Nagy a verseny az EU-ban a fordítókért, hiszen számos más nemzetközi szervezet – például az ENSZ vagy a Világbank – is megpróbálja elcsábítani a magasan képzett szakembereket. Olyannyira nagy a kereslet világviszonylatban, hogy gyakorlatilag nincs kivel pótolni a nyugdíjba vonulókat – számol be az EurActiv.

Az áldatlan állapot megváltoztatására új programot indít el az EU vezetése. A projekt olyan európai egyetemeket fog össze, amelyek mesterszintű fordítói képzést kínálnak. A hálózat tagjai egyfajta márkajelzésben részesülnek, vagyis magas presztízsűként ismerik el azoknak a diplomáját, akik ezekben az intézményekben szereznek végzettséget. A program egyelőre 4 évre szól és 34 felsőoktatási intézményt érint – ez a szám azonban a jövőben várhatóan bővülni fog.

A kezdeményezés célja, hogy a szűk értelemben vett szaktudáson kívül egyéb hasznos – és egyre inkább nélkülözhetetlen – ismeretekkel is felvértezze a jövő fordítót, úgy mint: projektmenedzsment, marketing, tárgyalási ismeretek, idő- és költségvetésmenedzsment, számlázás, illetve a fordítást segítő modern technológiák. Hogy pontosítsák, mely ismereteket kell feltétlenül bevonni az oktatásba, az érintett egyetemek vezetői ezen a héten gyűlnek össze Brüsszelben.

„A fordítói egy olyan pálya, amelynek van jövője, és amely folyamatosan fejlődik” – szögezi le Leonard Orban, az EU többnyelvűségért felelős biztosa. A politikus reményei szerint a program egyfajta pozitív „mellékhatásként” vitát ösztönöz majd arról, vajon mi tesz valakit első osztályú fordítóvá, és kutatásokat generál a képzési minőség javítására is.

Az EU- intézmények egyébként alkalmaznak fordítókat és tolmácsokat mind a 23 hivatalos EU-nyelvből. A 23 nyelvnek összesen 506 kombinációja lehetséges, és ez a szám még tovább fog nőni Horvátország, Szerbia és Törökország esetleges csatlakozásával. A költségek már most elérik az évi 1 milliárd eurót.