-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A verselési rendszerek közül most az ütemhangsúlyos verseléssel ismerkedünk meg. Ehhez azonban meg kell határoznunk, hogy mi a hangsúly, és hogy mi az ütem. Végül arra is fény derül, hogy mit takar az, hogy egy vers „felező tizenkettesben” vagy „felező nyolcasban” van írva.
Verstani sorozatunk első részében azt tisztáztuk, hogy mitől vers a vers. Kiderült, hogy első sorban attól, hogy ritmusa van, azaz valami szabályosan ismétlődik benne. A „valami” pedig egyik esetben formai jelenség, más esetben tartalmi. Utóbbira eddig még nem láttunk példát, előbbire viszont annál inkább. Eddig ugyanis olyan verseket vizsgáltunk, amelyek ritmustényezője a rövid és a hosszú szótagok, a ták és a tik szabályos váltakozása, azaz az időmérték. Ez alkalommal pedig azt fogjuk megvizsgálni, hogy mi a helyzet akkor, ha a ritmust a hangsúlyos és a hangsúlytalan szótagok szabályos váltakozása adja.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Ebben az esetben ütemhangsúlyos verselésről beszélhetünk, amit magyaros verselésnek is szoktak becézni, ugyanis a magyar népdalok ilyen ritmusúak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kizárólag magyar nyelven létezne ütemhangsúlyos verselés. Ahhoz, hogy ilyen verset tudjunk gyártani, először a hangsúly fogalmát kell megértenünk.
Akkor mondjuk egy szótagra, hogy hangsúlyos, ha akusztikailag kiemelkedik a környezetéből. Ezt a fajta nyomatékot hangerőtöbblettel, a hangmagasság növelésével, illetve a hosszúsággal lehet megvalósítani. Az egyes nyelveknek megvannak a maguk szabályai arra nézve, hogy bennük a szavak mely szótagja hangsúlyos. A magyarban például viszonylag egyszerű a helyzet: a szavak első szótagjára esik a hangsúly. (De vannak olyan szavak – például a magyarban névelők –, amelyek hangsúlytalanok.) Az tehát, hogy hangsúly esik a magyarban a szavak első szótagjára, még nem ad ritmust; ez a prózai szövegekre is jellemző.
Ritmikus, azaz verses formájú akkor lesz a szöveg, ha a hangsúlyos szótagok valamilyen rendben szabályosan követik egymást. Ehhez azonban némiképp át kell alakítanunk a hangsúlyról alkotott elképzelésünket: az ütemhangsúlyos versben ugyanis nem feltétlenül esik hangsúly minden szó első szótagjára. Tehát egy versmondat hangsúlyozása eltérhet a természetes nyelvi hangsúlytól. Az ütemhangsúlyos verselésben a hangsúlyok helyét a sorok, és a sorokban levő ritmikai alapegységek, az ütemek jelölik ki.
/ x x | / x || / x x | / x
Kiskacsa fürdik fekete tóba’
/ x x | / x || / x x | / x
Anyjához készül Lengyelországba.
A fenti ritmizálásban /-vel jelöltük a hangsúlyos, x-szel a hangsúlytalan szótagokat, az ütemeket |-vel választottuk el. A fentiekben tehát négyütemű sorokat láthatunk, a sorok 10 szótagból állnak, ezért négyütemű tízesnek nevezzük őket. Azt is jelöltük (||), hogy a sor közepén szünet, úgynevezett metszet található, ezért ezt a ritmust felező tízesnek is nevezzük.
Az ütemhangsúlyos verselés ritmikai alapegysége tehát az ütem. Az ütem 1–4 szótagból áll, fő eleme a hangsúlyos szótag, az úgynevezett arszisz, ami leggyakrabban az ütem eleje. Az is előfordul azonban, hogy egy ütem úgynevezett felütéssel kezdődik, ilyenkor a hangsúlyos szótagot hangsúlytalanok előzik meg (általában kötőszók vagy névelők).
x / x x | x / x x
Az életet már megjártam.
/ x x x | / x x x
Többnyire csak gyalog jártam,
/ x | / x
Gyalog bizon'...
/ x x x | / x x x
Legfölebb ha omnibuszon.
(Arany János: Epilógus)
Az ütemben a hangsúlyos szótagon kívül van még legfeljebb 3 hangsúlytalan szótag, úgynevezett theszisz. Logikusan merül fel a kérdés ezek után, hogy mi van, ha egy szó négynél több szótagból áll… Ezek a szavak talán nem kerülhetnek be ütemhangsúlyos versekbe? – De, bekerülhetnek; ilyenkor a szavak az ütemeknek megfelelő szótagjai mellékhangsúlyokat kapnak.
Láthatjuk tehát, hogy ebben a verselésben az ütemek adják meg az egyenletes lüktetést, a ritmust. A vers ütemeit körülbelül azonos idő alatt mondjuk ki – függetlenül attól, hogy hány szótagból állnak. Így ha minden hangsúlyos szótagra tapsolunk, kiverhetjük az ütemet.
Sorozatunk következő részében még több ütemhangsúlyos formával és verssel ismerkedünk meg.
Ajánlott olvasmány
Beöthy Zsófia: Poétai iskola. (Online tananyag tanároknak és diákoknak)
Fenyő D. György: Poétai iskola. Bevezetés a líra világába. Korona Nova Kiadó, 1997.
Ferencz Győző: Gyakorlati verstan és verstani gyakorlatok. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1995.