nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
„Kizárólag derogatívan használják”

A „Down-kór”, illetve a „Down-szindróma” kifejezések kapcsán írt cikkünkre reagált a Down Egyesület szakértője. Gyarmati Andrea cikkét olvashatják.

Gyarmati Andrea | 2015. március 25.
|  

Örömmel tapasztaltam, hogy a Down-szindrómával kapcsolatban több cikket is megjelentettek az utóbbi időben. Különösen nagy lépésnek tartom, hogy egy mérvadó nyelvészeti portál állást foglalt a Down-szindróma név használata mellett, szemben az érintettek többségét bántó és a társadalmi befogadás ellen ható Down-kór-ral. Sajnálatos azonban, hogy éppen ez a cikk látszik semleges stílusértékűként legitimálni a Down-kóros kifejezés köznyelvi, derogatív használatát.

A köznyelvben a Down-kór kifejezés az elterjedtebb; ezt a szót a pontos orvosi diagnózistól függetlenül használják az emberek nagyon sokféle mentális és testi eltérés láttán (nem csupán a Down-szindróma esetén). Ennek tehát semmi köze ahhoz, hogy mi az illető orvosi diagnózisa. Körülbelül olyan tág az értelme, mint annak, hogy autista: ezt is mindenkire használják, aki egy kicsit is eltér a beszélő által átlagosnak (szerinte: normálisnak) vélttől.

(Down-kór vagy Down-szindróma?)

Ezzel a legsúlyosabb probléma, hogy ezt a – kétségtelenül létező – használatot a stílusérték megjelölése nélkül írja le, jóllehet, amikor a Down-kór-t „a pontos orvosi diagnózistól függetlenül használják az emberek nagyon sokféle mentális és testi eltérés láttán”, akkor ezt sértő céllal teszik, lealacsonyítani kívánják vele azt, akire rámondják. Nem helytálló, hogy „nagyon sokféle mentális és testi eltérés láttán” teszik ezt, mert soha nem használják kiemelkedő intelligencia, páratlan művészi tehetség, emberfeletti sportteljesítmény, gigászi izmok vagy a szokottnál jóval nagyobb női mellek láttán. Nem orvosi értelemben, kizárólag derogatívan használják, az értelmileg és/vagy erkölcsileg alacsonyrendű, a szubhumán szinonimájaként – és nem tehetünk úgy, mintha ez egy semleges nyelvi jelenség lenne. Ehhez képest apróság, hogy valójában nem a Down-kór használatos ebben a derogatív értelemben, hanem csak a Down-kóros forma. Tehát ha valaki Down-kór-ról hall vagy olvas, akkor biztosan nem a „sokféle mentális és testi eltérésről” hall vagy olvas, hanem kifejezetten a Down-szindrómáról (és feltehetően orvosi vagy nem túl modern szöveget).

Down-szindrómás kisfiú
Down-szindrómás kisfiú
(Forrás: Wikimedia Commons / Vanellus Foto / GNU-FDL 1 2)

Elképzelhetetlen, hogy egy mérvadó nyelvészeti portálon minden további kommentár nélkül megjelenjen, hogy a köznyelvben a kancigány-t a roma férfiakra használják, vagy hogy a kurva általában is használatos a nők megjelölésére, és nem feltétlenül jelent prostituáltat. Ezek létező nyelvi jelenségek és a nyelvészeknek nem feladata előírni a „kívánatos” nyelvi viselkedést, de ha mindez anélkül jelenik meg, hogy hozzátennénk, hogy ezek vulgáris, derogatív kifejezések, akkor ezeket a semleges diskurzus, a „kultúrbeszéd” részévé avatjuk. Nem lehet a mindennapi beszédben kurvá-nak nevezni a nőket, magától értetődően kancigány-nak hívni a roma férfiakat és teljes természetességgel Down-kóros-nak vagy autistá-nak nevezni azokat, akiket lenézünk. Ha nyelvészként le kell írnom, hogy mások ezt ebben a jelentésben használják, nyelvészként hozzá kell tennem azt is, hogy ez egy sértő és durva használat. És akkor talán nagyobb az esélye annak is, hogy a leírásomat nem értelmezik előírásként – talán még azok sem, akik szerint a nyelvésznek az a dolga, hogy megmondja, mit hogyan kell helyesen mondani.

