-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A Microsoft a kezdetektől fogva úgy tervezte, hogy a szövegszerkesztője majd a saját grafikus felülete alatt fog rendesen futni. De amikor a Windows megjelent, Word még nem volt hozzá... Az Apple előreléphetett volna, de Steve Jobs ezúttal nem volt eléggé előrelátó?
Sorozatunk előző részét azzal fejeztük be, hogy a Microsoft megjelentette ma is piacvezető szövegszerkesztőjét, a Wordöt. De pontosan hogyan is nézett ki a Word indulása, és miért kellett éveknek eltelnie, hogy mind a felhasználók, mind a rivális szoftvercégek komolyan vegyék a Microsoft programját? A nagy áttöréshez szükség volt még az olcsó házi számítógépeken futó grafikus felületre is, ráadásul időközben megjelent a színen a későbbi nagy ellenfél, az Apple...
Ingyen adták
A Microsoft 1983-ban dobta piacra a Word első verzióját. A Word ekkoriban mindenki egybehangzó véleménye szerint nem volt igazán jó termék, sőt; de a Microsoft célja nem is az volt, hogy huszáros lendülettel elsöpörje a konkurenciát. Egyszerűen csak be akarták dobni a köztudatba, hogy nekik is vagy egy szövegszerkesztőjük. Ennek az érdekében kitaláltak egy ekkoriban teljesen új, azóta bevetté vált marketingmódszert: a Word 1.0-t a PC World számítástechnikai magazin ingyenes mellékleteként is terjesztették.
Kevéssé köztudott, hogy a Microsoftnak nem az MS-DOS volt az első operációs rendszere. Egy a maga korában meglehetősen sikeres Unix-változatot is készítettek, ez volt a Xenix – a Word 1.0 szintén megjelent Xenixre. Mindez azért különösen bizarr, mert a Microsoft később a nagygépeken elterjedt Unix-rendszerek, majd a szintén Unix-szerű Linux ádáz ellenségévé vált.
Ekkor még a házi számítógépeken nem terjedtek el a grafikus felületek, a Microsoft pedig kimondottan grafikus felületen futó szövegszerkesztőt szeretett volna gyártani. A Word több platformra is elkészült, de legnépszerűbb verziója a Microsoft saját PC-s operációs rendszere, az MS-DOS alatt futott: ez a Microsoft Disk Operating System, azaz Microsoft lemezkezelő rendszer rövidítése. A cég azonban már ekkor bejelentette, hogy hamarosan megjelenteti a Microsoft Windowst, ami ekkor még nem önálló rendszernek készült, hanem az MS-DOS grafikus kiegészítőjének.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Nehéz szülés
Az ’ablakok’ jelentésű Windows azonban igen nyögvenyelősen készült, és ez a Microsofton belül is nagy súrlódásokra adott alkalmat. A cégvezetésben a nyugodt viták helyét egyre gyakrabban vette át a kiabálás. Allen teljesen felépült, jelenleg is jó egészségnek örvend. Microsoft-részvényei nagy részét megtartotta, így ma ő a világ ötvenhetedik leggazdagabb embere. Napjainkban befektetésekkel foglalkozik és jótékonykodik, többek között orvostudományi kutatásokat támogat. A társalapító Paul Allen ekkor már nem dolgozott a vállalatnál – 1982-ben súlyos rákbetegsége után úgy döntött, inkább nyugdíjba vonul. Bill Gates és a Windows fejlesztését menedzselő Steve Ballmer azonban egyre többet küszködtek – egy idő után már a munkatársak élceinek is célpontjaivá váltak. Amikor Ballmer eladta a házát, a belső céges hírlevélben az volt olvasható, hogy a háznak vannak ablakai, de Ballmernek nincsenek... A Windows első változatából pedig annyi mindent ki kellett hagyni, hogy azzal viccelődtek, helyesebb lenne egyes számban, Windownak nevezni. Ballmer elbeszélése szerint amikor Gates a már használható Windowst tesztelte, úgy a kilencvenkilencedik programhiba környékén elszakadt nála a cérna, és üvöltve esett Ballmernek.
A Windows 1.0 végül sok csúszás után 1985-ben került piacra. A következő, 1986-os reklámfilmben maga Ballmer próbálja meggyőzni a nézőket arról, hogy a Windows mennyire csodálatos, ráadásul nagyon olcsó is: nem ötszáz vagy ezer dollárba kerül, hanem csak kilencvenkilencbe. Ez tényleg jó ár volt, habár az is kellett a sikeres eladáshoz, hogy a leendő vásárló ne kapjon szívrohamot Ballmer előadásmódjától...
