus / CC BY-SA 2.0)

Mellékesen jegyezzük meg, hogy az ilyen betűkombinációkkal kezdődő afrikai helynevek ihlethették a Jóbarátok című sorozat egyik jelenetét. Ebben a Rosst pályáztató kutató – aki Ross barátnőjének volt barátja – szándékosan olyan kérdéseket tesz fel, amelyekre Ross nem tudhatja a választ. Többek közt egy általa kitalált őshüllő nevét betűzteti le. A nem létező Mboscodictiasaur (mboszkodiktiaszaurusz), ám ilyen esetekben az angolban a szókezdő m-et nem ejtik. Ross itt látszólag esélytelen volt, ám a barátnő később tudja a helyes megoldást: a kitalát őslény neve ugyanis bizonyára a kongói Mbosco-tó nevéből származik. Ilyen tó persze a valóságban nincs, csak a sorozatban.

A fenti esetekben a mb, nd, ng egy úgynevezett prenazalizált zárhangot jelöl: ezek képzésekor a levegő kezdetben az orrüregen át távozik (mint az [m], [n], [ng] képzésekor – utóbbi a magyaban pl. a sonka, Kinga szavakban találjuk), ám a szájüregben a zár felpattan (mint a [p], [b], [t], [d], [k], [g] képzésekor), és a levegő végül a szájüregen áramlik ki. Az egész kombináció mégis egyetlen hangot alkot, akár a pl. a magyart [c], [cs] esetében (melyek a [t]+[sz], [t]+[s] kombinációhoz hasonlóan képződnek).

A fula üdvözlési szokások számunkra nem kevésbé szokatlanok
A fula üdvözlési szokások számunkra nem kevésbé szokatlanok
(Forrás: Wikimedia Commons )

A fulában más, magyar – és európai – szemmel egzotikusnak tűnő hangokat találunk: az ábécében Ɓ/ɓ és a Ɗ/ɗ olyan hangokat jelölnek, melyeket a [b]-hez, illetve a [d]-hez hasonlóan ejtenek, ám e hangok képzésekor a levegő nem kifelé áramlik a szájüregben, hanem befelé (az ilyen hangokat hívják implozívnak). Szintén különösnek tűnhet a Ƴ/ƴ betűvel jelölt hang: ennél a hangszalagok pattannak fel (úgy,a hogy a [p] vagy a [b] esetében az ajkak stb.), de eközben még egy [j] szerű hangot is ejtenek.

A fula helyesírásában a különböző államok között eltérés vban: az [ny] hangot például a magyarhoz hasonlóan ny jelöli Nigerben, Nigériában, Kamerunban és Csádban, nj Maliban, Burkina Fasóban, és még egy sor orszában, de ɲ Guineában. A magánhangzó-hosszúságot van, ahol betűkettőzéssel jelölik, van, ahol nem.

A bambara

A fulával szemben a bambara nem tipikus niger-kongói nyelv, hiszen nincsenek benne főnévi osztályok – ahogy általában a mende nyelvekben sem. Tipikus viszont azért mert tonális nyelv, azaz a szótag dallam lehet jelentésmegkülönböztető szerepű (a fula viszont nem tonális, ahogy a már említett bantu szuahéli sem). Igaz, a bambara csak két tónust különböztet meg, míg más niger-kongói nyelvek akár hármat is. 

Jellegzetes bambara szobor
Jellegzetes bambara szobor
(Forrás: Wikimedia Commons / Brooklyn Museum / CC BY-SA 3.0)

A bambara nem ismeri a nyelvtani nemet, de a főneveken toldalékokkal tudják jelölni, hogy férfit vagy nőt jelöl-e az adott szó. A fulával szemben a többes szám képzése szabályos: a -w toldalékkal történik.

A bambara meglehetősen szigorúan SOV-szórendű nyelv, azaz a mondat elején az alany, a végén az állítmány (ige) áll, az összes többi mondatrész pedig ezek közé kerül.

A bambara írásában is találunk európai szemmel nézve furcsa betűket: az ɛ és az ɔ a nyíltan ejtett [e]-t és [o]-t jelöli (utóbbi a magyar [a] felé közelít). (Ezeket a hangokat korábban az è, illetve ò betűk jelölték. Korábban a bambarában is az ny jelölte az [ny]-t, újabban viszont inkább a ɲ, illetve Szenegában az ñ jelöli.

A bambarát ma főként latin betűkkel írják, de korábban az arab írás, illetve az abból fejlődött, korábban már általunk is bemutatott n’kó írást is használták (illetve ritkábban használják ma is). Ezzel nem csak a bambarát írják, de más nyelveket is.

Források

Fodor István szerk.: A világ nyelvei

A Wikipedia vonatkozó szócikkei

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
12 Krizsa 2013. január 21. 11:08

Mekkora vicc lesz nemsokára ezekből indogermán, oppardon, indoeurópai "szabályos" hangmegfelelésekből:-).

Azt csodálnám, ha Afrikában is el lehetne valahogy boldogulni velük. Persze, hogy nem lehet. Afrikában! Hiszen onnan jött az egész nyelvi felfordulás!

De nem aggódok, majdcsak kitaláltok valami újat, nyelvészek - "a nyelvek folyton változnak"mindennapi imádkozásotok mellé.

Hogy mondjuk Afrikában a "szabályosság" nem is úgy működik, meg a beszédhangok se olyanok, hanem egészen amolyanok. S Afrikában a "szabályosság" először visszafelé fordul, aztán hullámzásba kezd.

