-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Ausztráliát a hollandok fedezték fel a 17. század legelején. Legalábbis mindeddig ezt gondolták a történészek. Most azonban egy 16. század végi portugál imakönyvben egy kenguruhoz hasonló lény rajzára bukkantak.
Egy portugál apáca 500 éves imakönyvében egy kengurura emlékeztető lény rajza található. A könyvben szerepel egy bennszülött ausztrál férfinak kinéző alak is. Mindezekből vannak, akik arra következtetnek, hogy a portugálok előbb jártak Ausztráliában, mint a hollandok – számol be a felfedezésről a The Guardian.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A történelem úgy tartja számon, hogy a hollandok voltak az első európaiak, akik Ausztrália partjainál kikötöttek 1606-ban. Ennek azonban ellentmondani látszik, hogy egy 1580 és 1620 között keletkezett portugál imakönyvben egy kenguruszerű lény rajza látható. Található még benne egy félmeztelen férfiről készült rajz is, akinek levelek vannak a hajába tűzve – ő akár egy ausztrál bennszülött is lehet.
A New York-i Les Enluminures galéria, amely középkori és reneszánsz kori kéziratokat és egyéb emlékeket őriz, most megszerezte az 500 éves imakönyvet, amely egy Caterina de Carvalho nevű portugál apáca tulajdona volt. A kötet értéke körülbelül 15000 amerikai dollár.
Laura Light, a Les Enluminures kutatója azt mondja, hogy az arról szóló vita, hogy az előkerült imakönyv bizonyítja-e hogy az európaiak közül a portugálok vagy a hollandok kötöttek-e ki elsőként Ausztrália partjainál, elég szűklátókörű. „Az a tény, hogy egy ilyen rajz megjelenik egy ilyen váratlan kontextusban, egy a 16-17. század fordulóján élt portugál apáca imakönyvében, már mutatja számunkra, hogy a két kultúra között miféle kapcsolat lehetett.”
A portugál felfedezők általában titokban tartották, hogy mely tengeri utakat jártak már be. Éppen ezért igen nehéz kideríteni, hogy mikor jártak először Ausztráliában. De évek óta spekulálnak arról a tudósok, hogy lehetséges, hogy megelőzték a hollandokat. A „bizonyítékok” között olyan térképeket találunk, amelyek az 1540-es évekre datálódnak, és szárazföldeket jelölnek Indonéziától és Pápua Új-Guineától délre.
Nem mindenki hisz azonban a kenguruban! Martin Woods, az ausztrál nemzeti könyvtár térképrészlegének szakértője szerint a rajz nem kengurut ábrázol, sokkal inkább oposszumot vagy őzt. Ezekre az állatokra olykor szintén jellemző, hogy a lerajzolt pózban, a hátsó lábukra ereszkedve esznek. A legárulkodóbb jel szerinte az, hogy a kengurunak a rajzon nincs farok rajzolva. „Ha valaki kengurut rajzol, nagyjából az első dolog, amit le kell rajzolnia, az a farok. Persze ez az állat egy D betű belsejébe van rajzolva, így mondhatjuk, hogy a D körvonala eltakarja a farkát. De a farok körül is ölelhetné a D-t kívülről” – mondja az ausztrál szakember.
Woods arra is felhívja a figyelmet, hogy az állat mellső és hátsó lábai körülbelül azonos méretűek. Ezen kívül ő is fontosnak tartja a kontextust: a kép nem egy térképen vagy más leíráson szerepel, hanem egy imakönyvben. „Azt gondolom, hogy azok számára lehet ez a rajz különösen izgalmas, akik már eleve hisznek abban, hogy a portugálok jártak először Ausztráliában. Azok számára, akik nem hisznek ebben, ez a kézirat sokkal kevésbé izgalmas.”
Forrás
'Kangaroo' sketch suggests Portuguese may have beaten Dutch to Australia