A videó említi a Microsoft Write nevű szövegszerkesztőt – ez meglehetősen fapados volt, de a Windows alapkiszerelésben tartalmazta. A Word windowsos változata ekkor még nem volt készen, a Microsoft ha akarta volna, sem tudta volna a Windowszal együtt kínálni. Mára a Write gyakorlatilag elfelejtődött, még a Microsoft saját dokumentumfilmes sorozata sem említi. Hogy teljes legyen a zűrzavar, több más terméket is Microsoft Write-nak hívtak, például ilyen volt a Word Atari ST számítógépekre készült változata.
Egy harapás az almába
A Microsoft vezetői azonban nem ülhettek nyugodtan babérjaikon. Az előző részben olvashattuk, hogy a cégalapítókat a Xerox PARC kutatóközpontjában elkészített futurisztikus grafikus felület ihlette meg. Ennek hatására vették fel a vállalathoz a Xerox vezető szövegszerkesztő-fejlesztőjét, Charles Simonyit. De nem csak Bill Gates járt a Xeroxnál, hanem az Apple közelmúltban elhunyt vezéregyénisége, Steve Jobs is. Jobs szintén ráeszmélt arra, hogy a jövőt látja, és maga is sikerrel csábított át mérnököket a Xeroxtól a saját cégéhez.
Elterjedt tévhit, hogy a Microsoft az Apple-től nyúlta le a grafikus felületet, de ez így nem igaz: mindkét vállalkozás ugyanúgy a PARC eredményeire épített. A Windows ismételt csúszásai is belejátszottak abba, hogy végül az Apple termékei kerültek előbb a piacra, ráadásul az 1984-ben megjelent Mac OS önállóan működő operációs rendszer volt, nem csak kiegészítő, mint (akkor még) a Windows. Sőt mint a Macintosh emlékezetes, az orwelli 1984-vízióra utaló beharangozó reklámja mutatja, a Microsofttal szemben az Apple már ekkor is elsősorban életstílust árult:
Az Apple nemcsak szoftvert, hanem számítógépeket is gyártott. Az 1983-ban piacra került Lisa-n már futott grafikus felület, és szövegszerkesztője is volt, a LisaWrite. De a Lisa drága volt és lassú, így nem tudott elterjedni. A sikert az 1984-es, gyorsabb és olcsóbb Macintosh hozta meg – ennek az operációs rendszere, a Mac OS a mai napig létezik, természetesen azóta legalább annyit változott, mint a Windows. A Macintoshhoz adta az Apple a MacWrite szövegszerkesztőt is, de a vállalat megjárta, hogy a Xeroxtól nem őhozzájuk ment a szövegszerkesztő-fejlesztésben jártas Simonyi...
Steve Jobs még abban sem hitt, hogy a MacWrite határidőre elkészül, így titokban egy kis csapattal más szövegszerkesztőt programoztatott. Miután Jobs otthagyta az Apple-t és NeXT néven alapított céget, a programot is vitte magával, és az végül WriteNow néven jelent meg. A NeXT-et később az Apple felvásárolta, majd Jobs is visszatért.
A MacWrite, hasonlóan a Windows Write-hoz, csak azért készült el, hogy legyen – lehessen valamilyen apró szövegpiszkáló programot csomagolni a frissen elkészült grafikus felület mellé. De az Apple-nek sok gondja volt vele: a MacWrite keveset tudott és döcögősen futott, de az embereknek megtetszett az újdonság, és többet akartak. Viszont míg a Microsoft javában készítette a Word windowsos változatát, az Apple-nek nem volt efféle újdonság a tarsolyában. A MacWrite-ot csak néha frissítették – habár ilyenkor mindig megugrott a népszerűsége –, de közben a Microsoft előállt a Word rendszeresen frissített Macintosh-verziójával, és az Apple saját platformján sem tudott, sőt nem is igen akart versenyezni vele.
Számmisztika
A Word for Windows 1.0 végül 1989-ben jelent meg, egyidőben a Windows 3.0 változatával. Egy darabig párhuzamosan létezett a PC-s Windows alatt futó és a Mac-es Mac OS alatt futó Word, különböző verziószámokkal. Míg a Windows-változat csak a 2.0-nál tartott, a Mac-es már az 5.0-nál. Ekkor egységesítették a számozást, és a következő verzió már mind Windows, mind Mac, mind DOS alatt a 6.0 sorszámot viselte. A hatos számnak az az előnye is megvolt, hogy a vetélytárs WordPerfect ekkor még csak az ötödik verziójánál tartott, és a Microsoft úgy gondolta, a vásárlók a nagyobb számot jobbnak érzik. A 6.0 volt az utolsó DOS-os Word (sajnos a videón emulátorban fut és rajta maradt a modern kurzor):
A Microsoft másik nagy újítása szintén nem technikai, hanem kereskedelmi-marketinges jellegű volt: előálltak az irodai programcsomaggal. De erről majd a következő részben olvashatunk...
Ajánlott olvasmányok (angolul)
Grafikonok a korabeli szövegszerkesztők piaci részesedéséről és tesztpontszámairól