A normaadástól való tartózkodását a cikk feladja, amikor kijelenti, hogy „A pontos orvosi elnevezés tehát a Down-szindróma”. Ez nem kevésbé preskriptív, mintha abban foglalnánk állást, hogy „elfogadható”-e (semleges stílusértékű-e) Down-kóros-nak nevezni azokat, akik szerintünk alulról esnek ki az „ember” kategóriából (szerintem kb. annyira elfogadható, mint kurvá-nak nevezni a beszélgetőtársunk édesanyját, aki nyilván nő és nem is feltétlenül prostituált). Valójában – és sajnos – az orvosok és az orvosi portálok többsége a Down-kór-t használja, Czeizel Endre hibásan, de szenvedélyesen érvel mellette:

Az az igazság, hogy az orvosi indoka a szindrómá-nak nem sokkal nyomósabb, mint a kór-nak, mivel orvosilag a kettő között nincs konzekvens különbség, teljesen következetlen a használatuk. Sok kromoszómaeltérést hívnak szindrómá-nak, de sejtésem szerint ennek inkább az lehet az oka, hogy ezeket újabban fedezték fel, amikor a kór már avíttnak számított a köznyelvben. Annak, hogy a szerző több Down-szindrómá-t használó oldalt talált, az az oka, hogy – nagyon helyesen – a nem orvosi oldalakat is mérvadónak számította. Ezek azonban nem a „pontos orvosi elnevezésről” informálnak, hanem pl. arról, hogy az érintettek mit hallanak szívesebben.

A szindróma használatának ugyanis elsősorban nem orvosi és nem nyelvi oka van, hanem társadalmi. Ugyanaz az oka, mint ami miatt azt hajtogatjuk, hogy a Down-szindróma nem betegség, hanem állapot, hogy nem szellemi fogyatékosságról van szó, hanem értelmiről (utóbbit hiába kifogásoltam a nyest.hu-n), és több apróság, amivel szőrözünk. Ez az ok pedig az, hogy ezek a kategóriák jelentősen befolyásolják a Down-szindrómásokkal való bánásmódot, a kirekesztést, illetve a befogadást, de még azt is, hogy megfelelő orvosi ellátásban részesülnek-e.

Természetesen egy nyelvészeti leírás megteheti, hogy nem tér ki társadalmi vonatkozásokra, és semmiképpen nem azt kérem számon a nyest.hu-n, hogy miért nem tanít politikai korrektségre, ha érzékeny témákról, alacsony társadalmi státuszú csoportokról beszél. Az érintettek kívánsága, hogy ne ugyanazt a szót használjuk egymás sértegetésre, mint amivel a szeretteink állapotát megnevezik, nem nyelvészeti érv. Egy nyelvészeti leírásnak nem lehet felróni, hogy kívánságok teljesítése helyett nyelvi jelenséget ír le – hiszen ez a dolga. Én azonban úgy gondolom, hogy az nem politikai, hanem nyelvészeti korrektség, ha a sértő szóhasználatot egyértelműen derogatívnak nevezzük.

„Kizárólag derogatívan használják”
Forrás: Wikimedia Commons / The Photographer / CC CC0 1.0

Jelentőségében elmarad a fenti problémától, de félreértésre adhat okot a cikk összefoglalója egy szatirikus cikkem mondanivalójáról, amelyben a magyar Down-kór és a Down-szindróma „különbségeiről” beszélek:

A Down Egyesület lapján pedig egy érdekes összehasonlítást is találhatunk arról, hogy milyen betegséget ír le a magyar Down-kór elnevezés, és ezzel szemben mi jellemzi valójában a Down-szindrómá-t. E szerint a magyar Down-kór kifejezéssel leírt tünetegyüttes súlyosabb, szélsőségesebb formája annak az állapotnak, amit valójában a Down-szindróma kifejezés jelöl meg pontosan.

A cikkben annak az abszurditására kívántam felhívni a figyelmet, hogy számos a magyar portál úgy írja le a Down-szindrómát, mintha nem is ugyanaz az állapot lenne, mint a nemzetközileg ismert tünetegyüttes. Valójában nem létezik külön „Down-kór kifejezéssel leírt tünetegyüttes”, amely „súlyosabb, szélsőségesebb formája annak az állapotnak, amit valójában a Down-szindróma kifejezés jelöl meg pontosan”. Down-kórnak pontosan ugyanazt a tünetegyüttest nevezik, mint Down-szindrómának, csak a beidézett magyar portálok nem mondanak róla igazat.

