nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Verselő 7.
Lehet-e szabad a kötött beszéd?

Miért hívják a Biblia két-három mondatos egységeit versnek? Valóban kötött forma a vers, vagy lehet szabad is? Az eddigi viszonylag tiszta képünket a szövegformákat illetően kénytelenek vagyunk most elhomályosítani...

Molnár Cecília Sarolta | 2013. október 18.
|  

Miért mondjuk, hogy a Biblia szövege versekből áll? Összefér ez azzal a versfogalommal, amit eddig a Verselő című sorozatban megismertünk? – Akárhogyan is próbálkozunk, a bibliai verseket nem tudjuk sem az időmértékes, sem pedig az ütemhangsúlyos verselés szerint ritmizálni. A ritmusról azt mondtuk, hogy valaminek a szabályos ismétlődése adja; a legjobb tehát, ha megkeressük ezt a bizonyos valamit. Figyeljük meg, mi ismétlődik ezekben a „versekben”: lássuk Mózes 1. könyve 1. részének 1–13. versét!

1. Kezdetben teremté Isten az eget és a földet.
2. A föld pedig kietlen és puszta vala, és setétség vala a mélység színén, és az Isten Lelke lebeg vala a vizek felett. 
3. És monda Isten: Legyen világosság: és lőn világosság. 
4. És látá Isten, hogy jó a világosság; és elválasztá Isten a világosságot a setétségtől. 
5. És nevezé Isten a világosságot nappalnak, és a setétséget nevezé éjszakának: és lőn este és lőn reggel, első nap. 
6. És monda Isten: Legyen mennyezet a víz között, a mely elválaszsza a vizeket a vizektől. 
7. Teremté tehát Isten a mennyezetet, és elválasztá a mennyezet alatt való vizeket, a mennyezet felett való vizektől. És úgy lőn. 
8. És nevezé Isten a mennyezetet égnek: és lőn este, és lőn reggel, második nap. 
9. És monda Isten: Gyűljenek egybe az ég alatt való vizek egy helyre, hogy tessék meg a száraz. És úgy lőn. 
10. És nevezé Isten a szárazat földnek; az egybegyűlt vizeket pedig tengernek nevezé. És látá Isten, hogy jó. 
11. Azután monda Isten: Hajtson a föld gyenge fűvet, maghozó fűvet, gyümölcsfát, a mely gyümölcsöt hozzon az ő neme szerint, a melyben legyen néki magva e földön. És úgy lőn.
12. Hajta tehát a föld gyenge fűvet, maghozó fűvet az ő neme szerint, és gyümölcstermő fát, a melynek gyümölcsében mag van az ő neme szerint. És látá Isten, hogy jó. 
13. És lőn este és lőn reggel, harmadik nap. 

(Károly Gáspár fordítása)

Lehet-e szabad a kötött beszéd?
Forrás: Wikimedia Commons / Jim Padgett / CC BY-SA 3.0

Ismétlődik valami a fenti idézett részben? – A válasz egyértelmű igen: sok mondat ugyanúgy kezdődik (És csinált valamit Isten...), több vers ugyanúgy végződik (És lőn este és lőn reggel, a ... nap.). És persze az elbeszélt történéseknek is megvan a maguk ritmusa: Isten minden nap teremt valamit, ezután elnevezi, majd megszemléli a teremtményét, megállapítja, hogy jó, és véget ér a nap, és jön a következő. Az egyes szakaszokban persze van kisebb variáció, az alapszerkezet mégis ez: és ez adja a szöveg ritmusát.

Az ismétlődő részek ebben az esetben tehát nem annyira kézzelfoghatóak, mint a megismert verselési rendszerekben. Itt bizonyos gondolati sémák térnek vissza újra és újra. Ezt nevezzük gondolatritmusnak. A gondolatritmus visszatérő, egymással párhuzamos mondatszerkezetekben nyilvánul meg, így a ritmust nemcsak a tartalom, hanem a forma hasonlósága is adja. Az egymással párhuzamos gondolatok párhuzamos mondatszerkezetekben jelennek meg. Persze a forma az idézett példában korántsem annyira kötött, mint mondjuk a hexameter vagy a felező tizenkettes esetében. És a fent idézett részletben rímeket sem találunk.

Ráadásul még az is megbonyolítja a helyzetet, hogy gondolatritmus előfordulhat kötött verses formájú, de prózai szövegekben is. A fentiek alapján az, hogy ritmustényező-e a gondolatritmus: nem kérdés, természetesen az. Viszont verselési rendszer nem épül rá. A Biblia szövege sok helyen ritmusos, és ezt legtöbbször a gondolatritmus teremti meg. De nem csak a Bibliában fordul elő ez az alakzat, hanem például az úgynevezett szabadversekben is.

A szabadversről sokan gondolkodnak úgy, hogy olyat bárki tud írni... Titokzatos (valójában értelmetlen) sorokat egymás után pakolunk, lehetőleg a lehető leghülyébb helyeken tördeljük el a szöveget, és kész is a vers. A szabadversben tényleg nincs egységes ritmusrend, bár lehetnek benne itt-ott ritmikus sorok, sorpárok. És persze a 20. század költészete hozta meg a szabadvers virágkorát, de jobb, ha tudjuk, hogy a 17. századi francia költészet egyik kedvelt formája volt a „verse libre”. A magyar költők közül például Petőfi is előszeretettel alkalmazta – gondoljunk csak A helység kalapácsára. A szabadversben a ritmust igen gyakran a gondolatritmus, a mondatpárhuzamok teremtik meg:

Tekintsd az ég madarát, ki segit annak, ha sikolt?
Vedd a tölgyet, az órjást, mikor nyögve törik el a viharban,
Tekintsd a borjat, amely még szopna s a hídra viszik
És minden egyebet, ami szomorún megy nem áhitott célja felé.

Füst Milán: „Ha csontjaimat meg kelletik adni” (Arany)

Most, hogy sikerült jól összezavarnunk az eddigi, viszonylag tiszta képünket a szövegformákat illetően, sorozatunk következő részében további határeseteket vizsgálunk meg. Szó lesz rímes prózáról, prózaversről és még a képversek is képbe kerülnek majd.

Ajánlott olvasmány

Beöthy Zsófia: Poétai iskola. (Online tananyag tanároknak és diákoknak)

Ferencz Győző: Gyakorlati verstan és verstani gyakorlatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995.

Verstani lexikon

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Pistabátyám 2013. október 19. 13:29

A vers szónak nemcsak egy jelentése van. Kukorica kapálás közben, néhány soronként nagyapám azt mondta: "Nna! Pihenjünk egy verset!" Jelentése a gyengébbek kedvéért: "Pihenjünk egy kicsit!", "pihenjünk egy darabig!" A darab, vagy szakasz - idődarab, időszakasz - kis fantáziával, tökéletesen szinonim a Biblia versével!

1 Roland2 2013. október 18. 11:54

Sajnos hiába: Isten képmása rút maszkká vált csupán

Saját elméjét ketrecbe zárja, s istenpótlékokkal táplálja

Sikoltó lázálmok: hullákból születő szabadság, mely elnyomással uralkodik,

Spermából és vérből képzelt tökéletesség, mely világot hódít

Bajszos férfiak,egyenruhák,tűz, füst, fegyverropogás, romok

Menny és pokol eggyéforrt, vér és hús tartja össze

Elbukott gonosz istenek, csend és dögszag jutalmuk

Hamuvá vált dicsőség, melyből nem csírázik új virág

Ne vegyük komolyan...inkább tegyük zárójelbe,nem történt meg

Mint Szindbád utazását az elme és a lélek hét tengerén

Információ
X