nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • szigetva: @aphelion: Én nem tudom, van-e különbség, bevallom, nekem eddig az nem tűnt fel, hogy erre...
    2019. 09. 16, 17:17  Anti-PC shaming
  • szigetva: @Cypriánus: www.youtube.com/watch?v=zvgZtdmyKlI
    2019. 09. 16, 17:15  Anti-PC shaming
  • csillagszemű: Ha már nyelvmentés: 1. www.melano.hu/csinaltam_ahogy_tudtam_int...kipedia_alapitojaval Men...
    2019. 09. 16, 13:14  Nyelvmentés sorozatokkal
  • aphelion: @szigetva: Hehe, és mindkettőre van Nyest cikk is a találatok között: www.nyest.hu/hirek/m...
    2019. 09. 16, 12:34  Anti-PC shaming
  • Cypriánus: @Mártonfi Attila: Nyilván aki támadja a PC-t az csak náci lehet. Na persze . Nem mondom ho...
    2019. 09. 16, 11:57  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A szövegszerkesztés története 3.
Lett képük hozzá

Hogyan képzelték a hetvenes években a jövőt? Az IBM ekkoriban kezdett kifogyni a képzelőerőből, így majdnem Kanada lett a világ szövegszerkesztő-nagyhatalma, sőt, még egy kínai kisvállalkozó is megszorongatta a kék óriást. De nem elég a jövőbe látni, a pénzügyekhez és az örökösök kiválasztásához is érteni kell. Brutális konkurenciaharcok és amerikai álom!

Takács Boglárka | 2011. július 4.
|  

Sorozatunkban legutóbb arról esett szó, hogyan tarolta le az IBM az elektromos írógépek piacát a múlt század hatvanas éveiben. A cégnek sikerült bedobnia a köztudatba a „szövegszerkesztés” fogalmát, és meggyőznie a vásárlókat arról, hogy szükségük van erre a meghökkentő újításra. A korai készülékeknek azonban számos hiányossága volt, és erre a fogyasztók is kezdtek ráébredni. Több cég is ki tudta használni a kínálkozó lehetőséget... A jövő elkezdődött?

Eredetileg a hadseregnek készült
Eredetileg a hadseregnek készült
(Forrás: Wikimedia commons / Joi Ito / CC BY 2.0)

Képernyő nélkül nem az igazi

Az IBM hegemóniája nem tartott örökké: a vetélytársak már a hetvenes évek elején kezdtek magukhoz térni. Habár az IBM szövegszerkesztésre alkalmas elektromos írógépei képesek voltak adattárolásra és különböző szövegformázási műveletekre is, nem volt képernyőjük. Típustól függően legfeljebb azt tudták egyszerű számokkal kijelezni, hogy a szalagon tárolt szövegrészek közül hányas sorszámú van éppen betöltve, ennél többet nemigen.

A számítástechnikában viszont ekkor már jó húsz éve léteztek grafikus felületek, úgyhogy érdemes rövid kitérőt tennünk, hogy pontosan láthassuk, mit is hiányoltak a vásárlók a szövegszerkesztésből!

Az ötvenes években még csak a hadsereg használt ilyen technológiát. Épp az IBM épített az amerikai légierőnek olyan ellenséges bombázókat észlelő rendszert, amely kör alakú képernyőn jelenítette meg az észlelt repülőgépek mozgását, és egy stílszerűen pisztoly formájú fényceruzával lehetett kezelni. Az operátor rábökött a megfelelő célpontra, meghúzta a ravaszt (ez volt a klikkelés korabeli megfelelője), és a rendszer nyomban ráirányozta az objektumra az elhárító rakétákat. A következő videóban mindezt megnézhetjük, csak bírjuk ki vihogás nélkül:

Ős-tablet és ős-egér

Szélesebb nyilvánosság elé csak a hatvanas években kerültek a hasonló felhasználói felületek. 1962-ben készítette el Ivan Sutherland a Sketchpad nevű programot, amivel a képernyőre lehetett rajzolni, és ezekkel a rajzokkal a számítógép aztán műveleteket is tudott végezni. A mai tablet PC-k elődjéről szintén van videónk:

Érdekes módon az egér és az egérrel vezérelt kurzor megjelenésére jóval tovább kellett várni. Douglas Engelbart kutatócsoportja 1968-ban mutatta be egy szakkonferencián az oN-Line System (NLS) nevű kezelőfelületet. Az egérrel és billentyűkkel egyaránt vezérelhető NLS számos más újítást is tartalmazott, például itt jelentek meg először használható formában a később a web alapjává vált hiperlinkek. Engelbart másfél órás előadása felforgatta a számítástechnikát, később minden idők legnagyobb bemutatójának is elnevezték. (A Youtube-on végignézhetjük, habár mai szemmel kicsit vontatottnak tűnik.)

Mindenki fellelkesült és képernyőt akart, ez pedig a szövegszerkesztők piacára is kihatott. A következő, 1969-ben készült amerikai rövidfilmben megnézhetjük, hogyan képzelték akkoriban a házi számítástechnika jövőjét. Jól látható a rengeteg monitor:

Kanadai tiszavirágzás

Habár az IBM a grafikus felületek egyik úttörője volt, és ők alkották meg a szövegszerkesztés fogalmát is, a kettőt mégsem ők kombinálták össze először. Az AES nevű kis kanadai cég fedezte fel a hiányt, és 1972-ben dobta piacra az AES-90 elnevezésű szövegszerkesztő gépet. Az AES-90 már egészen hasonlított egy mai számítógépre: volt képernyője, billentyűzete, és floppy-lemezre tudta menteni a szerkesztett szöveget. (A floppy-lemezt szintén az IBM egyik mérnöke találta fel, még a hatvanas évek végén.) Viszont ez a készülék szövegszerkesztésen kívül semmi másra nem volt képes: ott még nem tartott a technika, hogy megfizethető és egyszerűen használható általános célú számítógépek kerüljenek minden irodába.

A hátrányból előnyt kovácsoltak: „Hihetetlenül egyszerű, egyszerűen hihetetlen”, szólt az AES-90 reklámszövege, a gépet pedig vették, mint a cukrot. Az AES szinte azonnal Kanada leggyorsabban növekvő cégévé vált, csak hogy aztán a mélybe zuhanjon. Hiába volt a termék maga nagyszerű, néhány elhibázott üzleti döntésnek köszönhetően a cég hamarosan összeomlott.

Az üzlet világában tájékozatlan kanadai mérnökök mindig csak akkor álltak neki befektetőt vagy társat keresni, amikor kifogytak a pénzből. Hamar megmutatkozott a kanadai székhely hátránya is: amerikai forgalmazóra volt szükségük, mert az USA volt a szövegszerkesztők legnagyobb felvevőpiaca. A Lanier nevű vállalatot választották partnernek, de az együttműködés nem ment zökkenőmentesen.

Habár az eladások csúcsokat döntöttek, a Lanier vezetése elégedetlen volt a készülék minőségével, és egy idő után úgy döntött, inkább saját szövegszerkesztőt dob piacra. Az AES közben többször is gazdát cserélt, még a kanadai állam is beszállt a cégbe, de hiába. Az AES az amerikai piac elvesztését nem tudta kiheverni - a nyolcvanas évek közepéig elvegetált, de csupán önmaga halovány árnyékaként... az affér résztvevői pedig még sokáig mutogattak egymásra.

Kínai név, amerikai termék

Az AES helyébe léptek mások: számos vállalat állt neki monitorral ellátott szövegszerkesztő gépeket gyártani. A változások legnagyobb győztese An Wang kínai származású amerikai mérnök saját magáról elnevezett cége, a Wang Laboratories volt. Wang még az ötvenes években keveredett szabadalmi csatározásba az IBM-mel, és ettől fogva életcéljának tekintette, hogy legyőzze a kék óriást. Családi vállalkozása eleinte asztali számológépeket gyártott – a számos extra funkcióval ellátott készülékeket több ezer dollárért árulták kutatóknak, mérnököknek. Majd Wang a hetvenes évek elején felismerte, hogy a számológépek olcsó tucattermékké fognak válni, és a szövegszerkesztő-piacra próbált betörni.

