Gémesi Ferenc szerint nehéz egyértelműen megfogalmazni, milyen eredményt hozott a magyar-szlovák kisebbségi vegyes bizottság keretében lezajlott konzultáció-sorozat a módosított szlovákiai államnyelvtörvényről, illetve annak végrehajtási utasításairól.

„Én azt gondolom, hogy az alapkérdésekre, arra, amit a nyáron is, meg az ősszel is megfogalmaztunk, igen csekély mértékben kaptunk érdemi válaszokat” – nyilatkozta a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára újságíróknak azt követően, hogy a bizottság újabb ülést tartott pénteken Pozsonyban.

A tárgyalás folyamán a szlovák fél ismételten arról biztosította a magyarokat, hogy az államnyelvtörvény nem irányul a kisebbségek ellen, s nem csorbítja a kisebbségi nyelvhasználatot.

„Ha igaz lesz az, hogy elsődlegessége van a kisebbségi nyelvi törvénynek, mondjuk az államnyelv és a kisebbségi nyelv viszonyában, az nagyon jó dolog lenne, mi ennek örülnénk. Szeretnénk látni, hogy ez így van” – jegyezte meg az államtitkár. „Ez érdeke lenne a szlovákiai magyarságnak”, de – mint hozzátette – kérdéses, „milyen alkalmazást, milyen működést gondol a törvény mögé a szlovák fél”, és „tud-e garanciát adni az alkalmazás során, hogy a korábbi állapothoz képest nem csökken a kisebbségi nyelvhasználat lehetősége”.

A magyar fél a pénteki egyeztetésen arra is választ szeretett volna kapni, milyen jogi relevanciája van a nyelvtörvényhez kötendő végrehajtási utasításoknak. „A jogi státus tekintetében továbbra is nagyon sok kételyünk van” – összegezte az eredményt a bizottság magyar társelnöke.

Elmondta, hogy a magyar fél újabb egyeztetéseket ajánlott fel, ami elől a szlovákok nem zárkóztak el.

Miroslav Mojzita, a vegyes bizottság szlovák társelnöke azt mondta: mind a négy tárgyalási forduló nagyon konkrét, tárgyilagos és nyugodt szakmai megbeszélés volt.

„Érdemi megbeszélések folytak, és a magyar fél is elmondta véleményét, amelyet mi figyelembe is vettünk. Nem volt szó egyoldalú tájékoztatásról” – válaszolta Mojzita. A magyar fél „néhány észrevétele és megjegyzése a végrehajtási utasítások elveiben is visszatükröződik” – állította a szlovák diplomata.

Berényi József, aki a vegyes bizottság szlovák oldalán a Magyar Koalíció Pártját képviseli, azt mondta: az MKP elégedetlen a nyelvtörvénnyel és a végrehajtási utasításokkal is, és egy új politikai helyzetben, esetleg a jövő évi parlamenti választás után a témát újra felveti.

A szlovák államnyelvtörvény módosítását június végén fogadta el a pozsonyi parlament. A jogszabályt a szlovákiai magyar pártok és szervezetek élesen bírálták, magyarellenesnek minősítették és elutasították. A törvény komoly feszültséget váltott ki Pozsony és Budapest viszonyában is.