nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kína mongol pásztorai az identitásukat félik

A Kínában élő mongolok eddig békés népcsoportnak számítottak, amely - úgy tűnt - elfogadta a kínai (han) többség uralmát. A május végén kirobbant zavargások azonban megkérdőjelezik ezt a vélekedést - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung pekingi tudósítója.

MTI | 2011. június 2.
|  

A Kína részét képező Belső-Mongóliában mintegy négymillió mongol él. Az általuk lakott autonóm régió közvetlenül határos Mongóliával, a közös határ mintegy 3000 kilométer hosszú. A régióban velük együtt él 20 millió kínai (han), akiknek dominanciája évtizedeken át nem volt vita tárgya a kisebbség részéről. A mongolok (eddig) ebben különböztek a hatalmas ország nyugati felében élő ujguroktól és tibetiektől, akiknek lázongásai az utóbbi években rendre témát szolgáltattak a világsajtónak.

Májusi hírek szerint azonban a mongolok körében is „erjedés” indult meg: egy részük veszélyeztetve látja a népcsoport hagyományos életmódját. Ez jutott kifejezésre az utóbbi napokban Hszilinhot (Xilinhot) városban és környékén kirobbant zavargásokban, amelyek évtizedek óta a legsúlyosabbak voltak Belső-Mongóliában. Iskolás diákok, egyetemisták és pásztorok ezrei vonultak az utcákra, plakátjaikon követelve: „Védjétek meg a mongolok jogait!”, és „Védjétek meg a szülőföldet!”. Mint az amerikai székhelyű Délmongol Emberjogi Információs Központ közölte, a tüntetések célja az volt, hogy felszólítsák a kínai hatóságokat a mongol pásztorok jogainak és méltóságának tiszteletben tartására.

Korábban is voltak összetűzések mongol pásztorok és kínai biztonsági erők között, ezek azonban kisebb méretűek és jóval enyhébbek voltak, mint a tibetiek 2008-as és az ujgurok 2009-es zavargásai. A május 30-ra meghirdetett újabb demonstrációkra való tekintettel viszont a helyi rendőrség jelentősen megszigorította a biztonsági intézkedéseket, egyes körzetekben rendkívüli állapotot hirdetett ki. A diákok nem hagyhatták el az iskolák és egyetemek épületét, az újságírókat útlezárások akadályozták munkájukban, a hatóságok még a korábbinál is szigorúbban ellenőrizték az internetet.

Ezekkel az óvintézkedésekkel sikerült elejét venni újabb tüntetéseknek – igaz, emigráns mongolok világszerte demonstrációkat szerveztek Kína nagykövetségei és konzulátusai előtt. Céljuk lényegében a Kínában élő mongolok identitásának a megőrzése. A zavargásokat kiváltó közvetlen ok azonban a Belső-Mongóliában folytatott kínai bányászati tevékenység. Ennek „szerkezetváltása” nyomán a pekingi kormány elrendelte Belső-Mongólia „energiarégióvá” történő fejlesztését. Ennek nyomán a térség már lekörözte Sanhszi (Shanxi) tartományt mint az ország legnagyobb széntermelő vidékét. A mongolok viszont úgy vélik, hogy a fejlődés áldásaiból népük nem részesül kellő mértékben. Ugyanakkor őket (is) sújtja a legelők elpusztítása és a szénbányászattal járó környezeti és egészségkárosodás. Bírálatot vált ki a hatóságoknak az a politikája is, amellyel letelepedésre akarják kényszeríteni a pásztorokat és a nomád életmódot folytatókat.

„Tönkretették a hazánkat, megmérgezték a levegőt, most meg kiássák mindazt, ami a föld alatt van. Nekünk csak a kopár föld marad, amelyen ember nem képes megélni” – idézte az információs központ egy belső-mongóliai aktivista szavait. Az is dühíti a mongolokat, hogy a szénszállító nagy teherautók közvetlenül a füves sztyeppén haladnak keresztül, tönkretéve a legelőket. Amikor a pásztorok emiatt torlaszokat emeltek, vita támadt. Ezt követően kínai sofőrök állítólag szándékosan elgázolták a zúgolódó mongolok egyik hangadóját. Utóbbiak felháborodottan adták szájról-szájra egy sofőr kiszólását, miszerint „egy büdös mongol pásztor” élete nem ér többet 40 ezer jüannál (mintegy 4300 euró). Egy későbbi vita során egy másik pásztor is meghalt, őt állítólag egy bányász ölte meg.

Egyelőre nem lehet megítélni, hogy a fenti incidensek által kiváltott tiltakozásokból kialakulhat-e egy széles körű ellenállási mozgalom. A mongol származású máskéntgondolkodók száma Kínában eddig meglehetősen alacsony volt. Legismertebb közülük Hada, akit „szeparatista aktivitás” vádjával annak idején 15 év börtönbüntetésre ítéltek. Miután tavaly decemberben kiszabadult, nem sokkal később a hatóságok – családjával együtt – ismét „begyűjtötték”; azóta ismeretlen helyen tartózkodik.

