-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Olvasónk aggódik, hogy nem jól írja a dátumot – ám sikerül épp a két helyes megoldást kiválasztania.
Gergő nevű olvasónk az alábbi kérdéssel keresett meg minket:
A dátumok helyesírásában elég nagy most a zűrzavar, legalábbis én így érzékelem.
Emiatt kérdezem:, melyik a helyes.
"Határidőre, március 19-re elkészült"
"Határidőre, március 19-ére elkészült"
Azt nem tudjuk, hogy olvasónk szerint miért most van zavar a dátumok helyesírásában, hiszen a helyesírási szabályzat 1984 óta nem változott. Inkább úgy érezzük, örök problémára kérdez rá.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kérdés egyfelől nyelvi jellegű, hiszen kérdésként az is felmerülhetne, hogy helyes-e a március tizenkilencre forma – pontosabban hogy az írott nyelvben, a norma szerint használható-e. (Persze, bár kétségtelen, hogy nem hangzik túl jól. Beszédben viszont használjuk bátran.) Az sem egyértelmű, hogy a 19-re vajon a tizenkilencre vagy a tizenkilencedikére rövidítése-e. Illetve az előbbié biztosan, de vajon rövidíthetjük-e így az utóbbit is?
Ráadásul elvben elképzelhetőek az olvasóétól eltérő megoldások is: olyanok, amelyben a sorszámnév képzője is jelezve van, akár betűkkel (19-edikére, 19-dikére), akár a sorszámneveket általában jelző ponttal (19.-ére, 19.-re). Ezeknek a formáknak éppúgy lenne létjogosultságuk, sőt – mivel a sorszámnevet egyértelműen jelölik –, tulajdonképpen ezek lennének az igaziak.
A helyesírási szabályzat 296. pontjában azonban ez szerepel:
Az évet és napot jelölő számjegyekhez a toldalék pont nélkül, kötőjellel kapcsolódnak: az 1838-i árvíz; Magyarország 1514-ben; 1848. márc. 15-én; július 6-ig vagy 6-áig; 12-től vagy 12-étől; stb.
Bár a pont nem fogalmaz meg szabályt olvasónk kérdésével kapcsolatban, a „ július 6-ig vagy 6-áig” példája egyértelműen azt mutatja, hogy az olvasónk által megadott alakok közül mindkettő helyes – azon ritka esetről van szó tehát, amikor a helyesírási szabályzat többféle alakot is megenged. Az általunk felvetett 19-(e)dikére alakot a szabályzat nem tiltja, de olyan példát sem találtunk, mely hasonló alakot mutatna fel.
Rejtélyek persze így is maradnak. Például hogyan olvasandó ki az „1838-i árvíz” példa? Ezernyolcszázharmincnyolci árvíz? Ezernyolcszázharmincnyolcadiki árvíz? Netalántán ezernyolcszázharmincnyolcadikai árvíz? Nekünk egyik sem hangzik úgy, mintha mai magyar nyelven lenne...