Az első, még képernyő nélküli Wang szövegszerkesztők IBM Selectric elektromos írógépekre épültek. Az adatkezelést Wang elektronika végezte, de maga a gépelés a hozzákötött Selectricen zajlott. A vásárlók azonban nem tolongtak, mert a nyomtatási kép meglehetősen egyenetlen volt. Az okokat keresve kiderült, hogy az IBM a Wang részére szállított Selectricekből nemes egyszerűséggel kihagyott egy rugót!

A Wang emblémája. Sok irodai dolgozó nézhette naphosszat
A Wang emblémája. Sok irodai dolgozó nézhette naphosszat
(Forrás: Wikimedia commons / Dpbsmith)

A Wang Laboratories azonban megküzdött a kezdeti nehézségekkel, és munkatársai számos szövegszerkesztő gépet fejlesztettek ki, előbb olyanokat, amelyek csak egy sornyi szöveget tudtak kijelezni, majd valódi képernyővel ellátottakat is. A cég hamarosan piacvezetővé vált, de An Wang rájött, hogy a siker múlandó: a számológépekhez hasonlóan a szövegszerkesztő gépek is előbb-utóbb zsákutcának fognak bizonyulni. A vállalat ezért először más kisebb programokat is futtatni képes szövegszerkesztők, majd általános célokra is alkalmas számítógépek gyártásába fogott. An Wang már azt tervezgette, hogyan fogják a kilencvenes évek közepére túlnőni az IBM-et, de amikor visszavonult és fia kezébe adta az irányítást, a vállalat hamarosan csődöt jelentett.

An Wang. A jövőbe látott, de hiába?
An Wang. A jövőbe látott, de hiába?
(Forrás: Ensemble Computing Portal)

A szövegszerkesztő gépek jövőjéről szóló jóslat mindenesetre beigazolódott, a nehézkes és csak egy feladatra alkalmas berendezések lassan átadták helyüket az egyre kisebbé és gyorsabbá váló számítógépeknek. Az első házi számítógépre készült szövegszerkesztő programot azonban nem valamelyik cégóriás fejlesztette ki, hanem egy amerikai filmes és hobbiműszerész, aki elektromos írógépnek szerette volna használni a számítógépét... de erről majd legközelebb!

Források

A Brief History of Word Processing (Through 1986)

AES: A Canadian cautionary tale

Wang 1200/1220 / Wang OIS

Wikipédia Wang Laboratories szócikk

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Lalika 2011. július 4. 16:14

"what the wife selects on her console will be paid by for the husband on his counterpart console"

csak egy icipicit szexista a korabeli IBM :)))

1 siposdr 2011. július 4. 15:13

Én személy szerint nagyon élvezem ezt a sorozatot.

A jelen részt olvasva eszembe jutott az 1980-as évek végén a Kontakta ózdi egységében gyártott Konta??? 2000 tip. szövegszerkesztő, amely az általa ellátott funkciókat illetőleg nagyon hasonlított az AES gépeire. Persze nem IBM, hanem Robotron (de szintén gömbfejes!) írógépet működtetett.

Akkor még ugyebár nagyban létezett a KGST. A mieink ezt a gépet a moszkvai székházban is szerették volna használni, azonban szovjet elvtársaink nem engedték meg, mert attól féltek, hogy a közelben lévő USA nagykövetségen a berendezés által keltett elektronikus zajokat venni fogják tudni és azt analizálva fel tudják majd deríteni, hogy milyen tartalmú szöveget is szerkesztettek/nyomtattak ki a géppel.

Információ
X