nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Konferencia a nyelvjárások és az oktatás viszonyáról

Az az általánosnak tűnő vélekedés, hogy a nyelvjárások a köznyelv megkorcsosult, rosszabb változatai és alkalmatlanok a kommunikációra, önmagában is nyelvészeti abszurd.

MTI | 2013. április 24.
|  

Az MTI hírét komment nélkül közöljük, de várjuk olvasóink megjegyzéseit! (A szerk.)

A nyelvjárásban beszélők diszkriminációjáról, a nyelvjárástani ismeretek szerepéről és a regionális nyelvhasználatról is hallhatott a közönség a Tájnyelv és oktatás című konferencián kedden Budapesten. Az oktatásnak kulcsszerepe van abban, hogy a tájnyelvek értékére, hasznosságára felhívja a figyelmet. Az iskola ne a nyelvi megalázás színtere legyen, hanem mindenféle nyelvjárás megerősítője – hangsúlyozta Mezey Katalin, az Írók Alapítványa vezetője a konferenciát megnyitó beszédében, hozzátéve: a művelést az jelzi, ha az illető felismeri, hogy nyelvjárásbeli tudása műveltség.

Kiss Jenő egyetemi tanár Magyar nyelvjárások a 21. században című előadásában arról szólt, hogy a nyelvjárás ugyanazt képes produkálni, amit egy nyelv általában. A mintegy 7 ezer nyelvből talán 200 kivételével mindegyik beszélt nyelvi formában, tehát nyelvjárásokban él. Amely közösségekben van standard köznyelv, ott a nyelvjárásoknak is megvan a saját szerepük. A modern nyelvekre az jellemző, hogy nyelvváltozatok szerves halmaza, mindnek van speciális, sajátos, csak az illető nyelvváltozatra jellemző funkciója, amelyet másik nem képes ellátni. Kiemelte: az a lenéző attitűd, amely a nyelvjárást beszélőt elmaradottnak minősíti, azt mutatja, hogy a nyelvet társadalmi szimbólumnak tekintjük. Az az általánosnak tűnő vélekedés, hogy a nyelvjárások a köznyelv megkorcsosult, rosszabb változatai és alkalmatlanok a kommunikációra, önmagában is nyelvészeti abszurd. E vélekedések azon az alapon születtek, amelyek a nyelvjárásokat éltető társadalmi réteget bélyegezték és bélyegzik meg ma is. A társadalom-lélektani helyzet nagyon rossz, ezért a média és az iskola feladata megtenni mindent annak érdekében, hogy ez a diszkrimináció megszűnjön.

A kisvilág elméletről, a nyelvjárások reneszánszáról és a kulturális evolúcióról is beszélt Balázs Géza egyetemi tanár Nyelvjárások és kisvilágok – az oktatás szemszögéből című előadásában. Mint mondta, a neolitikumban a nyelv csak változataiban élt, majd az emberek szaporodásával több nyelvjárás is létrejött, a köznyelv pedig a kulturális evolúció része.

Szentgyörgyi Rudolf nyelvész Nyelvü(n)kben megalázva című előadását Mezey Katalin olvasta fel. A szerző az egyetemi tanárképzésről szólva rámutatott, hogy az egyetemen „sziszifuszi munkával próbálják visszailleszteni a képzési rendszerbe a nyelvjárástudományt”. Kiemelte: mindenkinek tudásból fakadó kötelezettsége, hogy a maga helyén – oktatóként, hallgatóként, tanárként – mindent megtegyen annak érdekében, hogy gyengüljön és visszaszoruljon a magyarok nyelvi, nyelvjárási megalázása és megaláztatása, hogy a nyelvjárás annak beszélői számára ne szégyellni való kolonc legyen, hanem hiteles, igazi értékké váljon.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 béta 2013. április 24. 21:28

"várjuk olvasóink megjegyzéseit" -- Inkább nem kellene provokálni az olvasókat. Amikor az ELTE-s nyelvészek három legnagyobb szégyenfoltja egy konferencián tűnik fel, akkor nem megjegyzések kellenek, hanem Daedalon. Ezek a figurák nemcsak szakmailag nullák. És mivel a nyelvjárásokhoz egyik se ért (KJ azzal bizonyította, hogy egy igen hitvány tankönyvet szerkesztett a dialektológiáról, aminek leggyengébb részeit ő maga írta; a másik két nóném meg éppen soha semmit se foglalkozott a nyelvjárásokkal), szót is kár fecsérelni rájuk. Inkább az kellene feszegetni, mennyit fizettek ezekért az előadásokért, és honnan volt a pénz a szervezésre.

Információ
X