Köszönöm, hogy teret adtak véleményem kifejtésének és még hálásabb lennék, ha pótolnák az elmaradt stílusérték jelölést. Ez az a fajta apróság, ami nem kerül sokba annak, aki adja, de sokat jelent annak, aki kapja.

A szerző alkalmazott nyelvész, nyelvtanár és pszichológus,

a Down Egyesület szakértője.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
5 csodakavics 2015. március 26. 06:02

@nudniq: Úgy látom, valahogy bekerült egy vessző a szövegembe, én eredetileg ezt írtam: "nem orvosi értelemben kizárólag derogatívan használják", talán így egyértelműbb.

A barátod konkrét, igazi Down-szindrómásokról beszélt, akiknek diagnózisa van. Ha ennyit állított volna az eredeti cikk, hogy a Down-szindrómát a köznyelvben Down-kórnak is hívják, egy szót sem szóltam volna. De azt állította, hogy a "mindenféle eltérést" is Down-kórnak hívják (még ez is majdnem igaz, azzal a pontosítással, hogy csak a "lefelé" eltérést hívják Down-kórosságnak) és azt implikálta, hogy ez semleges stílusértékű.

4 csodakavics 2015. március 26. 04:19

@nudniq: @nudniq: szerintem a hozzállás és az elnevezés változása kb. párhuzamosan folyik, egymást erősítik, nem egyik okozza a másikat.

3 csodakavics 2015. március 26. 04:15

@nudniq: Szerintem ezt félreértetted egy kicsit, nem akkor derogatív a Down-kór, amikor a Down-szindróma helyett használják, hanem amikor az "egyéb eltérésekre", "tágabb értelemben" használják. Ennél kellett volna megjelölni, hogy ebben a használatban nem semleges stílusértékű.

2 nudniq 2015. március 25. 22:40

Régen a balkezeseket sokkal durvábban diszkriminálták, mint manapság. Legalábbis vannak idősebb ismerőseim, akiket gyerekkorukban át akartak nevelni jobbkezességre. Az én balkezes osztálytársaimnál ilyenről már nem hallottam. (Bár lehet,h még mindig van ilyesmi.)

Érzésem szerint jó irányban változott a jobbkezes többségű társadalom megítélése a balkezesek felé. És ezt nem azzal értük el,h _átneveztük_ a "balkezességet" mondjuk "alternatív kézpreferenciájúra" vagy egyéb, minél idegenebbül hangzó szóra.

Vagy lehet,h a "suta" volt régen az a bizonyos szó, amit le kellett cserélni "balkezesre" ahhoz,h sok-sok idő elteltével aztán a társadalmi hozzáállás is megváltozzon? Hmmm...

1 nudniq 2015. március 25. 22:29

Azért ne említsük a "Down-kór" kifejezést egy lapon azokkal amik cigány férfiakat kizárólagosan állat jelentő szóval neveznek meg...

az utóbbit soha senki nem használja semleges stílusértékű szóként, jóérzésű ember sehogy sem használja (én még le sem gépeltem, még idézőjelesen sem).

Míg azt,h valaki "Down-kóros", azt rengetegen használják semleges stílusban olyanok, akik ezzel senkit sem kívánnak becsmérelni (pláne nem dehumanizálni! - ezt ki is kérném magamnak). Még a jelenleg Belgiumban Down-kórosokkal foglalkozó barátom is így nevezte őket, amikor beszélgettünk arról,h mivel foglalkozik. Semmi becsmérlő szándékot nem fedeztem fel a közlésében.

Szerintem az,h ez a kifejezés semleges stílusértékű, nem hazugság, hanem (egy bizonyos köznyelvi nyelvváltozatban) egyszerű tény.

Arról,h ezt egyes emberek becsmérlően használják, most hallok először. De van egy olyan gyanúm,h akik csak úgy, gyalázásképpen "Down-kórosnak" neveznek valakit, azok olyan aljasságra is képesek lennének,h ugyanazt a valakit, ugyanolyan módon becsmérelni kívánva "Down-szindrómásnak" nevezék, vagy esetleg mondjuk "értelmi fogyatékosnak" stb.

Információ
X