nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Skóciától Székesfehérvárig
Ködös Albion, homályos Albánia

A hasonló hangzású szavak között lehet szótörténeti kapcsolat, így időnként ránézésre is megállapíthatjuk, hogy két szó azonos eredetű. Mégsem érdemes a puszta hasonlóságra hagyatkozni, mivel az esetek többségében a valódi kapcsolatok felismerhetetlenek, a látszólagosak viszont nem valódiak.

Fejes László | 2014. szeptember 16.
|  

A skót függetlenségi népszavazás és a gael nyelv kapcsolatáról írt cikkünk alatt, olvasónknak „beindult a fanzáziája”, végül az alábbi megállapításra jutott:

Zagyvaságnak tűnik, de olyan mintha Skócia és a Gael nyelv, valahogy kapcsolatos lenne a fehér színnel.

Zagyvaságnak tűnhet, de ez alkalommal igaz. Az olvasónk által említett bizonyos összefüggésekről korábban már írtunk:

A görögök Albiónnak nevezték a szigetet, magyarul ez szinte csak a ködös Albion költői/vicces kifejezésben él. Skócia gael neve is összefügg ezzel: Alba. A középkorban latinul az Albania nevet is használták Skóciára.

A Skócia gael neve, az Alba valóban az indoeurópai *albʰós ’fehér’ szóra vezethető vissza, akárcsak a latin albus ’fehér’. Az azonban, hogy a két szó kapcsolata ilyen könnyen felismerhető, részben a véletlennek, részben pedig annak köszönhető, hogy a kelta korai állapotából került át a görögbe, illetve latinba, és a források ezeket az antikos formákat őrizték meg. Valójában a szabályosan öröklődő mai formák már meglehetősen különböznek mind hangalakjukban, mind jelentésükben. Például a szó mai folytatója a walesiben elfydd (kb. [elviđ], ahol a [đ] olyan, mint az angol the névelő elején álló mássalhangzó), mely ’föld, vidék, ország’ jelentésű, az angolban elf, a norvégban és a svédben alv, a dánban alf  ’tündér’; a hollandban megvan alf és angol jövevényszóként elf alakban, a németben Alb, Alp, illetve angol jövevényszóként Elf alakban is (Tolkient fordítva persze ’tünde’).  (Megvan ugyanebben a jelentésben az oroszban és az ukránban is альв [aljv] alakban, de erős a gyanú, hogy ezekben germán jövevényszó). Bizonyos vélemények szerint ebből a szóból származik az Alpok neve is. Az ógörögben ἀλφός [alfosz] alakban, ’fehér lepra’ jelentésben volt meg.

Végül is a skót zászlóban is van fehér...
Végül is a skót zászlóban is van fehér...
(Forrás: Wikimedia Commons / Fayenatic london / GNU-FDL 1.2)

Olvasónk azonban mellényúl, amikor úgy véli, hogy a gael geal ’fehér’ összefügg a gael népnévvel. A népnév egy indoeurópai *weydʰ- alakú, ’erdő, vadon’ jelentésű (vö. angol wathe ’vadászat; zsákmány’, de nem függ össze az angol angol wood ’erdő, tűzifa’ szóval) szóból származik, mely a keltában ’vad’, majd ’ír’ jelentést kapott – a gaelok ugyanis Írország területéről vándoroltak Skóciába. A geal ’fehér, tiszta, világos’ viszont egy indoeurópai *ghel- ’ragyog’ tőből származik, ennek etimológiai megfelelője az angol glad ’boldog’. (Pedig első pillantásra kézenfekvőbbnek tűnne a német gelb, angol yellow, szlovák žltý, orosz жёлтый [zsoltij] stb. ’sárga’ – ezek azonban egy másik (igaz, hasonló) , a *ǵʰelh₃ alakú, ’derengés, sárga’ jelentésű indoeurópai tőre vezethetőek vissza. (Bár egyes források ide sorolják a gael gealt is.)

Olvasónk úgy tudja, Albánia is a fehér színről kapta a nevét. Erre vonatkozó adatot sehol nem találtunk. Annyit tudunk, hogy Albánia neve az albán népnévből képzett, az pedig eleve egy illír törzs neveként bukkan fel – az azonban vitatott, hogy a mai albánok az ő leszármazottaik-e. (Az albán nyelvet vagy az illír, vagy a trák folytatójának tartják – a két ókori nyelvre vonatkozó kevés adat miatt a kérdés nem dönthető el egyértelműen.) Az hogy a törzsnév honnan származik, nem világos. Az érdekesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az albán népnév korábban a magyarban megvolt arnót és orbonász változatban is: ezek ugyanarra a szóra mennek vissza, és a magyarban is mindig az albánokra utaltak.

