nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kilencven éves a robot

Mi köze a jobbágyok által a földhasználat jogáért cserébe végzett munkának a programozott elektromechanikai szerkezetekhez? Több és kevesebb, mint gondolhatnánk.

nyest.hu | 2011. április 9.
|  

A robot kifejezés Karel Čapek R.U. R. (Rossumovi univerzální roboti – Rossum univerzális robotjai) című színdarabjából vált ismertté. A darabban emberszerű robotok szerepelnek (ezeket ma androidoknak neveznénk): a történetben van minden, amit egy hasonló történettől várhatunk: robotok lázadása, szerelem stb., de tulajdonképpen azt a filozofikus kérdést feszegeti, hogy mi teszi az embert emberré.

Karel és Josef Čapek
Karel és Josef Čapek
(Forrás: Wikimedia commons)

Magát a szót az író bátyja, a szintén író Josef Čapek javasolta öccsének. Kiindulási alapja a robota szó volt, mely 'robot'-ot jelent, de 'a jobbágyok által végzett munka' értelemben. Ez a szó egyébként a szláv nyelvekben 'munka' jelentéssel bír, és ez a magyar robot 'jobbágymunka' szó alapja is. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz) szerint a magyarba a németen keresztül került.

A darabot 1921-ben mutatták be, innentől számíthatjuk tehát a robot 'gép' születését. A TESz adatai alapján még abban az évben bekerült a magyar nyelvbe, mivel a darabot magyar fordításban Kassán is bemutatták.

A robot szóalakkal kapcsolatban meg kell említenünk a magyar málen(y)kij robot kifejezést, mely az orosz маленькая работа [málenykaja rabóta] 'kis munka' kifejezésből ered, és a második világháborúban elhurcolt civilek által végzett kényszermunkát jelöli. (Ezeket az embereket „egy kis munká”-ra vitték el.) A szerkezet érdekessége, hogy nem csak az orosz szóból maradt el a szóvégi a (feltehetően a már korábban létező robot szó hatására), hanem a jelzőt is az új alakhoz igazították, nőneműből hímneművé „átértékelve”.

Most pedig hallgassunk zenét, mely szintén az emberlét problémáját feszegeti!

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 prezzey 2011. július 29. 04:22

@siposdr: nem feltétlenül kell hozzá program, a translit.ru/ a legtöbb böngészővel működik. Latin betűkkel lehet gépelni, és az ablakban cirill betűkkel jelenik meg.

Ennél csak egy picivel bonyolultabb megoldás - Firefox alá ezt a kiegészítőt lehet telepíteni, és akkor bárhova lehet latin billentyűzettel orosz szöveget gépelni (többféle kiosztást be lehet neki állítani, van pl. ugyanolyan is, mint amit a translit.ru használ):

https://addons.mozilla.org/en-US/firefox/addon/transliterator/

9 Roland2 2011. április 10. 12:39

"Azzal viszont nem értek egyet, hogy az orosz nyelvben az első szótagon sohasem lenne hangsúly."

Erről már én is olvastam,hogy egyes orosz nyelvjárásokban (ha jól tudom a Baltikum környékén),az első szótagra esik a hangsúly.

8 siposdr 2011. április 10. 11:44

@Fejes László (nyest.hu):

Elször is bocsánatot kérek, hogy nem cirill betűkkel, hanem magyar/latin betűkkel bróbálom az orosz szöveget leírni, de most nem áll rendelkezésemre ehhez szükséges, megfelelő számítógép program.

Abban Önnek teljesen igaza van, h. maguk az oroszok sem biztosak néha a szavak helyesírásában. Ha jól emlékszem az 1960-as évek elején akartak is egy nyelvi/helyesírási reformot csinálni, hogy az "a"-nak ejtett "o"-kat attól fogva "a"-nak írják.

Szerencsére ez nem következett be. Ami már azért is örvendetes, mert így az "okanyje" (azaz az o-zó nyelvjárás, vagyis amikor a hangsúlytalan "o"-k is megmaradnak "o"-nak) nem csak mint érdekesség maradt fenn, hanem egy olyan kiejtési mód, amely a helyesírást szöveghűbben követi, mint az irodalmi nyelv.

