-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Hogy "mit jelent a nyelvek tudományos vizsgálata", szerintem kultúra korszakok ...2026. 01. 16, 08:43 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mivel a hozzászólásaidból a hozzáértők számára világos, hogy nem vagy ...2026. 01. 12, 12:27 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem az emberi nyelvek mai tudományos vizsgálata amely nyelvek összehasonl...2026. 01. 12, 12:06 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő Ismerjük vagy használjuk?
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Néha a legegyértelműbb dolgokban is elbizonytalanodunk – még a kétharmadban is lehet kételkedni.
Névtelenségét megőrizni kívánó olvasónk maga is érzi, hogy nem kérdez bonyolult dolgot:
a kérdésem roppant egyszerű: hogyan helyes leírva a "kétharmad" szó számokkal? Pl: a Fidesznek némi szerencsével meglett a kétharmad.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Még abban sem lehetünk bizonyosak, hogy legalább helyesírási kérdésről van szó – talán inkább matematikairól. A magyar helyesírás szabályai a 288.–292. pontokban foglalkozik ugyan a számnevek helyesírásával, de a törtszámokra csak a 291. pontban tér ki – azonban itt is csak a tizedes törtekről esik szó (itt olvashatjuk, hogy az egész és a tört értékek közé vesszőt írunk – nem mondjuk pontot, mint az angolban).
Ugyanakkor kétségtelen, hogy a tisztán matematikai munkákban a törtek – és általában a számok – más alakjait is használjuk, mint hétköznapi szövegekben. A kétharmad bevett írásmódja a 2/3, de tipográfiailag igényesebb a ⅔ karakter használata (ilyen karakter azonban csak néhány tört esetében áll rendelkezésünkre).
(Forrás: Wikimedia Commons / GNU-FDL 1.2)
Az esetek többségében mégis a legcélszerűbb, ha a tört értékét betűvel írjuk ki: a cikkek kétharmada kifejezetten érdekes, nem pedig a cikkek ⅔-a kifejezetten érdekes. A számmal való írás inkább olyankor tanácsos, ha sok számszerű értéket adunk meg, például egy receptben: ⅔ pohár víz, ½ pohár ecet, ¼ evőkanál só, ¾ teáskanál cukor (fogyasztásra nem ajánljuk). A nagy számokból álló törteket pedig célszerű se nem egyszerű vagy tizedes törtként írni, hanem az értéket százalékban megadni: 177/243-ad vagy százhetvenhét kétszáznegyvenharmad helyett írjuk azt, hogy 72,8% – így az információ az olvasó számára is könnyebben feldolgozható.