Olvasónk utal (Székes)fehérvár Alba Regia nevére – ez azonban nem más, mint a magyar név latinosítása. Az elnevezés nem ezekkel az indoeurópai, hanem a török helynevekkel van kapcsolatban, legalábbis az ótörök népek körében ismerünk hasonló településneveket, pl. Sarkel neve is ilyen típusú. Igaz, ez a típus előfordul szláv nyelvterületen is.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
11 szigetva 2014. szeptember 21. 09:26

@Krizsa: Tök igazad van. Azonban itt két végletet írsz le, és tökéletesen illusztrálod, hogy ha valakit mindig csak dicsérnek, az azt fogja hinni, hogy csak ő a helikopter.

10 Krizsa 2014. szeptember 21. 07:11

@szigetva: Ha a gyerekedet pici kortól azzal traktálod, hogy ő kicsi, szót kell fogadni, aztán az iskolában azzal, hogy hát fiam, nem vagy egy lángész, aztán azzal, hogy aki valami exra dologhoz ragaszkodik, az nem normális, mert "szembemegy".

Akkor egészen más lesz az eredmény, mint amikor az én apám csak a "nagyszerű" dolgaimat hangsúlyozta, símogatta érte a fejemet. Ledorongolta a rokonokat, akik szerint egy négyévesnek nem a falra kell a betűket firkálni. "A gyerek tanul, és úgy tanul, ahogy akar. S ha magának ez nem tetszik, akkor ne jöjjön ide." Én meg a nadrágjába kapaszkodva kinevettem a nagynénit. Most akkor mi az eredmény? Az apám nem hazudozott nekem, mert csak a valóságos eredményeimért dícsért, de azért nagyon.

A finnugor nyelvi származtatás az, ami nem áll valóságos alapokon. A magyarság származása-történelme pedig az, amit a csak a hivatalos NYELVÉSZET, és semmi más - vitt félre a jó fenébe.

9 LvT 2014. szeptember 21. 02:01

@Jani haverja: >> Itt mindenki meg van győződve arról, hogy az albán nyelv egyrészt az ősi illír nyelv egyenesági leszármazottja <<

Ez könnyen meglehet, bár a trák is számításba jön.

>> a latin is sokat átvett ebből a nyelvből <<

Ez viszont már fordítva áll.

8 szigetva 2014. szeptember 20. 18:05

@Jani haverja: „Ezt nem tudom, hogy miért írtad” Pedig a kommented végén magad mondod meg.

7 Jani haverja 2014. szeptember 20. 17:06

@szigetva: Ezt nem tudom, hogy miért írtad. Az albánok jelenleg nagyon büszkék a jelenükre. Az utóbbi 10-15 évben messze Európa legdinamikusabban fejlődő országa. Mondjuk volt is honnan fejlődni, de ettől függetlenül egy átlag albán nem él rosszabb életszínvonalon, mint egy átlag magyar. A jövedelem igaz, hogy jóval kevesebb, mint Magyarországon, de itt minden jóval olcsóbb is, legfőképpen a szolgáltatások, de a termékek is.

Pl. itt a magyar Unicum is jóval olcsóbb, mint Magyarországon, mert kisebb rajta az adó. De a magyar Floriol étolaj is olcsóbb itt, mint Magyarországon.

Szóval van amiben egy magyar ember tűnik relatív jómódúbbnak az albánnál, de fordítva is van számtalan dolog. Pl. egy sima magyar (mondjuk) kőműves nem engedheti meg magának azt, hogy minden vasárnap elegáns étterembe vigye a családját ebédelni, itt meg simán.

Persze ezteket a történeteket valószínűleg nem most, hanem az Enver Hoxha kommunista diktatúrájának az idejében, és tudatosan terjesztették el a nép között, és akkor tényleg nem nagyon volt mire büszkének lenni, majdnem éhenhaltak itt.

6 szigetva 2014. szeptember 20. 12:22

@Jani haverja: „Még egy érdekesség: Itt mindenki meg van győződve arról, hogy az albán nyelv egyrészt az ősi illír nyelv egyenesági leszármazottja, azaz ha úgy vesszük, akkor Európa legősibb beszélt nyelve” Hát ez ismerős. Aki a jelenére nem tud túl büszke lenni, az a múltjára az. Arról meg mindenki azt mond, amit akar.