Azzal viszont nem értek egyet, hogy az orosz nyelvben az első szótagon sohasem lenne hangsúly. Nézzük csak az olyan szavakat, mint nagymama, nagypapa, holnap és így tovább (azaz: i tak dálse).

Ha viszont Ön arra gondol, hogy az első szótagban lévő "o" mindig hangsúlytalan, nos az sem igaz. Ld. pl. a több (bólse), szintén (tózse), Nap (szólnce) szavakat. A hangsúlyváltozásból fakadó, a kiejtésben történő "o" - "a" változásra kiváló példa a röviden (kóratka) és a rövid (karótkij).

7 Fejes László (nyest.hu) 2011. április 10. 10:26

@doncsecz: "Ez a szó egyébként a szláv nyelvekben 'munka' jelentéssel bír, és ez a magyar robot 'jobbágymunka' szó alapja is. A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz) szerint a magyarba a németen keresztül került."

6 Fejes László (nyest.hu) 2011. április 10. 10:26

@Roland2: A magyar nyelv szakszavait, nyelvjárási szavait, szlengszavait is a magyar nyelv szavainak szoktuk tekinteni, függetlenül attól, hogy azokat sem ismeri mindenki. Ha egy kódexben megtalálunk egy szót, azt mondjuk, hogy a kódex korában megvolt a magyar nyelvben – nem is tudjuk ellenőrizni, hogy hányan ismerték. A cikk nem állítja, hogy a robot 1921-ben már általánosan ismert szó volt. Az azonban valószínű, hogy Kassán és környékén a darabot megtekintő nézők már ismerték, sőt, azok is, akik hallottak a darabról, olvasták a kritikákat stb. A darab híre máshova is eljuthatott, így nem csak egy szűk kör hallhatott róla.

5 doncsecz 2011. április 10. 08:18

Honnan van a magyarban "robot" mint hűbéri munka kifejezést? A csehben tehát "robota," a szlovénban meg "tlaka," a horvátban van rá "tlaka, robija, kuluk" kifejezés is.

4 Roland2 2011. április 10. 00:32

"A TESz adatai alapján még abban az évben bekerült a magyar nyelvbe, mivel a darabot magyar fordításban Kassán is bemutatták."

Ez érdekes,hogyan tudják megállapítani,hogy egy szó,kifejezés mikor(tól) kerül be vagy válik elterjedtté egy adott nyelvben ? Szerintem ha megkérdeztünk volna '21-ben mondjuk egy cipészt , egy gyári munkást vagy egy alföldi parasztembert,szerintem nem sok fogalmuk lehetett még e kifejezés értelméről (mármint az emberi külsejű gépekről).Persze akik látták a darabot vagy hallottak róla,már ismerték a szót,bekerült a szókincsükbe,de több idő kellett még ahhoz,hogy általánosan elterjedjen (na igen: itt jön a kérdés,hogy { csak} az egyes egyének által használt szavak/kifejezések is a nyelv szókincsébe tartoznak-e,még akkor is,ha mások nem használják vagy nem is értik azokat { vagy legalábbis más értelemben} .

3 Fejes László (nyest.hu) 2011. április 9. 22:02

@siposdr: Igaza van, ezt valóban elírtam, és valószínűleg nem a cseh robottól függetlenül. Más kérdés, hogy az oroszban mi szól az a-s, s mi az o-s írás mellett. Szerintem egyik mellett sem semmi,hiszen sosem esik a hangsúly az első magánhangzóra. De még ha esne is, akkor sem mondana semmit ez az orosztudásról, hiszen éppen az ilyen helyesírási hibák azok, amelyeket az oroszok is folyamatosan elkövetnek...

Érdeklődéssel várom, hogy mi nem adekvát az okfejtésben...

2 siposdr 2011. április 9. 21:29

Aki nem tud arabusul, az....

És ez érvényes az oroszra is...

Ugyanis ezen a nyelven a "munka" szóban az első magánhangzót "a"-val írják, nem "o"-val. Azaz рaбота-nak.

Így viszont a málenykaja rabóta átalakulása málenykij robottá a fenti okfejtésben elmondottak szerint, nekem nem tűnik teljesen adekvátnak.

1 elhe taifin 2011. április 9. 10:13

Jó ez a Kraftwerk szám, klasszikus.

Információ
X