Mindez arra enged következtetni, hogy a kínai hatóságok meglehetősen nagynak vélik a térségben rejlő potenciális feszültséget. Az autonóm régió párttitkára, aki a kommunista párt fiatalabb káderei közé tartozik, emiatt lehetőleg csírájában szeretné elfojtani az elégedetlenségi mozgalmat. Egyidejűleg az állapotok javítását ígéri a helybélieknek. Pár nappal ezelőtt elismerte, hogy a lakosság haragja „példátlan méreteket” öltött. Egyúttal arra figyelmeztetett, hogy a nyersanyagok kiaknázását az eddiginél jobban összhangba kell hozni az emberek érdekeivel. A tartományi kormány közleménye pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a bányászatnak „eleget kell tennie a társadalommal szembeni felelősségének”.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
17 elhe taifin 2011. június 3. 11:42

@bibi:

Ja, én a kb ezer éven át tartó kínai uralomra gondoltam :)

16 bibi 2011. június 3. 11:26

@elhe taifin: " Igen, emlékeim szerint kb 1000 éve zavarták ki a kínaiakat :)"

1979-ben volt egy kínai-vietnami haború.

15 elhe taifin 2011. június 3. 07:28

@bibi:

Igen, emlékeim szerint kb 1000 éve zavarták ki a kínaiakat :)

(később meg jöttek a mongolok, franciák)

"akkor most lehetnének talán 50-100 millió között."

És ehhez jönne háromszor-négyszer annyi han bevándorló :)

14 tenegri 2011. június 2. 18:50

@bibi: Értem. Bár szerintem ez nem különösebben akadályozta volna őket. Amúgy pedig nem sikerült minden valaha mandzsu fennhatóság alatt álló területre rátenniük a kezüket, pl. Mongólia (az akkori Külső-Mongólia) is sikeresen meglógott (természetesen az oroszok hathatós közreműködésével). Leginkább ott sikerült, ahol más nagyhatalmaknak nem fűződött elég érdekük a megakadályozáshoz.

13 bibi 2011. június 2. 16:34

@elhe taifin: @bibi:

>Vietnám?

Emlékeim szerint a kínaiak mintha ott is be akartak volna rendezkedni. Úgy kellett őket hazazavarni.

>És ebben a független Mandzsúriában hány százalék lenne a mandzsu lakosság aránya?

Hát, a demografiához nem tudok hozzászólni, de ha folyamatosan őriztek volna függetlenségüket, akkor most lehetnének talán 50-100 millió között.

12 bibi 2011. június 2. 16:27
11 tenegri 2011. június 2. 15:18

@bibi: Próbálom megfejteni mire gondolhatsz:

1. Ha nem asszimilálódnak a mandzsuk, akkor még mindig mandzsu uralom alatt lenne Kína és környéke, s így a mandzsuk (nem elnyomó?) politikája érvényesülne.

2. Ha léteznének még mandzsuk és Mandzsúria (bár ilyen állam így nemigen létezett valaha is), akkor a kínaiaknak nem lenne jogalapjuk a mandzsu birodalom utódainak beállítani magukat, igényt tartani a birodalom összes területére, .s szabadon garázdálkodni ott.

Melyikre gondoltál?

10 elhe taifin 2011. június 2. 15:00

@bibi:

Vietnám?

És ebben a független Mandzsúriában hány százalék lenne a mandzsu lakosság aránya?

9 bibi 2011. június 2. 14:40

@tenegri:

:) Ha a mandzsuk nem asszimilálódnak, és még van független Mandzsuria, akkor a kinaiak nem gondolnák, hogy mindenkin uralkodniuk rendeltetett. Mert kb. ez a helyzet. Tibet, Mongólia, Vietnam, Ujguria, ...n, minden nekik jár.

8 tenegri 2011. június 2. 13:32

@bibi: Ha a mandzsuk nem asszimilálódnak, akkor ma a kínaiak kevésbé tennének rá, hogy mi a jó a területükön élő nemzetiségeknek? Nem értem a kettő közötti összefüggést...

7 bibi 2011. június 2. 13:22

@tenegri: Akkor talán nem gondolnák a kínaiak, hogy mindenkinek hozzájuk kell igazodni. Mert szerintem a probléma gyökere ez.

6 tenegri 2011. június 2. 11:17

@bibi: És akkor mi történt volna? Már azon kívül, hogy ma esetleg a kevés kelet-turkesztáni xibo mellett Mandzsúriában is beszélnének mandzsuul? Egyébként pedig a mandzsuk kifejezetten igyekeztek ellenállni az asszimilációnak, elég sok intézkedést hoztak, amivel gátolni próbálták a kínaiakkal való keveredést és megőrizni a mandzsu nyelvet és kultúrát. De tényleg, mi lenne most más?

5 elhe taifin 2011. június 2. 11:09

Azért az elkínaisodás már a dzsürcsik idejében elkezdődött....

4 bibi 2011. június 2. 11:05

@tenegri: Ellenálni az asszimilációnak.

3 tenegri 2011. június 2. 10:49

@bibi: Mire gondolsz, mit kellett volna tenniük a mandzsuknak?

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X