11 Fejes László (nyest.hu) 2013. január 21. 08:14

@Roland2: Mi alapján tűnik vitatottnak? Azért, mert valakik vitatják? Esetleg Marcantonio?

Ahogy te is írod, egy-két ág vitatott odatartozása még nem kérdőjelezi meg a nyelvcsalád létét. Azt nem értem, hogy „valamint a benue-kongói és a bantu nyelvcsaládok között nem mutathatók ki hangtörvények” – szabályos hangmegfelelésekre gondolsz? Azt nehezen tudom elképzelni, hogy míg X és Y (feltételezett) ág között nincsenek szabályos hangmegfelelések, addig X és Z, Q, P, R stb., illetve Y és Z, Q, P, R között is vannak. Ha pedig nem így van, akkor amelyiknek vannak megfelelései a többi ággal, az a nyelvcsalád tagja, amelyiknek nincsenek, az nem. Én elhiszem, hogy vannak jogos kétségek is, de amit írsz, annak nincs sok veleje.

S mivel a tudomány mai állása inkább az összetartozás mellett van, addig nem hiszem, hogy „említeni kellett volna,h. niger-kongói nyelvcsalád terminus csak egy földrajzi,mesterséges besorolást takar”.

10 maxval 2013. január 20. 14:06

Azt tudjátok, hogy mi Mali egyetlen légitársaságának a neve?

Megmondom: Malév.

De ez csak vicc volt.

9 Roland2 2013. január 20. 13:16

@Fejes László (nyest.hu): Hát nekem eléggé vitatottnak tűnik - legalábbis a mostani osztályozás formájában - ,még a Wiki cikk is említi a dogon,ubangi,mande,atlanti és kordofáni ágakat érintő vitákat. Fodor István A világ nyelvei és nyelvcsaládjai ( 2004 ) c. könyvében a gur, és a kva nyelveknél említi a rokonítás bizonytalan voltát, valamint a benue-kongói és a bantu nyelvcsaládok között nem mutathatók ki hangtörvények. De igaz, ez még nem cáfolja más ágak genetikus összetartozását vagy egy egykori alapnyelv létét. Ahogy a könyv megjelenése óta is történhettek változások vagy eredmények az afrikai nyelvek kutatását illetően.

"ha valami csak földrajzi besorolás, akkor nem nevezhetjük nyelvcsaládnak " Hibásan fogalmaztam : földrajzi alapú besorolást értettem alatta ( bár ez szintén vitatható,mivel ezeket a nyelveket elég széles sávban beszélik Afrikában ).

8 El Vaquero 2013. január 20. 13:15

Valóban, olvasni még meg kell tanulnom. Mentségemre legyen mondva, hogy a falu nyelv hangmintájában sem hallok ilyet:

www.youtube.com/watch?v=n3cOZK28CuQ

7 Fejes László (nyest.hu) 2013. január 20. 13:03

@El Vaquero: A cikk szerint a fulában vannak implozívák, a bambaráról ilyesmit nem állít.

@Földönkívüli: Ezt reméljük mi is.

6 Sultanus Constantinus 2013. január 20. 11:37

@Fejes László (nyest.hu): Nekem mindegy, legfeljebb az emberek majd levonják a következtetést...

5 El Vaquero 2013. január 20. 11:22

Lemaradt a legfontosabb. Hangminta bambara nyelven:

www.youtube.com/watch?v=x7N2_HvtumQ

Egyébként sehol nem hallok benne implozívákat, de lehet csak én vagyok süket.

4 Fejes László (nyest.hu) 2013. január 20. 10:33

@Roland2: Arról nem is szólva, hogy ha valami csak földrajzi besorolás, akkor nem nevezhetjük nyelvcsaládnak, az olyan kijelentések, hogy „az X nyelvcsalád nem genetikai rokonságot takar, csak földrajzi besorolás”, ab ovo értelmetlenek.

3 Fejes László (nyest.hu) 2013. január 20. 10:31

@Földönkívüli: Azt is sokszor leírtuk, hogy felesleges a helyesírásn rugózni.

@Roland2: „Some scholars have doubted whether the Niger-Congo languages is a valid genetic unit or rather a typological[disambiguation needed] grouping, but specialists today consider it to be a valid phylum, although there is no consensus on the subclassification.” (en.wikipedia.org/wiki/Niger%E2%80%93Congo_languages )

„[...] it is sometimes suggested that Niger-Congo is merely a typological and not a genetic unity. This view is not held by any specialist in the phylum [...]” (Kay Wiliamson and Roger Blech: Niger Congo. In: African Languages. An Introduction. Edited by Bernd Heine and Derek Nurse. Cambridge University Press, 2000)

2 Roland2 2013. január 20. 10:08

Azt azért említeni kellett volna,h. niger-kongói nyelvcsalád terminus csak egy földrajzi,mesterséges besorolást takar ( amiért a megnevezés létrehozóját,Greenberget még most is sokan kritizálják ),ezek a kisebb nyelvcsaládok,nyelvek valójában nem rokonai egymásnak. Valódi rokonságot csak a bantu,a nyugat-atlanti és talán a mande nyelvek mutatnak ( de az említett 3 nyelvcsalád egymással genetikusan nem rokon ).

1 Sultanus Constantinus 2013. január 20. 09:50

"de több, mint 40 helyi nyelvet is beszélnek az országban."

Az egyik cikkben épp arról írtok, hogy mikor (nem) kell vessző a "mint" elé, itt meg ti is leírjátok hibásan...

Információ
X