5 Jani haverja 2014. szeptember 20. 12:10

@LvT: Én erre nem tudok igazából mit mondani, nem vagyok nyelvész, még csak hobbi szinten sem. Én csak laírtam azt, amit itt hallottam az ismerőseimtől kötetlen baráti beszélgetések közben. Ezt írtam is előzőleg. Szóval amiket leírtam, azokat én semmiféle előzetes tudományos vizsgálatnak nem vetettem alá.

Még egy érdekesség: Itt mindenki meg van győződve arról, hogy az albán nyelv egyrészt az ősi illír nyelv egyenesági leszármazottja, azaz ha úgy vesszük, akkor Európa legősibb beszélt nyelve, valamint arról is meg van itt győződve mindenki, hogy a latin is sokat átvett ebből a nyelvből. Ok, ez már egészen valószínű, hogy mítoszteremtés, de ez a mai valóság itt.

4 LvT 2014. szeptember 19. 14:58

@Jani haverja: >> először voltak az illírek. Az "i lirë" ( ejtsd: i lír) szabadot (mint a hímnemű főnév mellékneve) jelent a mai napig az albán nyelvben <<

Talán érdemes megjegyezni, hogy ez kedves népetimológia (csakúgy mint a kaukázusi Albánia ókori latin-görög neve), amely jelzi, hogy az albánok is tudnak mítoszt faragni maguknak.

Schütz István szerint azonban a kopulatív artikulus (a melléknév előtti névmás, azaz az <i> az <i lirë>-ben) csak a XV–XVI. sz.-ban alakulhatott ki {1}. Az XV. sz.-ból első fennmaradt első albán nyelvemlékben sincs még a jelző előtt névelő: vö. mai <Shpirti i Shenjtë> ’Szentlélek’ vs. akkori birtokos esetben álló <t'Spertit Senit>). Tehát az nem járható, hogy ebből az újkori albán alakból származtatnánk az ókori <illír> népnevet.

Továbbá magáról a <lirë> melléknévről – pontosabban annak <liroj> igei alakjáról – azt állítja Vladimir Orel etimológiai szótára, hogy a latin <liber> ’szabad’ – illetve igeként <liberare, libero> ’(meg-, fel-) szabadít’ – átvétele {2}. Azaz fordítva sem adódik az út, vagyis, hogy az illír népnév ekként maradt volna fönt az albán <lirë> szóban.

{1} mek.oszk.hu/03500/03577/html/#5 — 1.3.13. rész

{2} www.scribd.com/doc/117854777/Vladimir-Or...mological-Dictionary – 229. oldal

3 benzin 2014. szeptember 17. 14:46

ha már albán véletlenekről van szó, ne menjünk el szó nélkül a kaukázusi szavardok élőhelye kaukázusi albánia, és az ide jött honfoglalók hatalmi központja regia albanae nevének hasonlósága mellett.

2 Janika 2014. szeptember 16. 22:22

Köszönöm Fejes László! Egy ártatlan hozzászólásból jó kis cikk lett :-) Az alba=fehér adta magát, a gael-geal meg csak szimplán gyanús volt. Egyik bejött, a másik nem. A skót kampány fehér könyvét (White Book) nem is mertem megemlíteni. Az viszont nem derül ki, hogy hogyan kapcsolatos az ország a fehér színnel. Egy korábbi hozzászóló a doveri fehér sziklákat említette.

1 Jani haverja 2014. szeptember 16. 19:44

Albániához, mármint az ország jelenlegi nevéhez szeretnék hozzászólni.

Én úgy hallottam itt (Albániában) az itteni ismerőseimtől, hogy először voltak az illírek. Az "i lirë" ( ejtsd: i lír) szabadot (mint a hímnemű főnév mellékneve) jelent a mai napig az albán nyelvben, tehát az "un"jam i lirë" az azt jelenti, hogy "szabad vagyok", akár azt, hogy van időm pl., vagy azt, hogy mondjuk nem függök senkitől.

Szóval voltak az illírek. Ezek gyakorlatilag nomádok voltak. Egy törzsük letelepedett, és "arbanë-ok (ejtsd: árbánok), azaz földművesek lettek. Az ő nevüket meg félreértették Európában, mivel több ezer évvel előttük a Kaukázusban már volt egy "Albánia" nevű állam, így a tévedés miatt hívják ezt az országot "Albania"-nak, és nem "Arbania"-nak.

Egyébként az a falu, ahol az illírek először letelepedtek, a mai napig megvan itt Tirana mellett, és a mai napig "Arbanë"-nak (ejtsd: Árbánnak) hívják.

Üdv: egy családostól Albániában élő magyar

Információ
X